Közélet

Ha Szeged követné a győri modellt, azzal jól járna a város

Ha Szeged követné a győri modellt, azzal jól járna a város

2015. október 15., csütörtök
Ha Szeged követné a győri modellt, azzal jól járna a város
audi_7

Győr nem dúskált a nemzeti fejlesztési programokban, így az 1990-es években alulmaradt a preferált területekkel szemben. 2011-ben, amikor az Audi egymilliárd forintos beruházásával betette a lábát a városba, rögtön a legfelkapottabb magyar városok egyike lett. A győri városvezetés, a Széchenyi István Egyetem és az Audi addig és azóta sem látott együttműködésbe kezdett, ennek megfelelően Győr ma a legvonzóbb városok egyike. Erről Rechnitzer János egyetemi tanár beszélt hétfőn, a GTK versenyképességi konferenciáján.

„Győr rendkívüli módon érdeklődik a jövő iránt, a stratégiai kérdések iránt, hiszen folyamatosan ott dolgozik a városvezetésben és az egyetem vezetésében, hogy hogyan lehetne megfelelő jövőképeket felvázolni. Ez nagyon ritka a magyar városok tekintetében” - indította előadását

Rechnitzer János

, a Széchenyi István Egyetem tanára, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke az SZTE Gazdaságtudományi Kar keddi konferenciáján, ahol a térségek versenyképessége és az intelligens szakosodás került terítékre a résztvevők között.

gtk_konf11kf

A Győr-Moson-Sopron megyei város annak ellenére indult jelentős fejlődésnek az elmúlt évtizedekben, hogy az 1990-es években a nemzeti fejlesztési tervek elkerülték a térséget. Alulmaradt a preferált területekkel szemben, egészen addig, míg 2011-ben az Audi csaknem egymilliárd forintos beruházásával 1800 főt foglalkoztató gyárat hozott lére a megyeszékhelyen.

Győr, ami azelőtt nem szerepelt a vonzó városok listáján mára az egyik legfelkapottabb cél lett a fiatalok körében. A munkanélküliségi ráta kedvező, a diplomások pedig 2 hónapon belül el tudnak helyezkedni.

Rechnitzer János szerint nem elhanyagolható tény, hogy ennek megfelelően az élet is sokkal költségesebb a nyugat-magyarországi városban, mint Békés megye bármely településén, ezzel arányosan azonban minőségibb is. A Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke ezt két példával támasztotta alá. Egyrészt, a térségben élő szegény réteg jobb körülmények között él, mint például a Borsod megyei települések lakói; másrészt a nagyon erős győri gazdasági térség tehetős polgárai inkább egzotikus szigeteket választanak nyaralási célul, semmint a környező országok nagyvárosait. Bécsbe is legfeljebb vásárolni járnak át.

gtk_konf12kf

Győr térségében átstrukturálódás zajlik a járműiparban, ugyanis a Jaguar nyitrai terveivel (a szlovák városban 300 ezer Land Rover autót gyártanak majd) elkezdődött egy közép-európai koncentráció. Sokáig pedzegették, hogy Magyarországra hozzák az üzemet, a versenyképesség és a beszállítói hálózat hiánya miatt inkább északi szomszédunk mellett döntöttek. A szakember szerint nem tragédiaként kell megélni a történteket, hiszen kialakul egy izgalmas versenytér a győri és pozsonyi agglomeráció mint együtt élő tér között. Kétségtelen, Győr elszívó hatása érezteti hatását az országban, ma már több mint 60 tartozik az agglomerációs térségbe, ezzel együtt "mozog" a szuburbanizáció is.

„A sport Magyarországon ma csak infrastruktúra és beton. Mi hiányzik a sportgazdasághoz? A szakemberképzés, a technikai eszközök gyártása, a sportegészségügy és a sportváros képe marketing és az egész szabadidőre épülő ipar szempontjából. A győri városvezetés most ilyenekben gondolkodik, leckeként adta fel, hogy olyan közép-európai edzőközpont jöjjön létre a városban, ahol 4-5 sportágban folyamatosan lehet szakmai fejlesztéseket rendezni”

- engedett betekintést Rechnitzer János Győr terveibe és egyúttal abba, milyen problematikák mentén működik együtt a városvezetés-egyetem-autógyár hármas. A szabadidőipar csak az egyik eleme annak a nemzetközi trendhez felérő stratégiai gondolkodásnak, amit a város felvett hosszútávú tervei listájára. Ahogy az MRTT elnöke fogalmazott, a győri egy elitista modell, amely képes volt elérni azt, hogy a hármasegység tagjai közös megegyezés alapján hajtsanak végre fejlesztéseket, mint például a helyi zsinagóga átépítése, az úgynevezett Mobilisz központ, a sportcsarnok és a megyei könyvtár. Bár szerinte az együttműködés mértéke példaértékű minden magyar nagyváros számára, hamarosan egy új stratégiai gondolkodás mentén kell alakítani Győr gazdaságát, ami képes kilépni az Audi és a Széchenyi István Egyetem árnyékából, s bevonja a térség minden gazdasági szereplőjét, valamint szintre hozza a szakközépiskolák, magániskolák és egyéb képzőhelyek színvonalát.

Ha Győrben bevált, működhetne Szegeden is? Részletekért KLIKK: http://szegedma.hu/?p=580045

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. október 14.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.