B. Nagy László: Újabb lendületet kapott a kormánytól a déli Tisza-híd

A déli Tisza-hídnak a közúti és a vasúti közlekedést egyaránt szolgálnia kell – hangsúlyozta B. Nagy László fideszes országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján, amelyen a bevándorlással kapcsolatban elmondta: az Európai Bírósághoz fordulhat Magyarország a kvótarendszer miatt.

Ahogy

beszámoltunk róla

, a kormány 25 millió 892 ezer forinttal hozzájárul a KÖZOP-ból a szegedi új Tisza-híd környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítéséhez és a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez.

B. Nagy László

fideszes országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa a beruházással kapcsolatban azt hangsúlyozta, csak akkor van értelme megépíteni a harmadik Tisza-hidat, ha az a közúti és a vasúti közlekedést egyaránt szolgálja. A vasút a Szeged-Makó közötti elővárosi, vagyis tramtrain fejlesztés mellett a határon túlra irányuló vasúti forgalom szempontjából is fontos lépés. A képviselő utalt a trianoni határok meghúzására, ezzel ugyanis az Arad és Temesvár felé irányuló közvetlen vasúti összeköttetés jóformán megszűnt, akárcsak a vajdasági Szabadka irányába történő vonatközlekedés. B. Nagy elmondta, a híd megépítésével az újszegedi pályaudvar szerepét is újra kell gondolni, ha ugyanis van vasútvonal, akkor egy megállóként funkcionálna, nem pedig pályaudvarként. Van tennivaló az Indóház téri vasútállamossal is, ha megépül a híd, akkor az összeköttetést biztosítani kell. „Ezek mind benne vannak abban a koncepcióban, mely most a kormánytól kapott egy új lendületet. Arról született ugyanis döntés, hogy felgyorsítják a szegedi vasúti és közúti híd beruházásával kapcsolatos környezetvédelmi munkálatok elvégzését” – részletezte Csongrád megye fejlesztési biztosa.

Az Európai Bírósághoz fordulhat Magyarország

Hétfőn a Fidesz és a KDNP frakcióülésen egyhangúlag döntött: nem támogatják a kvótarendszert, és a kormányt arra kérik, lépjen fel az európai uniós szabályozás ellen – jelentette ki B. Nagy László, Szeged fideszes országgyűlési képviselője. Hozzátette, jelenleg egy jogi megoldás látszik körvonalazódni, nevezetesen, hogy hazánk az Európai Bíróságon megtámadja a kvótákról szóló uniós döntést. Szlovákia már jelezte, hogy szintén nem ért egyet a bevándorlók EU-s tagországok közötti szétosztásának menetével. B. Nagy megjegyezte, ma még senki sem tudja, miként lehet a kvótarendszert kivitelezni, másrészt értelmetlen erről beszélni, mikor a pontos számok nem ismerhetőek. A fideszes politikus kiemelte azt is, hogy minden egyes tagállamnak szuverén joga, hogy eldöntse, kikkel és hogyan szeretne együtt élni. Utalt a nemzeti konzultációra is, a több mint egymillió ember véleménye felhatalmazást adott arra, hogy lépjen a magyar kormány. Azóta további felmérések készültek, melyekből szintén az derült ki, hogy a bevándorlók kvótarendszer alapján történő elosztását nem támogatják. Hozzátette, azokról természetesen gondoskodik a magyar állam, akik jogszerűen érkeztek Magyarországra, így például azok, akiknek a menedékstátuszt kaptak, minden olyan lehetőséget megkapnak, illetve szolgáltatást igénybe vehetnek, ami megilleti a menekülteket.

B. Nagy elmondta, a háttérben is folynak nemzetközi tárgyalások a hazánkkal szomszédos országokkal, ám az biztos, hogy sem Magyarország, sem pedig szomszédaink nem képesek megoldást találni a migrációs problémára. Velük és a visegrádi négyekkel való együttes fellépés a fideszes honatya szerint talán elegendő lehet arra, hogy nyomást gyakoroljanak az uniós döntéshozókra, hogy arra törekedjenek, hogy az Európai Unió külső határait megvédjék. Arra ugyanis nem lehet számítani, hogy csökkenni fog az emberáradat, ráadásul Afrikából is több millió ember kelhet útra. „Európa és az európai berendezkedés jövője függ attól, hogy miként kezeli az EU ezt a problémát” – szögezte le B. Nagy László hozzátéve, Magyarországnak nincs választása: be kell tartania a schengeni szabályokat. Szeged fideszes országgyűlési képviselője úgy látja, lassan változik hazánk külföldi, illetve sajtón keresztüli megítélése is a tagállamok véleményének változásával. Németországról szólva megjegyezte, látszik, nincs egyezség a német politikai vezetés és a lakosság között a migrációval kapcsolatos kérdésekben. A magyar kormány ezt lekerülendő indította el a nemzeti konzultációt, majd az emberek véleményéhez igazodva tett lépéseket. Hangsúlyozta, Magyarország az Európai Unió tagja és az is kíván maradni, célunk, hogy Schengen vívmányait is megőrizzük.

29 ezer kkv kapott uniós támogatást

Az idén december végén záruló 2007-2013-as uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban a Csongrád megye fejlesztési biztosának kinevezett B. Nagy László elmondta, úgy tűnik, tartható a cél, hogy a teljes keretet, vagyis 8200 milliárd forintot lehívja hazánk. Több mint 9000 milliárdot tesz ki a leszerződött állomány, ám az árfolyamváltozás, vagyis a forint gyengülése, illetve mivel minden projekt úgysem fejeződik be, túltervezték az uniós beruházásokat. Ebből csak az árfolyamváltozás 4-500 milliárd forint pluszt jelent a 2007-től Magyarország rendelkezésére álló 8200 milliárdhoz képest. Európai uniós forrásokra a települések 94%-a pályázott, mindössze 202-en nem igényeltek EU-s pénzeket. Az adatokból kitűnik, hogy 29 ezer kis- és középvállalkozás kapott támogatást, 100 ezer új munkahely jött létre, mely részben annak is köszönhető, hogy a kiírások zöme az alkalmazotti létszám bővítését is tartalmazta. A kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) szektor 373 milliárd forint EU-s pénzt hívott le, turisztikai fejlesztésekre 314 milliárdot, telephelyfejlesztésre 259, míg közigazgatást érintő fejlesztésekre 197 milliárdot költöttek. B. Nagy elmondta, hogy a vállalkozások összességében 1650 milliárdot hívtak le 43 ezer projekt megvalósítására. A 2007-2013-as programozási időszakban az önkormányzati szektor, és a hozzájuk kapcsolódó társaságok 4800 milliárd forint európai uniós forrást költöttek el. Ezeken felül 1400 közlekedési infrastruktúrafejlesztési projekt is zajlott 3000 milliárd értékben, 236 kilométernyi vasútvonal épült, illetve újult meg, 855 kilométernyi kerékpárút, továbbá 527 kilométernyi új út épült, 2774 kilométernyit pedig felújítottak. Az oktatási intézményekre is jutott uniós pénz 521 iskolában és 20 felsőoktatási intézményben valósultak meg beruházások.

Hatékonyabb az új pályázati rendszer

Azt, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus mekkora lehetőségeket rejt Magyarország számára, B. Nagy szerint jól jelzi, hogy a lezárult fejlesztési időszakban 660 ezer forint fejlesztési forrás jutott egy főre, míg 2020-ig 712 ezer. A pénzeknek mindössze 10-15%-át fordították gazdaságfejlesztésre, ezzel szemben most 60%-a fog erre a területre jutni. B. Nagy elmondta, ezt részben az is indokolja, hogy 2020 után nem állnak majd rendelkezésre ilyen arányban kohéziós források, ezért olyan fejlesztésekben kell gondolkodnia Magyarországnak, amelyek fenntarthatóak, és ezzel együtt megalapozzák a gazdasági növekedést is.

A pályázatok bonyolultsága és az eljárásrend hosszadalmassága miatt számtalan kritika érte hazánkat, ezen is változtat a kormány, ahogy B. Nagy elmondta, november elsejétől változnak a közbeszerzési szabályok, egyszerűsödik és átláthatóbbá válik az eljárás. Kiemelte, a cél az, hogy a fejlesztésekre fordítsák a forrásokat, ne pedig pályázatíró cégekre. Az is változás lesz, hogy míg korábban a pénzek 25-30%-a is elment az előkészítő munkákra, addig a jövőben 12%-ban maximálják ezt. A bürokrácia csökkentésének másik része, hogy a beruházásokkal kapcsolatos ügyintézés is egyszerűsödik. Példaként a fideszes országgyűlési képviselő az építési engedélyek kiadását hozta fel, melyre rosszabb esetben több évet is kellett várni, míg aki szerencsésebb volt, fél év alatt megkapta. Ezt a határidőt is csökkenteni fogják, hogy ne hátráltassa a bürokrácia a fejlesztéseket. Újdonság, hogy az állam 60 napos határidőt fog kapni arra, hogy reagáljon az ügyfeleknek, amennyiben ezt nem teszi meg, akkor beáll a vélelem, vagyis az, hogy úgy megfelelő a kérelem, ahogy azt beadták. Ilyen estben ráadásul az ügyfél által befizetett illeték összegét is visszautalják. Csongrád megye fejlesztési biztosa a sorra megjelenő pályázatok kapcsán hangsúlyozta, ha valaki olyat tapasztal, hogy egy kiírás valami miatt nem életszerű, hiszen változik a jogszabályi környezet és a világ is, akkor jelezze felé.