Orbán a bevándorlóknak: ne jöjjetek - Merkel: nem mindenki maradhat Németországban + VIDEÓ

Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői nagyköveti értekezleten arról beszélt, erkölcsi okból kéri a bevándorlókat arra, hogy ne jöjjenek Magyarországon keresztül Európába, a magyar kormány ugyanis nem tud felelősséget vállalni azért, ami az útjuk során történik velük. A kormányfő a budapesti tanácskozáson azt is mondta, nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, Magyarországnak az időzítéssel van problémája.

Orbán Viktor

a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, a misszióvezetők előtt tartott több mint egyórás előadásában szinte kizárólag a bevándorlási helyzetről értekezett. Beszéde elején azért fogalmazott meg bírálatot, mert szerinte ma nincs európai terv a bevándorlási válsághelyzet kezelésére. A kvótarendszer tervéről úgy nyilatkozott: a magyar álláspont nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, "az időzítéssel van problémánk".

A kvóták kérdésére többször is visszatért, kifogásait sorolva azt mondta: nem világos, minek az arányát számítanák a kvóták meghatározásakor, nem tudni pontosan, hány emberről beszélnek, és nem garantálható az sem, hogy a bevándorlók valóban oda akarnak menni, és ott maradnak, ahová rendelik őket, az unióban ugyanis a személyek szabad mozgásának elve érvényesül. Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy minden nemzetközi szereplő felkészült a jelenlegi helyzetre, Európa kivételével.

Szavai szerint a konfliktusokat ott kell kezelni, ahol kialakultak, mert illúzió azt gondolni, hogy az Európába érkező migránsokat visszaküldhetjük. A kormányfő hangsúlyozta: "aki egyszer bejött", annak a visszaküldése nagyobb politikai kockázatot, több emberi szenvedést jelent, mint a konfliktusok helyi kezelése. "Mindenki jobban járna", ha pénzzel támogatnák azokat az országokat, ahol először fel lehet tartóztatni a bevándorlókat, és ha nem jönnének ide, az kisebb költséggel is járna - értékelt. Szerinte az európai államok 90 százalékában szakadék van a nép álláspontja és az elit politikája között, ami komoly probléma egy demokráciában, egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. Magyarországon viszont a nemzeti konzultációval egyetértési pontokat hoztak létre az emberek és a kormány között, ami demokratikus módon stabilizálja a kabinet működését, és így a kormány kitart a menekültpolitikában - hangoztatta. Hosszan fejtegette azt is, szerinte hamarosan arról a kérdésről kezdődik vita, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani: nem akarja külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni kulturális, etnikai összetételét. Magyarországnak ebben a vitában azt az álláspontot kell majd képviselnie, hogy senki nem követelheti az ország megváltozását - jelentette ki, hozzátéve: Magyarországnak sincs joga ahhoz, hogy véleményezze más országok ilyen kísérleteit.

Fontosnak tartotta nyomatékosítani, hogy Magyarország nem képvisel "antiiszlám" álláspontot, és nem szeretné, ha - a bevándorlási kérdés miatt - megromlana a viszonya az iszlám civilizációhoz tartozó államokkal. Külön hangsúlyozta, hogy Törökország Magyarország barátja, ahogyan a Perzsa-öböl menti államok is, és a magyar kormány Iránnal is szeretné megtalálni a hangot. Kiemelte továbbá, hogy a kormány értéknek tekinti a magyarországi muszlim közösséget, amelynek tagjai törvényes alapokon élnek itt.

- fogalmazott, megerősítve: Magyarország megbecsüli az itt élő muszlim közösségét, de nem kívánja, hogy külső hatásra, hirtelen, radikálisan nőjön az arányuk. A határvédelem témájában a miniszterelnök arról beszélt, hogy az az ország, amelynek nincsenek határai, vagy nem tudja azokat megvédeni, nem ország. Az EU helyesen döntött, amikor úgy határozott, hogy "ellényegteleníti" a tagállamok közötti határokat. Magyarországnak azonban vannak külső határai is, amelyek megvédését vállalta, ez jogi kötelem volt a schengeni csatlakozáskor - fejtette ki. A kormányfő kiemelte: nem lehet egyszerre hatályban tartani bizonyos, közös megállapodáson nyugvó szabályokat, és egyúttal azt mondani, hogy a valóságban úgysem lehet érvényesíteni azokat, mert ezzel az EU alapját adó bizalom felmorzsolódása kezdődik meg.

- mondta, majd hozzátette: nincs garancia arra, hogy ez elég, de mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges a külső határok megvédéséért. Orbán Viktor beszédében jelezte, hogy a bevándorlás kérdése felveti az erkölcsi felelősség kérdését. Ezzel kapcsolatban azt mondta, szerinte a politikában eredményfelelősség van, és ha az európai politikai döntések nyomán milliók kelnek útra, akkor ezért kell erkölcsi felelősséget viselni. "Ezért (...) szoktam ilyen egyértelműséggel (...) fogalmazni, amikor azt mondom: ne gyertek.

Úgy fogalmazott, ezek az emberek nem a biztonságukért futnak, aki ugyanis Törökországig, Görögországig, Macedóniáig, Szerbiáig, Magyarországig vagy Ausztriáig eljutott, biztonságban van. Ezért ennek a kérdésnek semmi köze a biztonsághoz vagy az életéért futó emberért viselendő erkölcsi felelősséghez: ezek az emberek nem az életükért futnak, ők "a német életet nézték ki maguknak" - mondta, közölve, hogy a magyar kormány ezért nem menekültként, hanem bevándorlóként viszonyul hozzájuk. A bevándorlókkal kapcsolatos magyar álláspontot Orbán Viktor úgy összegezte, hogy az egyszerre emberséges és következetes. Megjegyezte, hogy ha ennek terheit magánszemélyek is vállalják - például adományozással -, az nemzetgazdasági szempontból nem árt, de ha csak az államra nehezednek terhek, az gazdasági katasztrófába sodorja az érintett országokat. A nagyköveteknek a témában azt tanácsolta, hogy ne legyenek rugalmatlanok, kioktatók az európai partnerekkel, ehelyett legyenek együttműködőek, barátságosak, rugalmasak, de a magyar álláspontból "észérvek nélkül jottányit se" engedjenek. Kitért a tömeges bevándorlás kezelése érdekében múlt héten elfogadott, szeptember közepétől hatályos törvénymódosításokra is, amelyekkel kapcsolatban azt mondta: józan ésszel nem lehet azt gondolni, hogy már szeptember 16-án minőségi javulás áll be, a kormány azt várja, hogy lépésről lépésre éri el az eredményeket. Remélhetőleg előáll majd az a helyzet, hogy Magyarország déli határai légmentesen zárnak, de természetesen az arra kijelölt helyeken továbbra is át lehet kelni - mondta Orbán Viktor. Az előadás utáni kérdések között

Kovács László

volt külügyminiszter felvetésére a miniszterelnök azt mondta: a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció keretében mindenkinek felkínálták a lehetőségét, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, ha ezt valaki nem tette meg, bele kell törődnie, hogy elfogadja a döntést. "Mérhetetlenül gyalázatos játék", hogy ha Magyarország egy racionális érve nem tetszik, akkor "benyúlnak a zsebükbe, felveszik a fasiszta kártyát", nekünk pedig védekezni kell - fogalmazott a miniszterelnök a párizsi nagykövet kérdésére.

A magyar-amerikai kapcsolatokat illetően -

Szemerkényi Réka

washingtoni nagykövet kérdésére - azt mondta, azok most valóban kiegyensúlyozottabbak. A katonai együttműködés eddig is hibátlan volt, és a gazdasági együttműködés is kiemelkedően jó volt, csak "a politikai-ideológiai lába" sántított a kapcsolatoknak. Ma a katonai-biztonsági együttműködés jelentőségét az Egyesült Államok többre értékeli, és nagy amerikai cégek vannak jelen az országban, továbbá Washington rájött arra, hogy az ideológiai és politikai különbségek olyan kifejezése, ahogyan az történik, Magyarországon ellentétes hatást vált ki, mint amit az Egyesült Államok szeretne. Magyarország pedig belátja, hogy nem a nehézségeket jelentő kérdéseket kell előtérbe tolni - tette hozzá Orbán Viktor. http://www.youtube.com/watch?v=yMltsppwMkw

Merkel: van terv a menekülthelyzet kezelésére

A

hvg.hu híre szerint

a német kancellár azt mondta: megvan a tervük a menekülthelyzet és és az országba áramló menekültáradat kezelésére. Hotspotokat létesítenek és munkacsoportokat alapítanak és azokat is segítik, akik nem akarnak Németországban maradni. A Dublin III. rendelet továbbra is érvényben van - hangsúlyozta Merkel. Véget ért a koalíciós bizottsági ülés, ahol egy teljes koncepciót terjesztettünk elő a menekülthelyzettel kapcsolatos események miatt - közölte

Angela Merkel

német kancellár hétfői sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: az EU erejére is szükség van, csak közös európai szolidaritással tudjuk ezt a próbát kiállni. A terrorveszéllyel is együtt kell megbirkóznunk. Ez az első nagy pontja a megállapodásunknak, ez érinti a fejlesztési és a külügyminisztériumot. A második pont: az EU értékét és rendjét be kell tartanunk, ez nagy kihívás számunkra. A magyar kormányfővel egyeztetve is mondjuk: a Dublin III. rendelet érvényben van most is. Azt mondta:

Jean-Claude Juncker

is sajtótájékoztatót fog tartani, kedden terjeszti az EU elé a javaslatokat. Elmondta: hotspotok felállítására is sor fog kerülni. A menekültek minden EU-tagállamban védelmet találhatnak a háború elől, minden európai országnak teljesíteni kell a humanitárius kötelezettségeket. Németország 3 milliárd euróval növelik a menekülthelyzetre szánt büdzsét és a szövetségi tartományok még további 3 milliárd euróval járulnak hozzá a kiadásokhoz - mondta a német kancellár. Munkacsoportokat állítunk fel, a menekültügyi eljárásokat felgyorsítjuk, további 2000 embert vesznek fel a rendőrséghez - mondta Merkel. Befogadóállomások is létesülnek, 150 ezer helyre van szükség - tette hozzá. Akik nem akarnak maradni, azoknak el kell hagyni Németországot, ezekről az emberekről is gondoskodni kell, de pénzt nem kaphatnak. A szociális juttatásokkal kapcsolatban azt mondta: nagyon meg kell szűrni, hogy ki lesz jogosult rá. Azt is elmondta: munkát fognak tudni azoknak, akik maradni fognak Németországban, sőt: szükség is van a munkájukra. A szociális segítő hálózatot is fejlesztik, szociális bérlakásokat is kiutalnak majd.