Illegális bevándorlás: Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhatják a büntetőügyeket

Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén lehetővé tette, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket Szeged mellett Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhassák a bíróságok.

A fideszes

Tuzson Bence

és

Vas Imre

erről szóló - sürgős tárgyalásban megvitatott - törvényjavaslatát 136 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A törvénymódosítás alapján a határzárral kapcsolatos bűncselekményekben - például annak tiltott átlépése, megrongálása miatt - Baranyában és a Barcsi Járásbíróság illetékességi területén a Pécsi Járásbíróság, Zala és Somogy megyében pedig - az említett barcsi terület kivételével - a Zalaegerszegi Járásbíróság jár el. A törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyeket ugyanilyen területi lebontásban a két megyeszékhely törvényszéke folytatja le. Ugyanígy a szegedi mellett Pécs és Zalaegerszeg közigazgatási és munkaügyi bíróságát is kijelölték menedékkérelmek elutasítására benyújtott fellebbezések elbírálására. Az előterjesztők javaslatukat azzal magyarázták, hogy a nagy távolságok és az így kevésbé hatékony végrehajtás miatt nem indokolt Szeged kizárólagos illetékességének fenntartása a szóban forgó ügyekben. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Számos közigazgatási eljárási határidő csökkentését javasolja Lázár János

Közigazgatási bürokráciacsökkentésre tett javaslatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az Országgyűlésnek,

Lázár János

összesen 110 jogszabály módosítását indítványozta. A tárcavezető célként jelölte meg a közigazgatási hatósági eljárások szabályainak módosítását az emberek és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása érdekében. A parlament honlapján olvasható javaslatában az általános eljárási szabályok egyszerűsítését, az engedélyhez kötött tevékenységek körének, illetve az ügyintézési határidőknek a csökkentését, és egyes hatósági ügyeket érintő jogszabály-módosításokat fogalmazott meg. Lázár János tipikus példaként hivatkozott arra, hogy számos ágazat az általános 21 napos ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt és az eljárás meghosszabbítására vagy felfüggesztésére vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat határozott meg. A javaslat ezek lerövidítését indítványozza, azzal az indokkal, hogy azok a munkaszervezés hatékonyságának növelésével, elektronikus megoldások alkalmazásával, az ügyiratkezelés gyorsításával rövidebb idő alatt is megvalósíthatók. A módosítás érinti egyebek mellett a szociális ellátásokat, anyakönyvi- és gyámügyeket, a közlekedést, az illetékeket, a környezetvédelmet, a bányászatot és az örökségvédelmet. A miniszter új jogintézményt, a függő hatályú döntést is bevezetné, ami szerinte az engedélyezési eljárások átalakítása nélkül eredményezi az ügyintézés felgyorsítását és kiszámíthatóbbá tételét. Ez azt jelenti, hogy ha a hatóság két hónapon belül nem tud érdemi döntést hozni, akkor a kérelmezőt megilleti a kérelmezett jogosultság. A hatósági kontroll hármas tagozódású rendszere jöhet létre, azaz az előzetes hatósági kontrollt igénylő esetekben engedélyezés; két hónapon belül garantált jogosultságszerzés a hatóság hallgatása vagy az eljárás elhúzódása esetén; végül bejelentéshez kötött jogosultságszerzés, ha nincs ellenérdekű ügyfél és nem sérül magasabb szintű közérdek. Lázár János a bürokráciacsökkentés részeként egyes engedélyezési eljárások megszüntetésére is javaslatot tett azzal, hogy azok bejelentése is elegendő a továbbiakban. Ez vonatkozna egyebek mellett a nemesfémből készült ékszer forgalmazására, állatmenhely létesítésére, szakértői tevékenységek megkezdésére, továbbá a szálláshely-szolgáltatási, valamint utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység megkezdésére.

Krónika

1. rész

A fenntartható fejlődésről, a pedagógusok béréről, a ceglédi történelmi emlékekről, a Quaestor-ügyről és az illegális bevándorlásról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: vita kellene a fenntartható fejlődési célokról

Schmuck Erzsébet

(LMP) felidézte, hogy az ENSZ közgyűlésének plenáris ülése elfogadta a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programját. A magasztos globális célok elfogadásában már komoly tapasztalata van a világszervezetnek, de az eufóriát követően elmarad a megvalósítás - értékelt, példaként a riói egyezményt említette. Mint mondta, érdemes lenne a kitűzött célokról vitát nyitni a társadalom minden fórumán.

Szabó László

, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az elfogadott dokumentum az ENSZ jelenlegi legnagyobb vállalkozása. Hozzátette: a célok egyetemes jellegűek, minden országnak feladatot adnak. Mint mondta, ezen a területen minél hamarabb, minél nagyobb eredmények megvalósulása mindannyiunk érdeke.

MSZP: béremelésre van szükség

Kunhalmi Ágnes

(MSZP) azt firtatta, hogy fordulhat elő, hogy a pedagógusok között is felütötte fejét a pályaelhagyás vágya, hogy nem kapják meg időben a juttatásukat, hogy tanárhiány van. Azt is szóvá tette, hogy nincsenek kifizetve a közüzemi számlák, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ fűnek fának tartozik. Szerinte a pedagógusok között érdemi keresetnövekedés nem történt, miközben többet dolgoznak, mint korábban. Mint mondta, olyan országot szeretnének, ahol a közszolgák érzik, hogy az állam a szövetségesük a jobb élet elérésben és az emberek is érzik, hogy az állam nekik szervez szolgáltatásokat. Erről is szól az MSZP béremelési programja - tette hozzá.

Rétvári Bence

, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a többi között azt vetette fel, hogy a szocialisták 2008-ban egyhavi bért elvettek a pedagógusoktól, és az MSZP az elmúlt öt évben az összes béremelést és adócsökkentést leszavazta. Az államtitkár a kormányzati politika elismerésének tartotta, hogy a szocialisták a gazdaság jobb teljesítménye miatt akarnak béremelést, majd cáfolta a pályaelhagyásra, a tanárhiányra, a fizetésekre vonatkozó kijelentéseket.

KDNP: ismét sorsdöntő órák előtt áll a nemzet

Földi László

(KDNP) megemlékezett

Kossuth Lajos

1848. szeptember 24-én, Cegléden elmondott toborzó beszédéről. Értékelése szerint ismét sorsdöntő órák előtt áll a nemzet, mert egy világ indult el felénk. Hozzátette: egy ilyen válságos helyzetben az értékeink a tétek, ezért védenünk kell mindazt, amitől európaiak, magyarok vagyunk, a történelmi emlékhelyeket. Közölte, egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy történelmi emlékhellyé nyilvánítsák a volt ceglédi huszárlaktanyát, ahol fogolytábor működött 1944-1945 között. Rétvári Bence válaszában azt mondta, a 19. és a 20. század történelmének egy-egy csomópontja volt Cegléden. Felhívta arra a figyelmet, hogy kormány meghirdette a Gulág-emlékévet, amely 2017-ig tart. Kitért arra, hogy Kanadában már épül a kommunizmus áldozatainak emlékműve, míg Budapesten ilyen emlékmű nincs. Szerinte a fővárosban is szükség lenne egy emlékműre, és bíznak benne, hogy minél többen fognak erről a kérdésről véleményt mondani, hogy szükséges a Szabadság téren egy ilyen emlékművet felállítani.

Jobbik: voltak-e bennfentes információi a kormánynak a Quaestorról?

Volner János

(Jobbik) azt vetette fel, hogy 3,8 milliárd forintot úgy vett ki a kormány Quaestorból, hogy bennfentes információi lehettek a cég megrendült helyzetéről. Szerinte ezt a kérdést fontos tisztázni, ugyanakkor a parlamenti frakciók közül egyedül a Fidesz-KDNP nem nyilatkozott arról, hogy voltak-e ilyen információi. Azt mondta, egyre nagyobb a gyanú, hogy ez a nyilatkozat azért sem történt meg, mert jó néhány fideszes politikus, jegybanki vezető érintett, vagyis pénzt vettek ki az utolsó pillanatban a Quaestorból.

Répássy Róbert

, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította a vádaskodást, és azt mondta, a kormány mindent elkövet azért, hogy az érintettek megkapják a kártérítést, illetve hogy a nyomozás sikeres legyen. A kormány minden bűncselekményt elítél és a felelősök szigorú megbüntetését akarja - hangoztatta. Kitért arra, hogy a kormány az elmúlt időszakban kiemelten kezelte a brókerbotrányt, számos példanélküli és azonnali intézkedést hozott.

Fidesz: meg kell védeni az országot

Németh Szilárd

(Fidesz) elmondta, hogy a parlament a nap folyamán folytatni fogja azoknak a jogszabályoknak a megalkotását, amelyek felhatalmazást adnak a horvát-magyar határon is meg tudják állítani az illegális bevándorlást. Felhívta a figyelmet, hogy már rég dönthettek volna, de a baloldali képviselők eddig egyetlen egy javaslat gyorsabb tárgyaláshoz sem járultak hozzá. Értékelése szerint a statisztikai számokból jól látható, hogy a magyar-horvát határ felé tolódott el az illegális bevándorlás, hiszen a határátlépések 97-98 százaléka ott történik. A kormánypárti politikus felidézte az eddig tett intézkedéseket, illetve azt is, hogy nemzeti konzultáció keretében kérdezték meg az embereket a véleményükről. Mint mondta, 1,1 millió ember azt kérte, hogy a kormány védje meg az országot.

Kontrát Károly

, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, a kormány végrehajtja az emberek döntését: megvédi Magyarország határait. Elmondta, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslat a bíróságok illetékességét változtatja meg annak érdekében, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket ne csak a Szegedi Járásbíróság tárgyalhassa. A képviselők már kedden szavaznak az Astra biztosító csődje miatti törvénymódosításról.

2. rész

A bírósági illetékességről szóló törvénymódosító indítvány összegző módosító javaslatának vitája után a parlament kedd délelőtt megkezdte a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásával összefüggő előterjesztések együttes általános vitáját.

Az egyes polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok illetékességéről

Tuzson: az eljárások gyors és hatékony kezelése a cél

Az illegális bevándorlással összefüggő jogorvoslati és büntetőeljárások gyors és hatékony kezelésével indokolta a bíróságok illetékességéről szóló jogszabály módosítását az előterjesztő

Tuzson Bence

(Fidesz). Értékelése szerint a javaslat képes kezelni azt a problémát, ami a horvát határon is jelentkezik. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásáról biztosította az indítványt.

Képviselői felszólalások

Schiffer András

(LMP) az illetékesség toldozgatásaként értékelte a javaslatot és felvetette, hogy mi lesz, ha "változik a széljárás" és a szlovén vagy a román határon is hasonló migrációs helyzet alakul ki. Szóvá tette, hogy a szabályozás nem kezeli az előre nem látható helyzeteket és a javaslat visszavonására kérte az előterjesztőt.

Staudt Gábor

(Jobbik) is kifogásolta, hogy a javaslat nem nyújt általános megoldást, de szavai szerint támogatni kell, mert szükséghelyzet van, "százezres nagyságrendben törnek be a bevándorlók". A támogatást a szegedi bírák leterheltségével indokolta.

Turi-Kovács Béla

(Fidesz) arról beszélt: oda kell koncentrálni a védelmet, ahol a nyomás megjelenik, általánosabb szabályozás túlreagálást jelentene. Hozzátette: nem lehet késedelmesen reagálni, mert az útnak induló bevándorlók nem felkészületlenek, megtervezik az utat, a fő irányvonalakat.

Bárándy Gergely

(MSZP) szakmailag elhibázottnak ítélte az előterjesztést, véleménye szerint meg kellett volna jelölni az illetékes bíróságokat mindenhol, ahol a kormány kihirdetheti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját.

Tuzson: nem lehet egyik napról a másikra mindenhol biztosítani a feltételeket

Tuzson Bence a felszólalásokra úgy reagált: a javaslat egy adott helyzetet kíván kezelni, általánosan pedig azért nem lehet hatásköröket megszabni, mert a rendszer nincs rá felkészülve, nincsenek meg személyi és technikai feltételek - például a soknyelvű tolmácsolás - mindenhol. Kifejtette: ha a horvát határon is feláll a határzár és bűncselekményeket követnek el, akkor ott is alkalmazni kell az új szabályokat, s ehhez indokolt az új bíróságok illetékességének megteremtése. Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozása, költségvetés-módosítás - együttes általános vita

Miniszterelnökség: a kormánynak szervezetalakítási szabadsága van

Kovács Zoltán

, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára expozéjában elmondta: a Ház előtt fekvő törvényjavaslatok célja a minisztériumként működő Miniszterelnöki Kabinetiroda felállítása. Ehhez az Országgyűlés jóváhagyására van szükség - tette hozzá, felhívva ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a kormányt szervezetalakítási szabadság illeti meg. Jelezte, hogy a tárca feladat- és hatáskörét kormányrendelet határozza majd meg. Megjegyezte, a költségvetési törvény módosítására azért van szükség, hogy kialakítsák a büdzsében a kabinetiroda fejezetét. Kovács Zoltán kiemelte továbbá, hogy Európában nem egyedülálló gyakorlat egy ilyen minisztérium megalakítása. Példaként említette, hogy a német tartomány, Bajorország kancelláriáján két államminiszteri rangú vezető dolgozik.

Fidesz: a változtatás illeszkedik a nemzetközi gyakorlathoz

Gulyás Gergely

, a Fidesz vezérszónoka szintén nemzetközi példákat hozott, alátámasztásul, hogy szerinte a most javasolt változtatás összhangban van a külföldi gyakorlattal. Megemlítette a brit miniszterelnök duális háttérapparátusát, amely a miniszterelnöki hivatalból és a kabinetirodából áll. Franciaországban szintén nagy apparátus segíti a kormányfőt, amelynek központi magja a kormány főtitkársága, a másik háttérapparátus pedig a miniszterelnöki kabinet - ismertette. A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy bár a magyar jogrendszerből adódóan az új minisztérium megalakítását a parlament is megvitatja, szerinte azonban ennek a kérdésnek nem az Országgyűlésben lenne a helye. Az alkotmányos keretek között a szervezetalakítási szabadságnak azt is kellene jelentenie, hogy a minisztériumi struktúrát a kormány meghatározhatja - mondta Gulyás Gergely.

Az MSZP nem támogatja "a nagy bölcs vezér személye körüli miniszter" pozíciójának létrehozását

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka közölte: pártja nem támogatja "a nagy bölcs vezér személye körüli miniszter", egy "propagandaminiszter" pozíciójának létrehozását. A kormányoldal által emlegetett nemzetközi példákra úgy reagált: megszokták a kormánytól, hogy ha nincs más racionális érve, akkor külföldi példákat próbál hozni. Így tettek az alkotmányozásnál is - jegyezte meg. A szocialista politikus szerint a kormánypártokat nem a nemzetközi jogrendszer eredményei motiválták a mostani törvénymódosításnál, hanem az, hogy Rogán Antal - a kabinetiroda leendő vezetője - és

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető miniszter nem kíván együtt dolgozni. Összegzés szerint így személyre,

Rogán Antal

személyére szabott törvényalkotásról van szó.

Tóth Bertalan

, a szocialisták másik vezérszónoka a kabinetiroda létrehozásához kapcsolódó költségvetés-módosítást úgy kommentálta: az biankó csekket ad Rogán Antalnak, hogy az adófizetők pénzén "tovább fokozza a megosztottságot".

3. rész

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) támogatja a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztériumként történő felállítását, a Jobbik kritizálta a tárca létrehozását, és szintén elvetette azt az LMP a javaslat keddi országgyűlési általános vitájában. A képviselők elkezdték az Astra Biztosító tevékenységének felfüggesztése miatt szükséges egyes biztosítási tárgyú törvények módosításának összevont vitáját.

Miniszterelnöki Kabinetiroda

KDNP: igen a javaslatra

Vejkey Imre

, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte a kormány szervezetalakítási szabadságát, és jelezte: támogatják a javaslatot. Kitért arra is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda megalakítása szükségessé teszi új költségvetési fejezet kialakítását, ezért szintén támogatják a költségvetési törvény módosítását.

Jobbik: hová tűnt Rogán Antal?

Hegedűs Lorántné

, a Jobbik vezérszónoka azt kérdezte: hová tűnt Rogán Antal? A képviselők azért vannak jelen, hogy az ő érdekében felállítandó tárcáról tárgyaljanak. Eddig bent volt a Házban, de angolosan távozott - mondta, hozzátéve: szerinte jövőbeni feladatát is hasonlóan veszi majd komolyan. Szerinte a kormány azért állítja fel a minisztériumot, mert olyan szükséghelyzet van, amit egy korábban el nem látott kormányzati feladat okozott. Idézve a javaslat indoklását, azt mondta: eszerint eddig nem volt ellátva a politikai koordináció. Tisztázni kell, hogy mennyi pénzből gazdálkodik majd "ez a nagyon fontos feladatot ellátó minisztérium", ez ugyanis az előterjesztésből nem derül ki. Felmerül a kérdés, milyen másik szakterületről csoportosítanak át, csak nem az egészségügytől, vagy oktatástól vesznek el forrásokat? Úgy tűnik, rendkívül tiszavirág-életű minisztérium lesz, vagy a jövő évi költségvetési törvényt is módosítani kellene - tette hozzá.

LMP: három hónapra hozzák létre az új tárcát?

Schiffer András, az LMP vezérszónoka szerint a mindenkori kormányfőnek szíve-joga úgy megszabni a miniszteri struktúrát, ahogy jónak látja, ebben az alkotmányos rend szerint autonómiája van. A potenciális miniszter személyével sem kívánnak mélyebben foglalkozni - jelezte. Rámutatott: miközben nagy "dérrel-durral" beharangozzák a jövő évi költségvetést, létrehoznak egy új tárcát októberben, de a 2016-os büdzsé módosítását nem terjesztetik be. Eszerint három hónapot fog csupán megélni? - tette fel a kérdést. Miért kell egyáltalán külön felügyelet a kormányzati kommunikációnak - firtatta. Ezt, mint ilyet be kell fejezni, és a visszás ügyleteket ki kell vizsgálni, a kormányzati propaganda ugyanis nem más, mint a lopás törvényesítése - jelentette ki, hozzátéve: meg kell szüntetni a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt. Szerinte a Miniszterelnökség felduzzasztása kiüresítette a többi tárcát, mindenféle logika és szakmai megfontolás nélkül nyúltak bele a tárcák hagyományos működési területeibe. Közölte: nem tudják támogatni a javaslatot, az nem szakít a gigaminisztériumok logikájával, a miniszterelnök udvartartásában dől el minden kérdés, és a miniszterek bábfigurák csupán.

Szelényi: a javaslat az igazi keleti hatalmi arrogancia példája

Szelényi Zsuzsanna

(független) szerint ez a törvényjavaslat szimbolizálja azt, ahogy a kormány gondolkodik Magyarországról. A javaslat az igazi keleti hatalmi arrogancia példája, nincs benne semmi átláthatóság, demokrácia - értékelt. Szerinte ez a kormány nem szól másról mint az arroganciáról és a propagandáról, amit most egy propagandaminiszterrel erősítenek meg. Kifogásolta, azt is, hogy a kormányban csak férfi miniszterek vannak. Hozzátette: Magyarország az egyetlen a fejlett világban, ahol nincs nő a kormányban.

Fidesz: nem szak- és nem gigaminisztérium jön létre

Witmann Mihály

(Fidesz) vitatta az ellenzéki kifogásokat és azt mondta, nem szak- és nem gigaminisztérium jön létre. Hozzátette: a kabinetiroda elsősorban a miniszterelnök munkáját segítve politikai koordinációs feladatok lát majd el. Szerinte az új kormányzati szerv egy technikai módosítást jelent, hiszen a korábbi miniszterelnököknek is volt külön stábja. Az elnöklő

Lezsák Sándor

az együttes általános vitát elnapolta.

Astra Biztosító

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításának összevont vitájában az egyik előterjesztő,

Galambos Dénes

(Fidesz) emlékeztetett arra, hogy a román pénzügyi felügyelet 2015. augusztus 26-án fizetésképtelenné nyilvánította az Astra biztosítót és megvonta működési engedélyét, miután a társaság nem hajtotta végre a tőkésítésre vonatkozó előírásokat. Hozzátette: a biztosítónak 200 ezer magyar ügyfele van, legtöbbjük kgfb-t kötött a vállalattal. Elmondta, Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kártalanítási számlája szeptember 16-a óta fogadja az Astra-ügyfelek által augusztus 17. után okozott, de a biztosítóhoz még be nem jelentett károk bejelentését. Az előterjesztő úgy fogalmazott, úgy tűnik, a körülményekhez képest minden rendben van, de a helyzet nem ennyire rózsás. Probléma van a kgfb-k területén vannak, mert a biztosító magyarországi fióktelepe szerződési kötelezettségeit a felszámolás megindulásáig köteles teljesíteni, szeptember közepe óta nem fogad kárigényeket. Probléma az is - folytatta Galambos Dénes - , hogy a kárigényeket a román garanciaalapnál lehet előterjeszteni. A gyors rendezés akadálya, hogy nincs egységes uniós szabályozás. Közölte, a feladat az, hogy ezekre a problémákra megoldást találjanak. A kgfb esetén a megoldás az lesz, hogy a MABISZ által kezelt kártalanítási számla az érintett ügyfeleknek megelőlegezi a károk kifizetését - részletezte, vagyis a lényeg, hogy a károsult Magyarországon juthat hozzá a kártérítéshez.

4. rész

Valamennyi hozzászóló fontosnak tartotta az Astra Biztosító felfüggesztése után az ügyfelek helyzetének rendezését az erről szóló előterjesztés keddi, összevont vitájában. A vita után tartott határozathozatalon a képviselők el is fogadták a törvényjavaslatot. Emellett lehetővé tették, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket Szeged mellett Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhassák a bíróságok.

NGM: a változtatás a fogyasztók érdekeit szolgálja

Tállai András

, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára - hangsúlyozva, hogy az előterjesztés a fogyasztók érdekeit szolgálja - arra mutatott rá: még több hónap is eltelhet, míg a romániai bíróság kimondja az Astra Biztosító felszámolását. A károkat ugyanakkor meg kell téríteni, ezt azonban a biztosító az uniós és a hazai jogszabályok ellenére nem teszi meg. Az államtitkár 169 ezer érintett biztosítottról és több ezer rendezetlen kárügyről számolt be. Közölte: a MABISZ kártalanítási számlája a régi károkat is megelőlegezi, és majd utólag hajtja azt be a romániai szervektől. A folyamatot elmondása szerint a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyelő hatóság is elősegíti.

Fidesz: szerdán lejár a felmondás lehetősége

Mengyi Roland

(Fidesz) arra figyelmeztetett: szerdán jár le az Astra által ajánlott közös megegyezéses felmondási lehetőség. Akinek nincs díjhátraléka, számíthat kártérítésre - jelentette ki. Váltani csak az évfordulón lehet, vagyonbiztosításra azonban párhuzamosan másik céggel is szerződhet az ügyfél, korábban erre a duplikálásra nem lett volna lehetőség - ismertette. Szólt a MABISZ híd szerepéről, amely, megelőlegezve a felelősségbiztosítási károkat, a biztosító helyett téríti meg a károkat. Kijelentette: a gyors jogszabályi változtatást lehetővé tette, hogy a MABISZ jó kapcsolatot ápol a felügyeleti szervekkel.

Jobbik: hogyan értesülnek az ügyfelek?

Gyüre Csaba

(Jobbik) azt mondta: javaslatuk szerint törvényileg kellene előírni az ügyfelek levélben történő tájékoztatását, mert szerinte egy átlagos biztosított nem olvassa a MABISZ vagy a jegybank honlapját. Frakciótársa,

Z. Kárpát Dániel

azt vetette fel: ki a felelős a történtekért?

MSZP: nem megfelelő a tájékoztatás

Szakács László

(MSZP) sem tartotta elegendőnek, hogy a tájékoztató közlemények a MABISZ és az MNB honlapján szerepelnek. Hangsúlyozta a jegybank "diplomáciai" szerepét az eredményes kapcsolat kialakítása érdekében a romániai biztosítási alappal és az Astra Biztosítóval. Hiányolta az előterjesztésben az ingatlanbiztosítással, valamint a Cascoval rendelkezők ügyének rendezését.

Jobbik: az MNB nem lépett időben

Szilágyi György

(Jobbik) kifogásolta, hogy az ügyfeleket egy szűk határidőbe szorították. Rámutatott arra is: eleshetnek a befizetett biztosítási díjuktól azok, akik egy évre előre befizették azt az Astránál. Már két éve olvasni lehetett a romániai biztosító nem szabályszerű működéséről - mutatott rá -, az MNB mégsem lépett - sérelmezte.

Fidesz: az előterjesztés megfelelően kezelő a problémát

Galambos Dénes, az egyik előterjesztő a Jobbiknak válaszolva közölte: az általuk javasoltakat az előterjesztés komplex módon kezeli. Közölte azt is, nem róható fel az államnak, ha az emberek nem olvassák azokat a honlapokat, ahol az információk elérhetők. Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az összevont vitát lezárta, majd rövid szünet után határozathozatalokat tartott a Ház.

Illegális bevándorlás - Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhatják a büntetőügyeket

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket Szeged mellett Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhassák a bíróságok. A fideszes Tuzson Bence és Vas Imre erről szóló - sürgős tárgyalásban megvitatott - törvényjavaslatát 136 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A törvénymódosítás alapján a határzárral kapcsolatos bűncselekményekben - például annak tiltott átlépése, megrongálása miatt - Baranyában és a Barcsi Járásbíróság illetékességi területén a Pécsi Járásbíróság, Zala és Somogy megyében pedig - az említett barcsi terület kivételével - a Zalaegerszegi Járásbíróság jár el. A törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyeket ugyanilyen területi lebontásban a két megyeszékhely törvényszéke folytatja le.

Az Astra-ügyfelek okozta kgfb-károk rendezése érdekében módosítottak törvényt

Törvényt módosított az Országgyűlés, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt kártalanítási számla előlegezhesse meg azoknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károknak a kifizetését, amelyeket a felszámolás alá került román Astra Biztosító magyar fióktelepének ügyfelei okoztak. A fideszes Bánki Erik, Cseresnyés Péter és Galambos Dénes pénteken beterjesztett törvényjavaslatát - házszabálytól eltérve - már kedden elfogadta a parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett. A törvénymódosítás alapján az így kifizetett összeget a Mabisz a felszámolási eljárásban az Astra fióktelepétől, az anyavállalattól, illetve a román garanciaalaptól követelheti.

5. rész

Lezárta a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásával összefüggő jogszabály-módosítási javaslatok vitáját keddi rendkívüli ülésén a parlament, amely napirend utáni felszólalásokkal fejezte be munkáját délután.

Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozása, költségvetés-módosítás - együttes általános vita folytatása

Az MSZP a tárca finanszírozására kíváncsi

Gúr Nándor

(MSZP) azt kifogásolta, hogy a törvényhozási menetrendben még nyoma sem volt ilyen átalakításnak, s nem lehetett egy hónappal előre látni, hogy "mit akar a miniszterelnök". Értékelése szerint egy propagandaminisztériumot hívnak életre, amiből a költségvetésen belül semmi nem látszik, kérdéses, hogy honnan és mennyi forrást kap majd a tárca. Ezzel párhuzamosan szóvá tette az oktatás és az egészségügy forráshiányát. Az ellenzéki politikus szerint a tárca "szervezetileg katyvaszjelleget ölt", nem világos, hogy kinek ki a felettese.

Jobbik: önálló tárcát az egészségügynek!

Lukács László György

(Jobbik) a korábban elhangzott érvekre visszautalva azt mondta: az elmúlt öt év kormányzása és a nemzetközi példák egy önálló egészségügyi minisztérium létét is alátámasztják. Bírálta az ápolók ügyének húzódását, az egészségügyi adósságállomány felszaporodását és az életpályamodell kidolgozásának elmaradását. A szakma egységes kívánalmaként jelölte meg az önálló tárcát, amire kiemelt erőt kell fordítani. Felvetette, hogy a kormány azért nem akar egészségügyi minisztériumot, mert már az ágazat államtitkárának megnevezése is egy hónapja gondot okoz.

Miniszterelnökség: törvényes és alkotmányos a javaslat

Kovács Zoltán közigazgatásért felelős államtitkár zárszavában visszautasította a személyeskedő megjegyzéseket és nemtelen támadásokat. Leszögezte: törvényes, alkotmányos, a jogszabályoknak megfelelő az új minisztérium létrehozása, s erre a kormánynak megvan a lehetősége. Tévesnek nevezte, hogy egy terület minisztérium nélkül súlytalan lenne, példaként hozva, hogy sportminisztérium nélkül is nőtt az olimpiai aranyérmek száma, és a közlekedési tárca nélkül is épülnek az autópályák. Jelezte, hogy az egészségügyért miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a felelős. Arra is rámutatott, hogy a szocialista kormány 2002 és 2006 között háromszor változtatta meg a minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabályt és hozott létre új tárcákat.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a napirendet.

Napirend után

A független

Kész Zoltán

arról beszélt, hogy az Orbán-kormány alatt nyugtalanítóan nőtt az orosz befolyás a magyar közéletben. A jobbikos Z. Kárpát Dániel a migrációs krízisről szólt, amit szervezett inváziónak nevezett, és ami szerinte egy lakosságcserét is előrevetíthet. Egyetlen migránst se fogadjon Magyarország! - szólított fel. A szintén jobbikos Ander Balázs a MÁV vasútőrcége tevékenységének tervezett kiszervezését kifogásolta. A fideszes Csizi Péter azt ismertette napirend után, hogy a múlt héten adták át Pécs Kertváros városrészében a megyeszékhely legnagyobb, színvonalas közétkeztetési éttermét. Szilágyi György a Jobbikból arra hívta fel a figyelmet, hogy mélyponton van a magyar labdarúgó-mérkőzések látogatottsága. Frakciótársa, Novák Előd felszólalásában azt mondta, "tíz éve árulták el Erdélyt Orbán Viktor és társai" azzal, hogy 2005-ben ők is az erdélyi autonómia feltétele nélkül szavazták meg Románia EU-csatlakozását. A napirend utáni felszólalások után Jakab István levezető elnök bezárta az ülést. Az őszi ülésszak következő ülése hétfőn kezdődik.