Az ELI Dobóczky Zsolt szemével – egy építkezés mérnöki és művészi megközelítésben + FOTÓK

Az ELI egy olyan műszaki alkotás, amire büszkék lehetünk – fogalmazott Szabó Gábor, az SZTE rektora a TIK-ben, ahol Dobóczky Zsolt mérnök-tanárnak, fotográfusnak nyílt tárlata, mely a lézeres kutatóközpont építésének részleteit tárja a érdeklődők elé.

A

is választott

Dobóczky Zsolt

– aki végigfotózta az M43-as Tisza-híd építését – ezúttal a szegedi volt szovjet laktanya területén fordul meg gyakorta, a lézeres kutatóközpont építését örökíti meg fotográfiáin. „Épül az ELI” címmel a TIK-ben nyílt tárlata, ahol több mint negyven, színes és fekete-fehér fényképen keresztül tárja az érdeklődők elé a munkálatok különböző fázisait, és az ott dolgozókról is készít fotográfiákat. A kiállításon több díjnyertes alkotás is a falakra került, tavaly a darukezelő címet viselővel, idén pedig a ködpalota cíművel szerepelt sikeresen pályázaton Dobóczky Zsolt, aki a Szegedi Gábor Dénes Középiskola elektronika szakos tanára. Portálunknak elmondta, annyira megtetszett neki a Tisza-híd építésének folyamata, hogy szerette volna folytatni ezt a munkát, így kézenfekvő volt számára, hogy az ELI építkezésébe próbál bekapcsolódni. „Matematika-fizika szakos diplomám van, érdekelnek a műszaki dolgok, illetve a fényképezés is, egy ilyen építkezésen pedig e három dolog találkozik” – fogalmazott. Amikor az első felvételeket készítette még el sem kezdődtek a munkálatok, a volt szovjet laktanya területén látszott az egykori alakuló tér, mindenütt fák, bokrok és gazos területek fogadták. Dobóczky Zsolt számára az alapozás munkafolyamata volt fotózás szempontjából a legérdekesebb munkafázis. „Egy nagyon érdekes méhsejtrács rejtőzik a felszín alatt, igaz mindez egy vakpincében, vagyis nem látható” – emelte ki a számára érdekes munkafázist. A TIK-ben október 22-éig Dobóczkynak összesen 41 fotóját tekinthetik meg az érdeklődők, köztük szép számmal akadnak fekete-fehér portrék, zsánerképek is. Megjegyezte, vannak helyzetek, amelyekben a színes képek állják meg jobban a helyüket, de ő személy szerint a fekete-fehér fotográfiákat jobban szereti. Fontosnak tartotta, hogy azokat az embereket is megörökítse, akik az területen dolgoznak, mint elmondta, ez manapság nem divat, éppen ezért tartja érdekesnek, hogy azt az erőfeszítést, azt az emberi munkát is megörökítse, amivel az ELI-vel felépül.

Az ELI jóformán egy B-terv – tudtuk meg

Szabó Gábortól

, az SZTE rektorától. Elmondta, hogy amikor nyolc évvel ezelőtt Magyarország azon dolgozott, hogy neutronkutatót épülhessen Debrecenben, a rektor felvetette Egyed Gézának, a gazdasági tárca akkori helyettes államtitkárnak, hogy egy B-tervet is érdemes lenne készíteni, ez lett a lézeres kutatóintézet. „Ami itt Szegen megvalósul, arra méltán büszkék lehetünk. Az ELI tervei mögött ott áll az egész magyar mérnöki társadalom, a tudás. Nemcsak a tervezőcég emberei dolgoztak a terveken, hanem jóformán opponensként felvetették a Műszaki Egyetem 50-60 munkatársát, ők számolták újra a tervezők által elkészített terveket” – tekintett vissza a rektor a kezdetekre. Szabó Gábor a hivatalos helyszínkiválasztási procedúrát is felelevenítette, amelyen egy légifelvételt is bemutatott a volt szovjet laktanyáról és eképp zárta előadását: „Életem legboldogabb napja lesz, hogyha azt látom, hogy egy olyan helyen, ahol a szovjet birodalom csúnya koponyája vigyorgott ránk sok éven keresztül, ott az Európai Unió legszebb arca mutatkozik, hiszen a tudomány, a világ élvonalába tartozó tudományos facilitás az valami ilyesmi”.

Mucsi János

, az ELI-HU Nonprofit Kft. műszaki igazgatója a megnyitón elmondta, hogy tavaly áprilisban írták alá a fővállalkozói szerződést, ezt követően indulhatott el az építkezés. Az épületek közül van olyan, ami jövő januárra már kulcsrakész állapotban lesz, míg a többi a terveknek megfelelően 2016 augusztusára készül el teljesen, így úgy kalkulálnak, hogy jövő ősszel át tudnak költözni a munkatársak a létesítménybe. A lézeres technológia tekintetében már 2016-ban bizonyos részeket összeszerelnek és beállítanak, majd 2018 május végéig minden Szegedre tervezett lézeres technológia üzemképes lesz, így abban az évben már komoly kísérletek folynak majd az ELI-ben. „Magukért beszélnek ezek a fotók, nagyon jól mutatják az építkezésnek az előrehaladtát, méghozzá nemcsak műszaki szemmel, hanem művészi perspektívából is” – fogalmazott Mucsi János, hozzátéve, hogy

is megtekinthető a kiállított fotográfiák egy része.