Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Állami szintű embercsempészet Horvátország felől, újra megnyílt a röszkei határátkelő

Állami szintű embercsempészet Horvátország felől, újra megnyílt a röszkei határátkelő

2015. szeptember 20., vasárnap
Állami szintű embercsempészet Horvátország felől, újra megnyílt a röszkei határátkelő
Pintér Sándor

A fizikai és jogi határzár bevezetését, majd a röszkei határátkelő sikertelen ostromát követően a magyar-horvát határszakaszra helyeződött át a migrációs nyomás.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

A korábbi hetek történéseivel ellentétben jelenleg nyugodt a helyzet a Csongrád megyei határszakaszon, tegnap megnyitották az ásotthalmi határátkelőt, Horgos kiürült, a hét első felében tomboló helyzet jelenleg a bíróságok munkájában érezteti hatását: a Szegedi Törvényszék folyamatosan dolgozik a szerdai incidens okozóinak felelősségre vonásán. Jóval feszültebb a hangulat a magyar-horvát határszakaszon, a honvédelmi miniszter elrendelte az önkéntes műveleti tartalékos katonák részleges behívását, déli szomszédunk egy nap után válsághelyzetet jelentett be a migránsáradat miatt, így regisztráció helyett hazánkra tolja a bevándorlók tömegét nem kis diplomáciai feszültséget okozva.A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

20.45: Berlin a dublini szabályok betartására szólította fel Horvátországot és Szlovéniát Horvátországnak és Szlovéniának be kell tartania a menekültügyet közösségi szinten szabályozó dublini előírásokat - jelentette ki a német belügyminiszter vasárnap Berlinben. Thomas de Maiziere a ZDF országos köztelevízióban arra a felvetésre, hogy a nyugat-balkáni uniós tagországokban kialakult állapotok is humanitárius válsághelyzetet jelentenek, amelyre hivatkozva a német kormány szeptember elején beengedte a Magyarországról elindult menedékkérőket, azt mondta: "Horvátország más, mint Magyarország", és Horvátországnak és Szlovéniának "ismét" alkalmaznia kell a dublini szabályokat. Németország nem tudja átvállalni a terheket, Horvátország, Szlovénia és Ausztria pedig "nem teheti meg, hogy egyszerűen áthelyezi a problémát Németországba" - hangsúlyozta a belügyminiszter a ZDF Berlin Direkt című esti politikai magazinműsorában. Hozzátette: nagyon fontos, hogy létrehozzák Olaszországban és Görögországban a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat (hot spotokat), és hogy "sürgősen beszéljünk Törökországgal" azzal a céllal, hogy "ne engedjék át az embereket Görögországba olyan mértékben, mint eddig".

20.15: Horvát belügyminiszter: Magyarország ne oktassa ki Horvátországot

Nem leszünk az Európai Unió menekült-gyűjtőközpontja, akik pedig Horvátországot azzal vádolják, hogy nem tartja be a nemzetközi előírásokat, kérdezzék meg maguktól, ők mit tettek - mondta

Ranko Ostojic

belügyminiszter újságíróknak vasárnap, az opatovaci ideiglenes befogadóállomáson, a nyugat-szerémségi Ilok (Újlak) mellett. Magyarországon keresztül valamivel kevesebb mint fél millió ember haladt át, volt akit regisztráltak, volt akit nem - mondta, majd hozzátette: ezért Magyarország "nem oktathatja ki" Horvátországot, hogy hogyan bánjon a migránsokkal. A belügyminiszter úgy vélte, hogy

Orbán

szövetségesei,

Aleksandar Vulin

szerb szociális miniszter és

Tomislav Karamarko

, a legnagyobb horvát ellenzéki jobbközép párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke ugyanaz a csapat, ugyanazokkal a szavakkal bírálják a horvát kormányt. Tomislav Karamarko azért látogatta meg a szerb határ mellett fekvő Tovorarnikot, ahol a legtöbb migráns érkezik az országba, hogy keresztbe tegyen a kormánynak - vélekedett Ostojic. "Forduljon inkább a barátaihoz,

Orbánhoz

és Vulinhoz,

Milosevic

pionírjaihoz, akik együtt keltik ezt a hisztériát" - mondta. "Ők egy csapat, akik erővel, szögesdróttal és fegyverrel próbálták meg megoldani a dolgot" - tette hozzá. "A mi szövetségeseink nem

Karamarko

, Vulin és Orbán, hanem

Ferenc pápa

és

Merkel

asszony" - jelentette ki a belügyminiszter. Opatovacon a kormány 4000 fő befogadására alkalmas ideiglenes befogadóállomást hozott létre, amelyben a migránsok legtovább 48 órát tartózkodhatnak, mielőtt tovább szállítják őket a magyar határra. A horvát belügyminiszter vasárnap felkereste a tábort.

19.55: Németország azonnali segélyt nyújt a Szíria térségében működő menekülttáboroknak Németország azonnali pénzügyi segítséget nyújt a Szíria térségében fekvő menekülttáborok helyzetének javítására, a támogatás révén félmillió ember élelmezését lehet biztosítani 3 hónapon keresztül - mondta egy vasárnapi lapinterjúban a német kormány nemzetközi gazdasági és fejlesztési együttműködésért felelős minisztere. Gerd Müller a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban elmondta: a kormány az utóbbi két évben (a jelenlegi törvényhozási ciklus kezdete óta) 1,5 milliárd euró közpénzt fordított a Törökországban, Jordániában és Libanonban menekülttáborban élő szíriaiak helyzetének javítására. Így a német állam támogatása révén tud iskolába járni 60 ezer Libanonban élő szíriai gyerek, Jordániában pedig 800 ezer menekült vízellátását és 200 ezer menekült áramellátását oldották meg német támogatással. A menekülthullámokat kiváltó okok kezelését szolgálja a minisztérium sok további programja is, és a 2017-ig tartó ciklus végéig 12 milliárd eurót fordítanak erre a célra. "A menekültek támogatására a származási országokban fordított minden egyes euróval annak a többszörösét takarítjuk meg a németországi menekültügyi ellátásban" - emelte ki a miniszter. A tárca számításai szerint Szíriában és a polgárháború sújtotta ország körüli térségben akár húszszoros is lehet a támogatás révén kifejtett hatás a németországi menekültügyi ellátáshoz képest - mondta Gerd Müller, rámutatva, hogy a közel-keleti térségben egy gyerek taníttatása hetente 10 euróból megoldható, míg Németországban több nagyságrenddel nagyobb összegre van szükség. A bajor konzervatív CSU politikusa elmondta: Németország nem nézheti tétlenül, hogy a szíriai polgárháború elől elmenekült emberek ellátását helyben összehangoló ENSZ-szervezeteknek elfogyott a pénze, a kormány ezért 20 millió euró gyorssegélyt nyújt az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP). "Remélem, hogy más országok követik a példánkat" - mondta Gerd Müller. Megismételte azt a már korábban is hangoztatott követelését, hogy az EU indítson egy 10 milliárd eurós programot a menekültválság kezelésére Szíriában és a menekülteket befogadó szomszédos országokban. "A pénz rendelkezésre áll, ott van az uniós fejlesztési alapokban" - mutatott rá a német miniszter.

19.50: Szijjártó Péter: nem lehet komolyan venni Ostojic nyilatkozatát

Nem lehet komolyan venni azon ország belügyminiszterének nyilatkozatát, amelynek bevándorlási ellátórendszere egy nap alatt összeomlott - reagálta

Szijjártó Péter

, külgazdasági és külügyminiszter

Ranko Ostojic

horvát belügyminiszter szavaira vasárnap este. A külügyminisztérium közleménye szerint a horvát belügyminiszter azt mondta: Magyarország ne leckéztesse Horvátországot, amikor Magyarország közel félmillió menekültet engedett át, és hol regisztráltak, hol nem. Szijjártó Péter a közlemény alapján erre úgy reagált, Magyarországra idén több mint 210 ezer illegális bevándorló érkezett. Magyarország ezeknek az embereknek ellátást biztosított, és nagy többségüket regisztrálta az uniós jogszabályoknak megfelelően. Az elenyésző kisebbség regisztrációjára kizárólag azért nem kerülhetett sor, mert az illegális bevándorlók nem voltak hajlandóak együttműködni a hatóságokkal - tette hozzá. "Horvátország ezzel szemben egy nap után bejelentette, hogy egyáltalán nem tudja regisztrálni a bevándorlókat, Horvátország felmondta az együttműködést Európával" - fogalmazott a tárcavezető. Szijjártó Péter azt kérdezte a horvát minisztertől, hogy miként bukhattak el egyetlen nap alatt a schengeni teszten.

19.30: Több mint 1000 migráns érkezett Zákányba

Több mint 1000 migráns érkezett vasárnap este a Somogy megyei Zákányba - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A Horvátországból érkező migránsokat a határról rendőrök kísérik kisebb csoportokban a vasútállomáson álló, 16 vasúti kocsiból álló szerelvényhez. Többségük fiatal férfi, az első két csoportban, amelyben mintegy 250-en voltak, az MTI tudósítója mindössze két nőt látott. Az állomáson veszteglő vonaton mintegy 300 ember várakozik reggel 9 óra óta. A vonat feltehetően még órákig ott áll majd, mert - az MTI információi szerint - Letenyéből buszokkal hoznak még migránsokat a zákányi vasútállomásra, és csak ezt követően viszik majd el őket valamelyik regisztrációs pontra.

19.10: Ismét járható az M1-es autópálya a hegyeshalmi határátlépési pontnál

Megindult a forgalom az M1-es autópályán a hegyeshalmi határátlépési pontnál, miután az osztrák hatóságok megnyitották a forgalom előtt a Hegyeshalom felé vezető oldalt - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya vasárnap az MTI-t. Az osztrák hatóságok vasárnap délután biztonsági okokból zárták le a sztrádát a nickelsdorfi határnál. A korlátozás idejére a forgalmat a 165-ös kilométernél az M15-ös autóútra terelte a rendőrség.

19.05: Kerry a befogadott menekültek számának emelését ígérte Berlinben Az Egyesült Államok jelentősen megemeli a befogadott menekültek számát a következő évtől - jelentette be John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap Berlinben Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. A német és az amerikai diplomácia vezetőjének közös sajtótájékoztatóján John Kerry elmondta, hogy az Egyesült Államok a kormány szándékai szerint 2016-ban az eddig tervezett 70 ezer helyett 85 ezer menekültet fogad be a világ minden részéről, 2017-ben pedig 100 ezret. Hangsúlyozta, hogy hazája segíteni akar a menekültválság kezelésében, és példamutatónak nevezte Németország áldozatvállalását. Arról nem beszélt, hogy mennyi szíriai állampolgár lehet a befogadni tervezett menekültek között. Azt viszont kiemelte, hogy a kormány a törvényhozással együttműködve annak lehetőségeit vizsgálja majd, hogy miként lehet egyszerre emelni a menekültek számát, és megőrizni az ország biztonságát. John Kerry úgy vélte, az Aszad-rezsim stabilizálását célzó orosz támogatás megnehezítheti a szíriai konfliktus rendezését. Hozzátette: "illúzió", hogy Bassár el-Aszad jelenlegi elnök valaha is képes lehet még egy békés, egységes Szíria irányítására. Frank-Walter Steinmeier üdvözölte, hogy Washington kapcsolatba lépett Moszkvával a szíriai polgárháború ügyében. Kiemelte, hogy az információk cseréjének egy "minimális szintjét" mindenképpen fenn kell tartani az amerikai és az orosz vezetés között. Hangsúlyozta: Törökországgal, Szaúd-Arábiával, Iránnal és Oroszországgal is egyetértésre kell jutni a konfliktus rendezéséhez. A német külügyminiszter kiemelte, hogy az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás "korszakváltást" hozhat a közel-keleti konfliktusok kezelésében, és remélhetőleg Szíria ügyében sikerül előre lépni a "következő napokban és hetekben".

17.50: Már taxikkal is érkeznek migránsok a letenyei határátkelőre

Zágrábból taxikkal és civil autókkal 24 illegális bevándorlót szállítottak vasárnap délután a Letenye-Muracsány (Gorican) határátkelőre, ahol a magyar hatóságok buszokra szállították át az érkezőket - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. Vasárnap kora estig egy autóbusszal 62 illegális bevándorlót szállítottak a letenyei határátkelőhöz a horvát hatóságok. Az előző két nap gyakorlatának megfelelően az utasokat a származási országukat firtató kérdés után egyesével irányították át két magyar buszra, majd a Somogy megyei Zákányba, az ottani vasútállomásra vitték tovább. A késő délutáni órákban hét személyautó, taxik és civil járművek 24 migránst hoztak a magyar-horvát határátkelőre, ahol a magyar rendőrök ugyancsak buszra ültették át a magukat szíreknek és irakiaknak valló férfiakat. Mint a fuvarozóik nyíltan elmondták: autónként 150 euróért, Zágrábból indultak Letenyére, de információjuk szerint még akár 100-200 autó is érkezhet újabb migránsokkal. A horvát hatóságok nem tiltják az ilyen fuvarokat, de Magyarországra ezekkel az autókkal nem léptek be a sofőrök, így mindegyikük visszafordulhatott a horvát fővárosba. Az autópálya-átkelő forgalma továbbra is zavartalan, a határon változatlanul erős a rendőri jelenlét, és a helyszínre még szombaton vezényelt katonai egységek is biztosítják a rendőrök munkáját. Mindeközben a magyar-szlovén határon, a Rédics-Hosszúfalu (Dolga vas) átkelőnél az MTI tudósítója azt tapasztalta, hogy vasárnap délután csak az üres sátrak és bennük felállított ágyak vártak arra, hogy szükség esetén átmeneti szállást biztosítsanak. Lendván, egy egykori gyárterületen kialakított nagyobb gyűjtőponton ugyanakkor több száz illegális bevándorló tartózkodott a számukra biztosított sátrakban és azok környékén.

17.40: Német belügyminiszter: Európa és Németország nem tud mindenkit befogadni Európa és Németország nem zárkózhat be, de nem is tud mindenkit befogadni a háborús övezetekből, ezért egy új menekültügyi rendszert kell kidolgozni, amely biztosítja a menekültek legális belépését az EU-ba és nem terheli túl az unió közösségét - mondta a német belügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban, amelyben kiemelte: a menekültek a Közel-Keleten uralkodó erőszak miatt áramlanak nagy számban Európába, és nem Angela Merkel német kancellár miatt. Thomas de Maiziere a Der Spiegel című hírmagazinban megjelent interjúban kiemelte, hogy a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer ugyan "kiüresedett", de fenn kell tartani egészen addig, amíg bevezetnek helyette egy másik rendszert, mert az EU jogszabályokra épülő közösség. Az új rendszernek "nagyvonalúan" megállapított "kontingensekre" kellene épülnie, vagyis az EU-nak előre meg kellene határoznia, hogy egy adott időszakban mennyi menekültet tud befogadni, és gondoskodnia kellene arról, hogy ezek az emberek legálisan, biztonságosan el is jussanak területére. A tagországokban járó ellátás eltérő színvonalát, minőségét pedig közelíteni kellene egymáshoz, egy sávot, "korridort" kellene bevezetni, hogy a menekültekkel legalább "megközelítőleg" egyformán bánjanak mindenütt. Azokat sem szabad cserben hagyni, akik már nem férnek bele az előre rögzített befogadási keretbe. Gondoskodni kell arról, hogy biztonságban élhessenek abban a régióban, amelyben a hazájuk van. "Ez is hozzátartozik Európa felelősségéhez" - mondta Thomas de Maiziere. "A kerítések nem jelentenek megoldást, de az EU-nak erős külső határokra van szüksége", azért is, hogy ne folytathassák tevékenységüket az embercsempészek - mondta az Angela Merkel vezette konzervatív CDU politikusa arra a felvetésre, hogy a javasolt új rendszer nem oldaná meg az illegális határátlépés problémáját. Arra a kérdésre, mégis miként kellene biztosítani a külső határokat, és mit kellene kezdeni a Földközi-tengeren életük kockáztatásával az EU felé igyekvő emberekkel, Thomas de Maiziere kifejtette: az életmentés a legfontosabb, de a kimentett embereket Európán kívül kell biztonságba helyezni. "Máskülönben természetesen nem lenne sok értelme egy kontingenseken alapuló megoldásnak" - mutatott rá a német belügyminiszter. Arra a kérdésre, hogy mindez azt jelenti, hogy a Földközi-tengerből kimentett embereket vissza kell vinni Afrikába, elmondta: nem egyszerűen Afriába, hanem "egy biztonságos helyre Afrikában, ahol segítséget nyújtunk nekik, és mindenkinek van esélye arra, hogy bekerüljön a kontingensbe, amelyet egy előre rögzített képlet alapján osztanak szét egymás között az (uniós) tagállamok". Mindezt csak a nemzeti szuverenitás egy részének közösségi szintre emelésével lehet megvalósítani, de más ügyekben is "gyakran volt már példa" erre - mondta Thomas de Maiziere. A magyar műszaki határzárral és a Röszkénél történtekkel kapcsolatban azt mondta: nem szeretne olyan Európában élni, ahol ismét kerítések épülnek, és a magyar eljárást sok szempontból lehet bírálni. Ugyanakkor Magyarország más országokkal ellentétben az uniós jog előírásainak megfelelően regisztrálta a menekülteket, és foglalkozik uniós külső határa védelmével. "Ami viszont a szerb határon végbement legutóbbi fejleményeket illeti, megítélésem nagyon világos: a magyar kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy mindenki emberhez méltó bánásmódban részesüljön, és ne alkalmazzanak erőszakot menekültekkel szemben". "Minden más elfogadhatatlan!" - jelentette ki a német belügyminiszter. Az uniós menekültügyi rendszerrel kapcsolatban hasonló gondolatokat fogalmazott meg a CDU egy másik tekintélyes politikusa, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke is, aki a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak elmondta: nemcsak Olaszországban és Görögországban kellene kialakítani menedékkérő-regisztrációs központokat, hanem tranzitországokban is, köztük Egyiptomban, Libanonban, Jordániában, Törökországban és Szerbiában. A menedékjogi kérelmeket már ezekben a központokban el kellene bírálni, és aztán a menekült státust megszerző kérelmezőket biztonságos körülmények között el kellene szállítani az EU-ba - mondta Elmar Brok. Hozzátette: ez a megoldás jelentősen enyhítené az EU-ra nehezedő terheket, és megkímélné a menekülteket az Eu-ba vezető veszélyes úttól. A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke, SIgmar Gabriel alkancellár elutasította a belügyminiszter felvetését. A politikus az ARD közszolgálati televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában azt mondta: a kontingensekre épülő megoldás ellentétes a német alaptörvénnyel és "pontosan az ellentéte annak, ami teljes joggal emelt ki Angela Merkel: jelesül, hogy méltányos eljárásra van szüksége minden ember esetében, aki Németországba érkezik és menedéket kér".
17.35: Horvát ellenzék: a kormány megnyitotta határait a Balkánnak és lezárta az Európai Unió felé A horvát kormány megnyitotta határait a Balkánnak és ugyanakkor lezárta azokat az Európai Unió felé - mondta Tomislav Karamarko, a legnagyobb horvát ellenzéki párt, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke vasárnap Tovarnikban. A HDZ vezetője látogatást tett a szerb határ mellett fekvő Tovarnikban, ahol a legtöbb migráns érkezik az országba és úgy ítélte meg, hogy helyzet katasztrofális és a hatóságok nincsenek felkészülve. Az itt élő emberek félnek, az élet teljesen megbénult, a gyerekek pedig nem tudnak iskolába járni - hangsúlyozta. Megsértettük a dublini egyezményt és számos uniós rendeletet - mondta. A migránsok ellenőrizetlenül és regisztrálás nélkül lépnek be az országba - tette hozzá. A pártelnök szerint az egyik gond, hogy a kormány nem egyeztetett a szomszédos országokkal. "Ez a szervezetlenség, ami itt tapasztalható, és amelyet a kormány okozott, csökkenti azt a humanizmust, amivel fogadtuk ezeket az embereket - mondta. Esik az eső és ezrek várnak arra, hogy tovább mehessenek - mutatott rá. Eközben újabb vonat érkezett a tovarniki állomásra, hogy elszállítsa a migránsok egy részét a magyar határra. A bevándorlók az ablakokon keresztül tömegesen próbáltak meg feljutni a szerelvényre. Horvátország a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a zöldhatáron át az illegális bevándorlók. A legfrissebb adatok szerint több mint 25 ezer migráns lépte át eddig a szerb-horvát határt.

17.30: Az osztrákok lezárták a nickelsdorfi határátkelőt

Az osztrák hatóságok biztonsági okokból lezárták a nickelsdorfi (miklóshalmai) határátkelőt vasárnap délután - közölte a rendőrség a honlapján. A közlemény szerint a rendőrség az M1-es autópálya 165. kilométerénél a gépjárműforgalmat az M15-ös autóút felé tereli. Felhívták a figyelmet, hogy aki Ausztriába szeretne eljutni, választhatja a soproni, kópházi, illetve a jánossomorjai határátkelőket. Az M1 aktuális csatorna beszámolója szerint a sztrádán több kilométeres kocsisor torlódott fel. Nickelsdorfban a tudósítás szerint csaknem 5000 migráns várakozik. Az APA osztrák hírügynökség a burgenlandi tartományi rendőrségre hivatkozva vasárnap reggel azt jelentette, hogy mintegy 4700 menekült tartózkodott Nickelsdorfban. Az APA jelentése szerint a hatóságok egyelőre nem tudják, hogy mikor, hogyan és mennyi menekültet fognak tudni elszállítani a Hegyeshalom közelében lévő településről. A rendőrség közlése szerint az sem világos, hogy pontosan hova is vinnék a menekülteket Miklóshalmáról.

17.25: Kovács Zoltán a Sky Newsnak: Magyarország az előírásokat teljesíti

Magyarország a vonatkozó előírásoknak igyekszik érvényt szerezni a határain alkalmazott intézkedésekkel - mondta

Kovács Zoltán

vasárnap a Sky News brit hírtelevíziónak. A kormányszóvivő kijelentette: Magyarország megpróbálja fenntartani a fegyelmet és betartani az előírásokat, és ennek jegyében szeretné legalább azt elérni, hogy a migránsok regisztráltassák magukat, de ez a jelenlegi körülmények közepette és különösen a mostani hangulatban rendkívül nehéz. Hozzátette: Horvátországban az állami hatóságok szervezik a migránsok eljuttatását a magyar határhoz. Horvátország nemcsak Magyarországot, de az Európai Uniót is cserben hagyja ezzel - mondta Kovács Zoltán. "A törvényességet és a rendet próbáljuk helyreállítani határainkon (...) Ahogy a szerb határon is látható volt, ennek a rendnek vannak korlátai" - fogalmazott a Sky News vasárnapi politikai magazinműsorában a magyar kormányszóvivő. Magyarország a nemzetközi szabályoknak próbál eleget tenni, és biztosítani szeretné, hogy csak azok léphessék át a határt, akik erre jogosultak - tette hozzá.

16.30: 26 ügyet tárgyalt a Szegedi Járásbíróság tiltott határátlépés miatt

A Szegedi Járásbíróság a mai napon 26 ügyet tárgyalt gyorsított bírósági eljárás keretében, valamennyi esetben határzár tiltott átlépésének bűntette miatt. A Szegedi Járásbíróság 23 esetben büntetőjogi felelősséget megállapító határozatot hozott, amelyekben kiutasítást alkalmazott, 1 esetben az iratokat az ügyésznek visszaküldte, mert a szabadlábon lévő vádlott a tárgyaláson nem jelent meg, míg 2 ízben a tárgyalás elhalasztásáról döntött. A bíróság a vádlottakat 11 esetben 1 év, 12 esetben 2 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte. A bíróság ítéletei valamennyi ügyben jogerőre emelkedtek. A vádlottak közül 1 iráni, 7 pakisztáni és 15 afgán állampolgárságúnak vallotta magát. Az ítéletekben elbírált bűncselekmények elkövetési módja tipikusan az alábbi volt: A vádlottak mindegyike a 2015. évi CXL. törvénnyel módosított Btk. 352/A. § (1) bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő és büntetendő határzár tiltott átlépésnek bűntettét valósította meg. Az arra jogosultak a bíróság ítéleteit minden esetben elfogadták, azokat tudomásul vették, és a bíróság kérdésére a vádlottak úgy nyilatkoztak, hogy a részükre tolmácsolás útján lefordított ítéletet megértették, az ítélet írásban történő fordítását nem kérik. A tegnapi napon a fenti bűncselekmény miatt érkezett 23 ügyből a korábban e tárgykörben kiadott közleményünket követően további 6 ügyben hozott a bíróság ítéletet, melyek közül 5 jogerőre emelkedett, míg 1 ügyben a vádlott és védője élt a törvény által nyújtott lehetőséggel, és az esetleges fellebbezés bejelentésére 3 napi gondolkodási időt tartottak fent. A holnapi napon 14 ügy tárgyalása várható.

16.05: Módosulhat Berlin terve a menedékkérők visszaküldéséről Még nem véglegesítették a német menekültügyi rendszer reformjáról szóló csomagnak azt az elemét, amely szerint nem kaphat szállást és ellátást Németországban olyan menedékkérő, akinek ügyében a dublini szabályok alapján nem Németország az illetékes - írta a Der Tagesspiegel című berlini lap hétvégi számában. A napokban kiszivárgott tervek szerint azon menedékkérők, akiknek ügyében Németország nem illetékes, csak arra kaphatnak támogatást, hogy visszautazzanak abba az uniós tagállamba, ahol regisztrálták őket. A Der Tagesspiegel értesülése szerint a javaslat komoly ellenállást váltott ki, így nem biztos, hogy az eredeti formában megvalósul. A lap név nélkül nyilatkozó forrásai azt is elmondták, hogy a reform előkészítését irányító belügyminisztériumban sem arra gondolnak, hogy egyszerűen el kell küldeni mindenkit, akinek ügye nem Németországra tartozik. Például egy Magyarországon regisztrált menedékkérő esetében a német hatóságok a magyar partnerekkel egyeztetve irányítanák át az illetőt, juttatásait, ellátását pedig csak a visszafogadásra irányuló eljárás végeztével, a Magyarországra utazás elrendelésével szüntetnék meg - írta a berlini lap. A német sajtóban a napokban ismertetett eredeti elképzelés szerint továbbra is maradhatnának Németországban mindazok, akiknek esetében a német állam önként - a dublini szabályokkal összhangban - átvállalja a menekültügyi eljárás egészének lefolytatását. Ez jelenleg csak a szíriai állampolgárságú menedékkérőkre vonatkozik. Segélyszervezetek élesen bírálták a kormány elképzelését. Például a rászorulókat segítő szervezetek országos szövetsége (PW) szerint "cinikus és embertelen" eljárás lenne, ha Németország pusztán az ország elhagyásának költségeit fedezné szükséghelyzetben lévő emberek esetében, és "tévút" olyan államokba kényszeríteni embereket a juttatások megvonásával, amelyekben nincs elfogadhatóan működő menekültügyi rendszer, és nincsenek perspektívák a menedékkérők előtt. A német kormány egy sor további változtatást tervez. A csomagot szeptember 24-én mutatják be a kormány és a tartományok vezetőinek találkozóján. Ezután a kormány hivatalosan elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatokat, és sürgősségi eljárást kér az ügyben.
16.10: Prágában egyeztetnek hétfőn a V4-ek külügyminiszterei Az uniós belügyminiszterek keddi tanácskozása, illetve a szerdai brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó előtt a V4-országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) külügyminiszterei hétfőn Prágában egyeztetnek - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) vasárnap az MTI-vel. Donald Tusk, az uniós országok állam-, illetve kormányfői testülete, az Európai Tanács elnöke csütörtökön hívott össze rendkívüli EU-csúcstalálkozót a menekültválság megvitatására. A KKM közleménye szerint a prágai tanácskozáson részt vesz az unió soros elnöki tisztét betöltő Luxemburg külügyminisztere is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Prágából Törökországba utazik tovább, hogy ott kedden ismertesse a magyar kormány javaslatát, amely szerint az EU-nak át kellene vennie a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborok finanszírozását.

16.05: Zákányban hétfőn a megszokott rendben folytatódik az óvodai és iskolai munka

A megszokott rend szerint folytatódik hétfőn az óvodai és iskolai munka Zákányban, ám rendkívüli esemény esetén azonnal lezárják az oktatási intézményeket - közölte a Somogy megyei település polgármestere vasárnap az MTI-vel.

Jankó Szabolcs

(Fidesz-KDNP) elmondta: a horvát határ mentén fekvő Zákányba péntek óta folyamatosan érkeznek a migránsok Horvátországból. Mivel az iskola közvetlenül a vasútállomás, az óvoda pedig a migránsok által birtokba vett sportpálya mellett van, polgármester - mint közölte - fontosnak tartja, hogy megnyugtassa a település lakóit, a gyermekek biztonságban lesznek. Kifejtette: vasárnap délután tájékoztatják a teendőkről a civil szervezetek és az intézmények vezetőit és a pedagógusokat, továbbá a település Facebook-oldalán is tudatták, hogy a gyermekek - a több mint 100 iskolás és 30 óvodás - kizárólag a szülőkkel, vagy meghatalmazottjukkal hagyhatják el az óvodát, illetve az iskolát. Mindkét intézményben megerősítik ügyeletet, a gyerekek kíséretét, a szülőket pedig szülői értekezleten tájékoztatják - mondta a mintegy 1000 lakosú település polgármestere. Beszámolója szerint a településen és a zákányi vasútállomáson is nyugalom van. A migránsok egy csoportja - mintegy 300-400 ember - a vonaton várja, hogy elinduljon a regisztrációs pontok valamelyikére. Jankó Szabolcs elmondta: a rendőri jelenlét folyamatos, a polgármesteri hivatal és a helyi civilek a rendőrökkel egyeztetve vízzel, kávéval, étellel látják el a migránsokat, ebben a helyi vállalkozók is segítenek. Az MTI értesülése szerint vasárnap az esti órákban Zákányba újabb migránsok érkeznek. Vonattal 1000-1200 embert hoznak a magyar határra Horvátországból.

14.45: Az EMNT felajánlotta az erdélyi magyarok segítségét a magyar kormánynak

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásban fejezte ki vasárnap szolidaritását a magyar kormánnyal és

Orbán Viktor

miniszterelnökkel a migrációs hullám kezelése miatt Magyarországot ért bírálatok miatt, és felajánlotta segítségét a helyzet rendezéséhez.

Sándor Krisztina

, az EMNT ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, a magyar kormánytól várják annak közlését, hogy miben segíthetnének. Hozzátette, az EMNT önkénteseket toborozhatna a migránsokkal kapcsolatos teendők ellátására. Sándor Krisztina a magyar kormány melletti politikai állásfoglalást is a segítség egyik formájának nevezte. Az EMNT állásfoglalásában leszögezte, a migránsok befogadása csak tüneti kezelés, vándorlásuk okait kell megszüntetni. A tanács szerint a rászorulókon segíteni kell, de mindebből csak annyit kell vállalni, amennyi nem veszélyezteti az európai őshonos lakosságot, a keresztény értékrend alapján kialakult európai civilizációt. "Amennyiben a mértékadó nyugat-európai politikusok megelégszenek pusztán a befogadás intézkedésével, a helyzet rövid távon anarchiába vagy akár polgárháborúba is torkollhat" - vélte az EMNT. A tanács bírálta ugyanakkor

Victor Ponta

román miniszterelnököt az elmúlt napokban tett kijelentései miatt. "Ponta az egész kontinenst fenyegető válsághelyzet megoldásához való érdemi hozzájárulás helyett a nemzetközi jog előírásai értelmében eljáró magyar miniszterelnököt rágalmazza, ezáltal pedig tovább rombolja a már amúgy is megtépázott miniszterelnöki tekintélyét" - állapította meg az EMNT. Álláspontja szerint Románia miniszterelnöke a magyar kormány elleni támadásával a belpolitikai problémákról és korrupciós ügyéről próbálja elterelni a figyelmet. Az EMNT azonnali lemondásra szólította fel Victor Ponta miniszterelnököt a tanács elnöksége által jegyzett vasárnapi állásfoglalásban.

14.20: Fidesz: a baloldal bárkit beengedne az országba

A Fidesz szerint ha a baloldalon múlna, bármennyien és bárki beléphetne az országba és Európába. A kormánypárti frakció az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében arra reagált így, hogy

Kerék-Bárczy Szabolcs

, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja napközben zsákutcának nevezte a kerítésépítést. A Fidesz erre válaszul felszólította

Gyurcsány Ferencet

, a DK elnökét és a magyar baloldalt, hogy hagyják abba a "felelőtlen nyilatkozatokat és a bevándorlók hergelését", mert azzal a magyar emberek biztonságát veszélyeztetik. A magyar kormány minden eszközzel megvédi Magyarországot és Európát - hangsúlyozza a Fidesz, majd hozzáteszik, a határzár építését a horvát és a román határon is folytatják, mert szerintük a szerb határon elkészült kerítés is bizonyítja, hogy ahol határzár van, ott töredékére esik vissza az illegális határátlépők száma.

14.15: A németek többsége támogatja a határellenőrzést Németországban a lakosság többsége támogatja a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását egy vasárnap ismertetett felmérés szerint. A határellenőrzésért is felelős szövetségi rendőrség az utóbbi napokban kevesebb menedékkérőt vett nyilvántartásba, de azzal számol, hogy a következő napokban ismét többen érkeznek. A YouGov közvélemény-kutató intézet felmérése alapján a német lakosság 51 százaléka teljes mértékben egyetért azzal, hogy Németország és több más európai ország ideiglenesen visszaállította a határok ellenőrzését a beutazó menedékkérők nagy száma miatt. További 27 százalék inkább jó, mint rossz intézkedésnek tartja ezt. Teljesen rossz elgondolásnak a lakosság mindössze 11 százaléka tartja a határellenőrzés visszaállítását, és 5 százalék szerint inkább elhibázott, mintsem hasznos intézkedésről van szó. Ugyanakkor csupán 20 százalék vélekedik úgy, hogy a határellenőrzés alkalmas a Németországba érkező menedékkérők számának korlátozására, az ebben kevésbé, vagy egyáltalán nem bizakodók aránya pedig 39 százalék a 18 éven feletti német lakosságra nézve reprezentatív felmérés szerint, amelyben 1108 embert kérdeztek meg szeptember 14. és 18. között. Német hírportálok vasárnapi jelentései szerint a szövetségi rendőrség csütörtök óta egyre kevesebb menedékkérőt tartóztat fel és regisztrál a határokon. Míg csütörtökön 7000 embert, szombaton 2700 embert vettek nyilvántartásba és szállítottak befogadóállomásokra, de a következő napokban megint többen lehetnek. Hétfőtől naponta 5 különvonattal szállítanak menedékkérőket Ausztriából Németországba - közölte a szövetségi rendőrség egy szóvivője. A határellenőrzést szeptember 13-án állították vissza a schengeni határellenőrzési kódex alapján, amely szerint a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet tagországai a közrendet, vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén legfeljebb 30 napos időtartamra - illetve a komoly veszély várható időtartamára, ha az meghaladja a 30 napos időszakot - visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határaikon. Az intézkedés súlypontja az német-osztrák határ, valamint a német-cseh határ egyes térségei.
14.05: Europol-vezető: példátlan mérteket ölt a szervezett embercsempészet Az Europol vezetője szerint "példátlan számban" telepedtek rá a szervezett embercsempész bandák az európai migrációs hullámra. Rob Wainwright, az EU-országok hágai székhelyű rendőri együttműködési szervezetének igazgatója - aki korábban a brit elhárításnál (MI5) a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyosztályt vezette - a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak elmondta: olyan bűnözői csoportok is áttértek az embercsempészetre, amelyek korábban például kábítószer-kereskedelemmel foglalkoztak. Wainwright hozzátette: 30 fős külön ügyosztályt hozott létre az Europolon belül a migránsválság mögött meghúzódó szervezett bűnözői csoportok felderítésére, de az embercsempész tevékenység olyan méreteket öltött, hogy az új csoportot "elöntötte" a rázúduló ügyek puszta tömege. Az Europol becslése szerint az Európába irányuló embercsempészetben most már legalább 30 ezren vesznek részt, és egy-egy embercsempész banda hetente több százezer dollárt keres. A szervezők között vannak "viszonylagos újoncok", például britek, akik egyedül, saját kocsijukkal szedik össze a francia parton átkelésre váró migránsokat. "Ők a pitiáner szerencselovagok, de ugyanitt dolgoznak jól megszervezett brit és francia bűnözői szindikátusok is" - mondta a brit lapnak az Europol vezetője. Rob Wainwright szerint ugyanakkor eltúlzottak azok a félelmek, hogy a migránsok tömegében az Iszlám Állam nevű dzsihadista fegyveres szervezet terroristái is elvegyülhettek. Wainwright kijelentette: az elsődleges terrorveszélyt olyan európai állampolgárságú terroristák jelentik, akik Irakban vagy Szíriában csatlakoztak az Iszlám Államhoz, és onnan esetleg hazatérnek. Ők útlevéllel utaznak, és nincs szükségük arra, hogy az Európába tartó migránsokhoz csatlakozzanak, sőt így le is bukhatnak például egy ujjlenyomat-ellenőrzés során - mondta az Europol igazgatója.
13.15: Olaszország északkeleti határán migránsáradatra készülnek Horvátország és Szlovénia irányából jelentős számú bevándorló érkezését várják az északkelet-olaszországi határtérség tartományaiban is, ahol megkezdődött felkészülés az esetleges emberáradat fogadására. Angelino Alfano olasz belügyminiszter hétfőre sürgősséggel értekezletet hívott össze a határ menti térségek rendőrségi és más hatósági vezetőivel. Jelen lesznek az olasz-francia és az olasz-svájci határszakaszok idegenrendészeti képviselői éppúgy, mint a migrációtól jelenleg inkább érintett keletolasz határtérségeké. Korábbi olasz hatósági nyilatkozatokból kiderült, a római kormány attól tart, hogy az európai uniós tagállamok egymás utáni határlezárásai után ismét Itália irányába tolódhat vissza a migráció útvonala, de a bevándorlók most már Olaszországból sem tudnak majd továbbmenni más európai országba. Készültség lépett már életbe az Ausztriával és Szlovéniával határos Friuli-Venezia Giuliában, amelytől nincsen messze Horvátország sem. Az Il Sole24Ore olasz gazdasági napilap vasárnapi jelentése szerint az 1,2 millió lakosú Friuliban minden készen áll a bevándorlók befogadására. A tervek szerint nemcsak a befogadó állomásokra irányítják őket, hanem szükség esetén az eddigi gyakorlat szerint a tartomány területén szétosztva kaszárnyákban, szállodákban és üres lakásokban is elszállásolják őket. Friuli rendőrsége júniustól a szlovén és osztrák határellenőrzési szervekkel aktívan együttműködik a közös határ felügyeletében. Ausztria szeptember 15-től ideiglenes határellenőrzést vezetett be újra az emberkereskedők kiszűrésére.
13.10: Szakadatlan a migránsok érkezése Horvátországba A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint 25 ezer migráns érkezett Horvátországba szerda reggel óta - közölte a Jutarnji List című horvát napilap internetes oldalán vasárnap. A legnagyobb nyomás továbbra is a szerb határ melletti tovarniki körzetre nehezedig, ahol jelenleg 4900 migráns tartózkodik, akiket a nap folyamán buszokkal és vonattal szállítanak majd a horvát hatóságok a magyar határra. Horvátország a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a bajakovói átkelő maradt nyitva, amely a Belgrád-Zágráb autópályán van. Ennek ellenére folyamatosan érkeznek a zöldhatáron az illegális bevándorlók. Jelentések szerint Tovarnikban ötezer fő befogadására alkalmas sátortábort építenek a horvát hatóságok az esős idő miatt, hogy ideiglenesen ott tudják elszállásolni a migránsokat. A munkálatok még folynak. A horvát-szlovén bregami és harmicai határátkelőknél hétszáz menedékkérő vár arra, hogy beengedjék őket Szlovéniába. A krízishelyzet kezelése érdekében a szlovén hatóságok a teherforgalom előtt lezárták a bregami határátkelőt, ami miatt kilométeres sorokban torlódtak fel a kamionok. A legfrissebb adatok szerint több mint kétezer migráns lépte át eddig a horvát-szlovén határt.
13.05: Mégis beutazhatott Ausztriába mintegy 100, a határon megállított menekült Beutazhatott Ausztriába vasárnap délelőtt az a mintegy száz, Szlovénia felől érkező menekült, akiktől a belépést aznap hajnalban még megtagadták az osztrák hatóságok - közölte a Caritas segélyszervezet vasárnap. A menekülteket a stájerországi Spielfeld település befogadóállomásán látták el, itt a Vöröskereszt csaknem tíz sátrat állított fel. A migránsok, akik menedékjogi kérelmet nem akartak benyújtani és utazási dokumentumokkal sem rendelkeztek, Spielfeldnél akarták első alkalommal is átlépni a határt vasárnap hajnalban. Az osztrák belügyminiszter szombati közlése szerint Ausztria tartja magát a dublini egyezményhez, és természetesen minden egyes esetben megindítja az eljárást azért, hogy Horvátországba vagy Szlovéniába visszaküldhesse a menekülteket. Szombaton 350 ember érkezett a szlovéniai Gornja Radgona településnél lévő osztrák-szlovén határátkelőhöz. A stájerországi rendőrség átkísérte a menekülteket, a határnál nem ellenőrizték őket. A migránsokat ellátták és Grazba szállították. Stájerországban 3500 befogadóhely áll a menekültek rendelkezésére. A stájerországi rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint a hatóságok a bevándorlási törvényt alkalmazzák, mindaddig amíg a menekültek áradata kezelhető. Ugyanakkor az osztrák-magyar határszakaszon továbbra is tart a menekültek áradata. A belügyminisztérium adatai szerint szombaton 11 ezren lépték át a határt Burgenlandnál és Stájerországnál. A salzburgi pályaudvaron vasárnap délelőtt 600 ember volt, további 200 menekültet várnak még Grazból és Bécsből. Bécsben 5000 menekült éjszakázott szombaton, a fővárosban 8000 befogadóhely áll rendelkezésre. Az önkéntesek és a hatóságok együttműködésének köszönhetően egy menekültnek sem kellett a pályaudvaron tölteni a szombat éjszakát. A menekültek a nap folyamán az ország nyugati határrésze fele utaznak. Vasárnap délelőtt a Westbahnhof melletti parkolóházban átmeneti befogadóközpontot létesítettek, ahol a gyerekek számára csaknem 2500 négyzetméteres játszóházat is berendeztek. A vorarlbergi Vöröskereszt segítőket küldött az osztrák fővárosba. Tirol tartományban jelenleg nyugodt a helyzet, vasárnap 190 menekült érkezésével számolnak, arról azonban még nincsenek pontos információk, hogy honnan és mikor érkeznek ezek az emberek. A migránsokat a kufsteini szükségszálláson helyezik majd el. A tartományban információs forródrótot hoztak létre azoknak, akik adományokkal akarnak segíteni a menekülteken.

13.00: Bakondi: 41 kilométeren elkészült a horvát kerítés, de folytatjuk

Nagy erőkkel készül Magyarország a horvát határ lezárására, a drótkerítés 41 kilométeren már áll, most további határszakaszokra küldenek építőanyagot és katonákat - írja a

HVG.hu

.

Bakondi György

azt is elmondta, hogy szombaton 4800, ma éjféltől további 3400 menekült érkezett Magyarországra. Kovács Zoltán szerint Horvátországban állami segítséggel folyik az embercsempészet. A beremendi határátkelőről nyilatkozott az M1-nek Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója, valamint

Kovács Zoltán

kormányszóvivő vasárnap dél után. Bakondi azt mondta, a horvát határszakaszon szombaton 4800 ember lépett be az országba, éjfél óta pedig további 3400-an érkeztek. Szavai szerint valamennyi határátkelőnket nyomás alatt tartják "a horvát szervezők". A magyar hatóságok úgy tudják, hogy Horvátországban tíz busz forgó rendszerben hozza a menekülteket Beremendre, de a többi átkelőn is csúcson lesz a forgalom. Ezért komoly erőket csoportosított a kormány az átkelőkhöz. Bakondi azt mondta, regisztrációs pontokra szállítják a tömeget, ahogy eddig. Megemlítette, hogy vasárnap megnyílt a röszkei nagyhatár, és szombaton megnyitották az ásotthalmi átkelőt is. Bakondi elmondta, ő is értesült arról az állítólagos horvát tervről, hogy Tovarniknál egyszerűen szélnek eresztik a menekülteket. Szerinte veszélyes, hogy ellenőrizetlenül, nem a hivatalos átkelőhelyeken érkeznek a menekültek. Így a rendőrök nagy erőkkel készülnek a horvát határ biztonságos lezárására. Elmondta: 41 kilométer megvan az ideiglenes kerítséből, a további határszakaszokra elkezdték hordani az építőanyagot, és csoportosítják át a honvédeket. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta, "a horvátok C terve", ti. hogy szélnek eresztik a menekülteket, nem igényel túl sok kommentárt: Kovács szerint ez is "az elmúlt napok rendkívül cinikus, felelőtlen horvát magatartásának megnyilvánulása". Kovács szavai szerint odaát állami segítséggel zajlik az embercsempészet, miközben semmibe veszik az európai előírásokat. Mint mondta, a jövő heti EU-csúcsra legalább öt ponttal készül a magyar kormány; ezek legfőbb eleme, hogy meg kell szilárdítani a külső határellenőrzést. Emellett javasolni fogják, hogy az EU fordítson nagyobb összeget a Szírához közeli menekülttáborok körülményeinek javítására. Kovács szerint "aki egyszer bejutott az EU-ba, már nagyon nehezen visszaküldhető".

12.45: A román külügy nem kommentálja Szijjártó "provokálónak" tartott kijelentéseit A román külügyminisztérium nem kívánja kommentálni a magyar külgazdasági és külügyminiszter újabb, a román fél által "provokálónak" tartott kijelentéseit - közölte a bukaresti tárca vasárnap, Szijjártó Péter aznapi bírálatára utalva. Bukarest szerint a magyar diplomácia irányítója folytatta a román vezetők elleni "elfogadhatatlan támadásait". Leszögezték: a román külügyminisztérium nézetei világosak és közismertek az adott témát illetően és ezek "összhangban mások, európai és nemzetközi szinten megfogalmazott álláspontjával". A román fél álláspontját újból ismertetni fogja a magyar hatóságokkal Románia budapesti nagykövete, akit "meghívtak" a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumba - zárul a közlemény. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bírálta román kollégája arról szóló szombat esti szavait, hogy a határok lezárása "autista és elfogadhatatlan cselekedet", amely sérti az Európai Unió szellemiségét. A külgazdasági és külügyminiszter - a tárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint - így reagált: "több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől". Szijjártó Péter hozzáfűzte: Bogdan Aurescunak semmi alapja sincsen arra, hogy sértegesse Magyarországot, a magyar embereket. "Mi egy több mint 1000 éves állam vagyunk, amely történelme során többször kellett, hogy megvédje nemcsak magát, hanem Európát is. Ez most is így lesz, ha tetszik a román külügyminiszternek, ha nem" - jelentette ki. A közlemény szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfőre bekérette Románia budapesti nagykövetét. Szijjártó Péter kedden jelentette be, hogy a magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármas határtól "ésszerű távolságig" húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány.

12.25: Az LMP növelné a menekülttáborok és a rendőrség kapacitását

Az LMP a menekültválság megoldásáért idén és jövőre összesen 62,5 milliárd forintot költene a menekülttáborok és a rendőrség kapacitásának bővítésére, valamint a nemzetközi fejlesztési források növelésére.

Gerstmár Ferenc

, az ellenzéki párt elnökségi tagja az LMP korábban bemutatott 24 pontos intézkedési tervét részletezve az MTI-nek vasárnap telefonon elmondta, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) a kapacitásbővítés mellett előírnák, hogy a menekülttáborokban biztosítsanak egészségügyi ellátást. Az LMP ennek megvalósítására a hivatal jelenlegi 8,9 milliárd forintos költségvetését az idén 5 milliárd forinttal, jövőre pedig 20 milliárd forinttal emelné meg. Az ellenzéki párt ugyanilyen költségvetési bővítést alkalmazna a rendőrségnél is, ezzel legalább háromezer rendőrt lehetne újonnan alkalmazni - mondta Gerstmár Ferenc, aki közölte azt is, hogy a menekülteket kibocsátó országok helyzetének rendezésére szánt fejlesztési forrásokat az idén 23 millió forintról 2,5 milliárd forintra, jövőre pedig 10 milliárd forintra növelnék. Az LMP a javaslataiban szereplő kiadások fedezetét a közmédia, az országgyűlési őrség, valamint a paksi bővítés költségvetéséből vonná el.

12.15: A tömeges bevándorlás kezelését célzó javaslatcsomagról dönt a parlament

Az Országgyűlés hétfőn, háromnapos üléssel kezdi meg őszi ülésszakát. A képviselők az első ülésnapon előbb módosíthatják majd el is fogadhatják a kormánypártok tömeges bevándorlást kezelő javaslatcsomagját, kedden pedig az Európai Unió vezetőihez címezhetnek üzenetet a migrációs válsággal összefüggésben. A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján az ülés hétfőn 12 órakor napirend előtti felszólalásokkal, majd a kereszténydemokrata

Hollik István

mandátumigazolásával, valamint

Simicskó István

honvédelmi miniszteri eskütételével kezdődik. Hollik István azt követően foglalhat helyet a KDNP padsoraiban, hogy a fideszes

Papcsák Ferenc

a jegybank felügyelőbizottságának elnöki tisztségére váltotta mandátumát. Simicskó Istvánt szeptember 10-i hatállyal nevezték ki a honvédelmi tárca élére, az öt év után lemondással távozó

Hende Csaba

helyére. A képviselők ezt követően a kormánypártok tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításcsomagjához benyújtott módosító javaslatokat tárgyalhatják, majd el is fogadhatják a végleges normaszöveget. A Fidesz és a KDNP javaslata egyebek mellett új feladatokat adna a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére, egy módosítással pedig azt is törvénybe foglalhatják, hogy a rendőrség külföldön is végezhet a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos felderítést. A parlament dönthet két fideszes képviselő,

Rogán Antal

és

Németh Szilárd

mentelmi jogáról is. Mindkét politikust

Szilvásy György

volt szocialista titokminiszter jelentette fel rágalmazás miatt. Az Országgyűlés több mint két évtizede alkalmazott gyakorlata az, hogy magánvádas ügyekben nem függeszti a mentelmi jogot. A szavazások után az azonnali kérdések és interpellációk hangzanak el, utóbbiak ezúttal is két órában. Az első ülésnap végén a képviselők több korábban tárgyalni kezdett javaslat módosító indítványait tárgyalják. Hétfőn így ismét terítékre kerül, kedden reggel pedig már szavaznak is az uniós vezetőknek címzett, migrációs válsággal összefüggő határozati javaslatról, valamint az új közbeszerzési törvényt tartalmazó előterjesztésről. A képviselők a keddi szavazás után hét javaslatot tárgyalhatnak. Szó lesz például a kormány legfrissebb tőkepiaci és biztosítási tárgyú változtatási kezdeményezéséről, emellett a lezárt temetőkre vonatkozó különleges szabályok bevezetéséről és a villamos energiáról szóló törvény módosításáról. Az Országgyűlés kéthetes ülése szeptember 28-án, hétfőn ér véget, amikor az idén márciusban kialakított új munkarend szerint kizárólag kérdések és azonnali kérdések hangzanak majd el. A kormány a parlament honlapján korábban elérhetővé tette őszi törvényalkotási programját, amely összesen legalább 48 előterjesztés elfogadásával számol decemberig, a következő hónapok ülésterve alapján pedig október végéig új alkotmánybíró megválasztása is várható.

12.00: Új terve van a horvát kormánynak, ha Magyarország lezárja határait

Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy lezárja a határait, a migránsok felügyelet nélkül, szervezetlenül érkeznek majd Magyarországra a horvát kormány "C-terve" szerint - írta a Vecernji List című horvát napilap vasárnap. Az újság megjegyezte, hogy a magyarok egyelőre átveszik ugyan azokat a migránsokat, akiket a horvát hatóságok busszal a határra szállítanak, de ez nem tart majd örökké. A lap meg nem nevezett forrásból úgy tudja, hogy ebben az esetben életbe lép a kormány "C-terve", amely szerint a hatóságok többé nem szállítják a migránsokat szervezetten, csoportokban a magyar határra, hanem arra ösztökélik őket, hogy saját maguk tegyék meg az utat. A lap szerint az illegális bevándorlók így kaotikusan, felügyelet nélkül érkeznek a magyar határra, és sokkal nehezebb lesz a magyar hatóságoknak ellenőrizni őket. A kormányfő még pénteken rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ország lehetőségei korlátozottak, ezért átérnek a "B-tervre", és a magyar határhoz irányítják az menekülteket, amely tervet szombaton már úgy ítélt meg, hogy jól működik.

Davor Ivankovic

, a Vecernji List kommentátora egy külön írásban úgy vélte, túl korai

Zoran Milanovic

horvát kormányfő győzelmi öröme, miszerint megoldotta a migránsválságot az országban. Az újságíró szerint a jövőben még nagyobb kihívások érik majd Horvátországot és ezért józan ésszel kell gondolkodnia. "Uniós szomszédjainkkal közösen kell tervet kidolgozni a gond megoldására, nem pedig balkáni módra kitolni velük" - írta. Lehet, hogy a horvát kormányban már leszűrték, hogy az Európai Unió úgyis szétesett, és ezért Horvátország nyugodtan viselkedhet úgy, mint Szerbia? - tette fel a kérdést. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a horvátok 34 százaléka egyetért azzal, hogy a bevándorlókat be kell fogadni az országba, és tovább kell engedni őket Magyarországra és Szlovéniába. A Nova TV kereskedelmi tévécsatorna 600 fő megkérdezésével készült felmérése szerint 42 százalékuk csak annyi menekültet fogadna be, amennyit az ország elbír. A megkérdezettek mindössze 13 százaléka gondolja azt, hogy a kormány a helyzet magaslatán állt, amikor megpróbálta kezelni a migránsválságot, 33 százalék szerint egyáltalán nem volt felkészülve, 44 százalék szerint csak félig-meddig készült fel. A menedékkérők azután indultak meg Szerbiából az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezren léptek magyar területre - kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe. Horvátország területére lépve a migránsok egyúttal az Európai Unió területére is léptek, bár még nem jutottak be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek a Horvátországgal szomszédos Magyarország és Szlovénia is tagja.

11.45: DK: zsákutca a kerítésépítés

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az elmúlt napok eseményei bebizonyították, hogy zsákutcát jelent a kerítésépítés a menekültpolitikában, hiszen azzal a probléma nem oldódik meg, a menekültek csupán más országból érkeznek majd.

Kerék-Bárczy Szabolcs

, az ellenzéki párt elnökségi tagja vasárnap az MTI-nek elmondta, szombaton több menekült érkezett Horvátország felől, mint mielőtt felépült volna a kerítés a magyar-szerb határon. "Ezzel véglegesen csődöt mondott

Orbán Viktor

menekültpolitikája" - fogalmazott, majd hozzátette, amennyiben a kormány tervei szerint a horvát határon is megépül a kerítés, akkor majd Románia felől érkeznek a menekültek.

11.25: Terrorizmus gyanújába került egy menedékkérő Németországban Németországban nyomozás kezdődött egy szíriai menedékkérő ellen, mert felmerült, hogy harcolhatott az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet oldalán - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap. A szíriai férfi néhány hete arról beszélt lakótársainak egy Brandenburg tartományi befogadóállomáson, hogy az IÁ tagjaként részt vett fegyveres összecsapásokban. A lakótársak által titokban, mobiltelefonnal rögzített kijelentései szerint embert is ölt. A nyomozást a felvétel alapján indította el a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) az ország belső és külső biztonságát különösen érintő ügyekben illetékes szövetségi ügyészség megbízásából - írta a Welt am Sonntag. A lap biztonsági forrásokból úgy tudja, továbbra sincs arra utaló jel, hogy szervezetten terroristákat próbálnának bejuttatni Németországba a menedékkérők között. A hatóságok az utóbbi hónapokban számos értesülésnek utánajártak, de nem rögzítettek ilyesmire utaló tényt. Egyebek között vizsgálat alá vették az állítólagos szíriai és iraki terroristákat bemutató fényképalbumokat, amelyek a közösségi médiában tűntek fel. Megállapították, hogy hamisított, emberek lejáratására szolgáló felvételekről, illetve olyan képekről van szó, amelyekhez téves információkat fűztek terjesztőik. Az IÁ "helyben", a közel-keleti térségben igyekszik felépíteni államát, Németországban pedig "van elég híve, akik merényleteket követhetnek el", úgyhogy ebből a célból nem muszáj embereket becsempészni az országba - fogalmazott a lap egyik forrása. Eddig egy feltételezett terroristák vettek őrizetbe menedékkérőket befogadó intézményekben. Az eset augusztus elején történt, az illető a gyanú szerint az IÁ híve és harcosokat akart toborozni a menedékkérők között. Ugyanakkor nem a balkáni vagy a Földközi-tengeri migrációs útvonalon érkezett Németországba, hanem Spanyolországból, és spanyol elfogatóparancs alapján vették őrizetbe.

11.12: Kiszelly Zoltán: hatalmas tömegek indulhatnak el Európa felé

További, az eddigieket is meghaladó méretű tömegek indulhatnak el Európa felé - mondta

Kiszelly Zoltán

politológus vasárnap az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában. A szakértő szerint ez nagyban köszönhető a német és a svéd befogadó politikának. Miután azonban az akár milliós iraki, vagy akár nigériai tömegek elindulnak, akkor az európai országok dönthetnek, vagy megvédik a határokat, ahogy Magyarország, viszont ezzel csökkentik a nemzetközi elfogadottságukat, vagy átengedik őket, ezzel pedig összeütközésbe kerülnek az uniós törvényekkel és saját polgáraikkal. A politológus szerint azokban az országokban, amelyekben volt valamilyen választás az elmúlt hónapokban, az emberek inkább a mostani bevándorláspolitika ellen szavaztak, vagyis nem elégedettek a jelenlegi európai állásponttal. "Azt, hogy a jelenlegi Európának vége van, azt mindenki tudja, az viszont, hogy milyen új Európai Unió lesz (...) az a német választásoktól függ" - mondta, hozzátéve, hogy legközelebb 2017-ben lesznek választások Németországban és sok más európai államban is.

11.10: Nógrádi György: drasztikusan nőtt a terrorveszély

Nógrádi György

biztonságpolitikai szakértő szerint drasztikusan nőtt a terrorveszély Európában, miután kiderült, hogy az Iszlám Állam által küldött terroristák is vannak a menekültek között. A szakértő vasárnap az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában hangsúlyozta: Európa olyan új helyzet előtt áll, amelyre sem a politika, sem pedig a lakosság nincs felkészülve. Hozzátette, hogy a titkosszolgálatok már jobban felkészültek, ami annak is köszönhető, hogy szorosabb együttműködést kezdtek egymással kialakítani. Nógrádi György szerint az illegális bevándorlással kapcsolatban "kemény európai politikára van szükség", különben még a mostaninál is sokkal nagyobb tömeg "árasztja el" a kontinenst. Hozzátette: azt is figyelembe kell venni, az utóbbi években érkezett migránsok "döntő része nem tudott és nem is akar integrálódni". "Európa számára a kérdés az, képes-e a schengeni határok védelmére, vagy ha nem, akkor fel tudja-e vállalni ennek összes ódiumát" - mondta Nógrádi György.

11.05: A rédicsi határátkelőnél nyitottak a szlovénok befogadóállomást Közvetlenül a 86-os főút magyar-szlovén határátkelője mellett nyitották meg a szlovén hatóságok az ideiglenes befogadóállomást a migránsoknak, öt busszal érkezett oda az illegális bevándorlók első csoportja vasárnap. A Muravidéki Magyar Rádió közlése szerint szombaton 17 óra után öt autóbusszal mintegy 250 migránst szállítottak a szlovén hatóságok a Rédics-Hosszúfalu (Dolga vas) átkelőhelynél, pár lépésre a magyar határtól kialakított ideiglenes befogadóállomásra. A buszok a horvát-szlovén határról, a Zágrábtól északra lévő átkelőhelyekről vitték az embereket a magyar-szlovén határra, a külföldiek innen Ausztria felé akarták folytatni útjukat. A szlovén hatóságok éjszaka még további 250 ember fogadására készültek, ezért a közeli Lendván, egy régi iparterületen is kialakítottak egy másik befogadóhelyet. Mindkét ponton polgári védelmi egységek és karitatív szervezetek segítségével sátrakat állítottak fel, illetve ételt, italt és tisztálkodási lehetőséget biztosítottak a migránsoknak. Az MTI a helyszínről vasárnap úgy értesült: éjszaka kiürült a határ melletti gyűjtőpont, Lendván pedig délelőtt mintegy százan tartózkodtak.
11.00: Újra megnyílt a röszkei határátkelő Az átkelőt Pintér Sándor belügyminiszter és szerb kollégája, Nebojsa Stefanovic nyitotta meg. Elhangzott, a migránsokat ezentúl a régi, 5-ös úton fekvő, úgynevezett Horgos-Röszke 2 átkelőnél veszik nyilvántartásba. Pintér Sándor kiemelte, hogy a rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat igényelnek. "Az Európára nehezedő migrációs nyomás Magyarországon és Szerbiában is rendkívüli helyzetet hozott létre" - fogalmazott a belügyminiszter, majd hozzátette: "a rendkívül helyzet kezelését közösen találtuk ki, és igyekeztünk közösen megoldani". Sajnálatának adott hangot, hogy ezt a helyzetet csak úgy lehetett megoldani, hogy a határátkelőhelyeket meghatározott ideig le kellett zárni. Kiemelte, hogy a szerb belügyminiszterrel, valamint a szerb kormánnyal való együttműködés során sikerült megtalálni a megoldást arra, hogyan lehetne megnyitni a határátkelőt, hogy biztosítsák a személy- és áruforgalmat. "Bajban mutatkozik meg az igazi barát, itt bajban voltunk, és barátilag oldottuk meg ezt a helyzetet, és ez a két ország együttműködését továbbra is erősíteni fogja" - fogalmazott Pintér Sándor. http://www.youtube.com/watch?v=GuW2cDSVSZc Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a migránsválság kihívásai továbbra is a két ország előtt állnak. Ugyanakkor kiemelte, kollégájával egyetértettek abban, hogy a nemzetközi tranzit, a gazdasági együttműködés, valamint a határsávban élők mozgásának biztosítása mindkét ország számára kiemelten fontos. Hozzátette: Magyarország és Szerbia jó szomszédok, a két nép és a két ország jól tud együttműködni, és a határátkelőhely újranyitása ismét megmutatja majd a két ország eltökéltségét arra, hogy válsághelyzetben is együtt tudnak dolgozni.
10.50: Menekültellenes incidensek Németországban Németországban több menekültellenes incidens történt az utóbbi napokban. Vasárnapra virradó éjjel egy menedékkérők elhelyezésére előkészített épületben keletkezett kár, a hatóságok szerint gyújtogatás miatt. A Baden-Württemberg tartományi Wertheimben tűz ütött ki egy sportcsarnokban, amelyben éppen szerdán helyeztek el 330 ágyat menedékkérőknek. Az épület használhatatlanná vált a tűzben. A rendőrség betörésre utaló nyomokat rögzített. Vasárnapi lapjelentések szerint a szintén baden-württembergi Riedlingenben horogkereszteket mázoltak egy befogadóállomás falára, a brandenburgi Neuhardenbergben pedig felgyújtottak két autót, amelyek tulajdonosai egy menekülteket támogató civil szervezet tagjai. A szászországi Bischofswerdában szombat este erősen ittas emberek és erőszakosan fellépő emberek tüntettek egy befogadóállomás előtt. Az intézmény megnyitása ellen már csütörtök este is volt tüntetés, és akkor is történt rendbontás. A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kimutatása szerint az idén augusztus végéig 335 alkalommal történt menedékkérőket befogadó intézmények ellen irányuló, szélsőjobboldali motivációjú bűncselekmény. Ez kétszer annyi, mint tavaly egész évben. A menekülthullám fölerősödésével az ilyen típusú bűncselekmények száma is gyorsan emelkedik, ezt jelzi, hogy a 335 bűncselekmény közül 131-et a július-augusztusi időszakban követtek el.

10.05: Polt: az ügyészség a jelenlegi erőforrásaiból év végéig tudja kezelni a helyzetet

Az ügyészség a jelenlegi helyzetet az év végéig tudja a rendelkezésére álló erőforrásokból, ideiglenes megoldásokkal kezelni, ha azonban néhány hónapnál tovább tart az egyre fokozódó többletterhelés, akkor új, hosszú távon fenntartható megoldásokat kell keresni - mondta

Polt Péter

legfőbb ügyész az MTI-nek. Az illegális migráció kezelésére vonatkozó törvénycsomag szeptember 15-ei hatálybalépését követő három nap alatt 65 bíróság elé állítást kezdeményezett a Szegedi Járási Ügyészség. Ebből 22-ben született elsőfokú ítélet, és ezek fellebbezés hiányában jogerőre is emelkedtek. A bíróság az ügyészségi indítványoknak megfelelő határozatokat hozott, a szankció minden esetben önálló büntetésként alkalmazott egy-, vagy kétéves kiutasítás - ismertette a legfőbb ügyész, aki csütörtökön helyszíni ellenőrzést tartott Szegeden. A vádlottak feltehetően azért nem fellebbeztek, mert minél előbb szabadulni akartak az eljárásból, távozni az országból - tette hozzá. Szegeden 40 ügyészből, illetve alügyészből álló munkacsoport jött létre erre a feladatra, és ha szükséges, az ország többi ügyészségéről még több mint másfélszáz ügyészt vethetnek be - mondta Polt Péter. A legfőbb ügyész leszögezte: mindeközben fontos elvárás, hogy a többi büntetőügy se szenvedjen csorbát. Eddig egyre jelentősebb túlmunkával sikerült tartani az időszerűséget, és ennek az anyagi fedezete egyelőre biztosított. Mindez azonban egy rendkívüli helyzetben kialakított szükségmegoldás, amely belső erőforrásokból hozzávetőleg az év végéig tartható. Ha azonban további robbanásszerű munkateher-növekedés lesz, vagy ha a következő évre is áthúzódik a nagyobb munkateher, akkor már külső segítségre lesz szüksége az ügyészségnek. Ma nem tudja megmondani senki, hogy a jelenlegi helyzet egy ideiglenes állapot, amelyet szükségmegoldásokkal át lehet vészelni, vagy tartósan megváltozott körülményekkel kell számolni - tette hozzá. A régi röszkei átkelőnél szerdán történt tömeges, erőszakos határátlépési kísérletről a legfőbb ügyész elmondta: tucatnyi ember ellen folyik eljárás. Ami történt, az feltehetően megvalósítja a határzár tiltott átlépésének, illetve megrongálásának minősített esetét. A hatóságok vizsgálják, hogy megvalósult-e hivatalos személy elleni erőszak, tömegzavargás illetve terrorcselekmény - tette hozzá. Arra a felvetésre, vajon érvényesülnek-e a jogállami garanciák ezekben a külföldiek ellen folyó rapid eljárásokban, különös tekintettel a védelemhez, az anyanyelv használatához való jogra, vagy a vád és a védelem fegyveregyenlőségének elvére, a legfőbb ügyész azt hangsúlyozta: ugyanolyan jogállami garanciák mellett folynak az eljárások, mint bármely másik ügyben. Erre nagy hangsúlyt fektet az ügyészség, ahol általában is elsődleges a jogszerűség követelménye, ám ebben az ügycsoportban különösen, hiszen itthon és külföldön is fokozottan figyelnek ezekre az eljárásokra. Elsőként mindjárt a konkrét ügyekben eljáró bírák azok, akik a jogállami garanciák terén is kontrollálják az ügyészek munkáját. "Górcső alatt vagyunk" - fogalmazott a legfőbb ügyész. Arra a kérdésre, van-e olyan jogalkotási lépés, amely segíthetné az illegális migrációval kapcsolatos ügyek gyorsabb, hatékonyabb intézését, a legfőbb ügyész azt mondta: ha a magyar-horvát, esetleg a magyar-román határon is épül határzár, át kell gondolni, hogy az ezzel kapcsolatos büntetőügyek elbírálására létrehozott kizárólagos illetékességet a Szegedi Törvényszék mellett más bíróságok területére is kiterjesszék. Míg a határzárral kapcsolatos cselekmények inkább mennyiségi szempontból jelentenek kihívást, addig az embercsempészet mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt - tette hozzá. Polt Péter kifejtette: az embercsempészet miatt indult büntetőeljárások száma az átlagosnak tekinthető 2013. évi után tavaly jelentősen növekedett, idén pedig már robbanásszerű az emelkedés. 2015 első fél évében több ilyen bűncselekmény történt, mint 2013-ban egész évben. Ennek a bűncselekménynek kiemelkedő a társadalmi veszélyessége, ezért a büntetéskiszabásnál nem csupán az adott eljárásban felelősségre vont vádlott megfékezése a fontos, hanem az is, hogy a többi potenciális elkövetőt elrettentsék a bűncselekménytől - mondta. Az embercsempészet társadalmi veszélyességét mindennél jobban jelzi a 71 halálos áldozatot követelő ausztriai eset. A magyar ügyészek osztrák és bolgár kollégákkal együttműködve dolgoznak az ügyön. Az még kérdéses, melyik országban állnak majd bíróság elé az elkövetők - fűzte hozzá. A szervezett bűnözéssel kapcsolatos esetekben súlyos dilemma, hogy az ügy minél gyorsabb lezárása, vagy a minél teljesebb körű felderítése élvez-e prioritást, hiszen egy kiterjedt, több országon átnyúló bűnszervezet szálainak feltárása nagyon messzire vezethet - jegyezte meg a legfőbb ügyész. Az EU egésze elkötelezett az embercsempész bandák elleni küzdelemben. A szervezett bűnözés sajnos felismerte a lehetőséget a jelenlegi helyzetben, és nagy erőkkel próbálja fellendíteni az emberkereskedelmet, az ebből származó hatalmas összegek pedig megjelennek a pénzmosásban és más illegális tevékenységekben. A nemzetközi bűnszervezetek ellen eredményesen csak nemzetközi összefogással lehet felvenni a harcot - hangsúlyozta Polt Péter. A magyar ügyészség uniós kapcsolatairól szólva a legfőbb ügyész kiemelte: nagyon jó az együttműködés az uniós tagállamok vádhatóságaival és az illetékes uniós szervekkel a napi ügyekben. Az uniós legfőbb ügyészségek hálózatának következő, októberi ülésén Stockholmban pedig általános szinten is megkezdődhetnek az ezzel kapcsolatos eszmecserék. Polt Péter hozzátette: a stockholmi találkozón az ügyészségek és ügyészek függetlenségével kapcsolatos szekciót vezeti majd.

09.50: Brüsszel Horvátországból és Szlovéniából is szétosztaná a menekülteket Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg új terve szerint a Horvátországba és Szlovéniába érkező menekülteket is szét kell osztani az uniós tagállamok között - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap. A lap az uniós belügyminiszterek tanácsának kedden tartandó ülésére készített javaslatra hivatkozva azt írta, hogy az eredetileg Olaszország, Görögország és Magyarország terheinek enyhítését szolgáló áttelepítései mechanizmust ki kell terjeszteni Horvátországra és Szlovéniára. A szerkesztőséghez eljutott javaslatban az áll, hogy lehetővé kell tenni a menekültek elosztását a "délkeleti tagállamoknak, amelyeket a leginkább érint a menekültáradat a nyugat-balkáni útvonalon". A tagállamoknak igényelniük, kérniük kell ezt a fajta segítséget. A brüsszeli tervek összesen 160 ezer ember áttelepítéséről szólnak, de Magyarország nem kíván élni a lehetőséggel, így át lehet alakítani a kontingensen belüli arányokat - írta a FAS. A horvátországi helyzettel kapcsolatban több német hírportál idézte a Jutarnij List című horvát lap szombati beszámolóját, amely szerint Angela Merkel német kancellár Zoran Milanovic miniszterelnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetésén arra kérte kollegáját, hogy a horvát hatóságok igyekezzenek egy ideig az országban tartani a menedékkérőket. Zoran Milanovic elhárította a kérést, arra hivatkozott, hogy senkit nem lehet akarata ellenére maradásra bírni. Steffen Seibert német kormányszóvivő a német sajtó érdeklődésére nem kommentálta a horvát lap írását, hanem a telefonbeszélgetésről még pénteken kiadott közleményre hívta fel a figyelmet. Abban egyebek között az áll: "a kancellár és a miniszterelnök egyetértett abban, hogy a problémát az Európai Unió külső határain kell megoldani".
09.45: Sátortábort építettek a Romániába érkező migránsoknak Temes megyében Sátortábort építettek a román hatóságok a Romániába érkező migránsoknak a Temes megyei Kunszőlős (Lunga) falu határában - közölte vasárnap a Digi 24 hírtelevízió. A Nagykomlós (Comlosu Mare) községhez tartozó Kunszőlős a román-szerb államhatár szomszédságában fekszik, mintegy húsz kilométerre a magyar-román-szerb hármashatártól. A hírtelevízió által bemutatott képsorokon mintegy ötven kék színű katonai sátor látható, amelyeket a csendőrség és a határrendészet egységei őriznek. A hírtelevízió kommentárja szerint a sátortábor felépítésével a román hatóságok arra az esetre készülnek, ha a bevándorlók Románia felé próbálnák megkerülni a kerítéssel védett magyar-szerb határt. A televízió tudósítója megállapította, hogy Románia megerősítette határai védelmét a térségben. A televízió helyi lakosoktól arról értesült, hogy a román határőrség az elmúlt napokban több határsértőt is elfogott, akik között menekültek is vannak. Valamennyiüket visszaküldték Szerbiába. Hivatalosan a hatóságok sem a sátortábor építését, sem a határsértőkről szóló értesüléseket nem erősítették meg. A román belügyminisztérium szombaton azt közölte, hogy Temes megyében egy gyakorlat keretében ellenőrzik a román hatóságok műveleti válaszadási képességét, tekintettel a szomszédos országokban tapasztalt bevándorlási hullámra. A Digi 24 hírtelevízió által megszólaltatott Miroslav Tascu Stavre, a nemzetközi kapcsolatok szakértője nem tartotta szerencsésnek, hogy folytatódnak a diplomáciai pengeváltások Románia és Magyarország között. Hozzátette, ha Romániába is eljutnak a Nyugat-Európába tartó bevándorlók, ők csak Magyarországon át távozhatnak az országból. Ehhez pedig a román és a magyar hatóságok közötti együttműködésre lenne szükség.

09.40:Reggelig meghaladta a 217 ezret az idén érkező migránsok száma

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint vasárnap reggel 6 óráig 217 382 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek az idén - közölte honlapján a rendőrség vasárnap. Közülük a szerb-magyar határszakaszon 201 335, a horvát-magyar határszakaszon pedig 15 833 emberrel szemben jártak el. Szombaton a szerb-magyar határszakaszon 166, a horvát-magyaron pedig 4740 migráns érkezett. Vasárnap reggel 6 óráig a szerb-magyar határszakaszon további 105, a magyar-horvát határszakaszon további 3100 illegális bevándorló érkezett. A rendőrség közlése szerint a határzárral kapcsolatban szeptember 15-étől eddig 140 emberrel szemben indítottak büntetőeljárást.

09.00: Letenyén tasakos vizet csomagolnak a migránsoknak

Vasárnapra virradó éjjel elhagyta Letenyét mintegy 500 illegális bevándorló, akiket szombaton késő este nyolc busszal szállítottak a horvát hatóságok az autópálya határátkelőjére. Az MTI helyszíni információi szerint hajnali egy órakor indultak el a murakeresztúri vasútállomásra a horvát járművekről magyar buszokra átszállított emberek. Az ezúttal többségében nőkből, gyerekekből és idősebbekből álló tömegben több, önállóan mozogni képtelen menekült is volt, és ahogy a rendőröknek adott válaszaikból kiderült: szírek, afgánok, pakisztániak és koszovóiak mellett jó néhány eritreai és nigériai is volt a buszokon. Az átszállításukat követően karitatív szervezetek látták el élelemmel és palackos vagy tasakos vízzel az illegális bevándorlókat, de a várakozás ideje alatt sokaknak nyújtottak orvosi segítséget is a magyar mentőszolgálat munkatársai. A migránsok a várakozást és az intézkedéseket is türelemmel viselték. A Letenye-Muracsány (Gorican) autópálya-átkelőn a harmadik napja érkező menekülthullámot minden rendbontás nélkül, nyugalomban sikerült kezelnie a megerősített rendőri állománynak. Szombaton a támogatásukra honvédségi alakulatok is érkeztek, az MTI úgy tudja, egy zászlóaljnyi katonát irányítottak Letenye térségébe, hogy a rendőröket is pihentetni, váltani lehessen.

Rigó Csaba

, Zala megyei kormánymegbízott az MTI-nek vasárnap elmondta: szombaton Budapestről Letenyére szállítottak ötezer csomag tasakos ivóvizet, illetve vasárnap még ötezret hoznak a határátkelőre. A zalai védelmi bizottság elnökeként a Fővárosi Vízművektől kérték kölcsön azt a mobil berendezést is, amivel a következő napokban most már Letenyén fogják csomagolni a migránsoknak szánt ivóvizet, szükség esetén Gyékényesre, a Horvátország felől a vasútállomásra érkező menekülteknek is innen szállítanak.

08.25: Több, mint tizenkétezer migráns Ausztriában szombaton Tizenkét-tizenháromezer migráns érkezett szombaton Magyarország felől Ausztriába az osztrák vöröskereszt becslése szerint. A rendőrség - amely még napközben úgy ítélte meg: mintegy 10 ezren érkeznek szombaton - nem erősítette meg ezt az információt. Gerry Foitik, a vöröskereszt vezetője az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a szombaton érkezettek közül kétezren már tovább is mentek Németországba a zöldhatáron át, a többiek különböző ausztriai fogadóközpontokban töltik az éjszakát.
08.10: Kormányszóvivő: Az EU-nak gondoskodnia kell külső határai védelméről Az Európai Uniónak nem nagyon van más választása, mint az, hogy gondoskodik külső határai védelméről, és ehhez minden szükséges lépést megkövetel a tagállamaitól - mondta a kormányszóvivő szombat este, az M1 aktuális csatorna műsorában. Kovács Zoltán szerint "sohasem mondtuk, hogy a kerítés, a déli biztonsági határzár megoldás", de olyan eszköz a magyar kormány kezében, amely megakadályozza a zöldhatáron való szabad átjárást, és próbálja ellenőrizhetővé tenni a határátkelést. Valahogy véget kell vetni annak, ami a nyugat-balkáni útvonalról áramló menekültekkel összefüggésben történik, erre a legjobb esélyünk az, ha az első belépési pontnál, a görög határnál megállítják az illegális migránsok áradatát - mondta, hozzátéve: ehhez közös európai fellépésre van szükség. Kovács Zoltán butaságnak nevezte a külföldi média azon beszámolóit, amelyek szerint Magyarország megnyitotta volna a horvát határszakaszt a migránsok előtt. "Kitartunk amellett, hogy biztosítjuk a schengeni határokat, hogy ellenőrizetlen, azonosítatlan emberek mindenféle szervezettség és rend nélkül áramoljanak az unióba, ahol már most is megoldhatatlan problémát jelentenek" - fogalmazott. A kormányszóvivő megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy Horvátország cserbenhagyta Magyarországot és az uniót, Horvátország semmilyen, az uniós tagságából fakadó kötelezettségével nem foglalkozik, szabadon engedi át területén a schengeni határok felé igyekvő bevándorlókat. "A következő teszt a szlovén határ, a Szlovéniában bekövetkező események lesznek" - jegyezte meg. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról szólt, hogy szombaton este hat óráig a magyar-horvát határon át 4151 migráns érkezett Magyarországra, ebből Baranya megyébe 1836, Somogyba 1842, Zalába 473. A bevándorlók azóta is jönnek, Beremenden 9, Letenyén 8 busz érkezését várják, utasaikat buszokkal vasúti átkelőhelyekre szállítják, onnan vonattal utaznak a regisztrációs pontokra - jegyezte meg. A főtanácsadó kitért rá, hogy horvát sajtónyilatkozatokból úgy tudják, mintegy 20 ezer migráns van Horvátországban, és "a macedón-szerb területeken is jelentős tömegek mozognak", így számítani kell rá, hogy ez a nyomás folyamatos terhet jelent Magyarországnak". Bakondi György a magyar-horvát határszakaszra tervezett műszaki határzárról elmondta: a honvédség erői dolgoznak a kerítés építésén, mindent megtesznek, hogy a legfontosabb részeken mielőbb megszervezhessék a zöldhatár biztonságos őrzését. A zöldhatár lezárása megakadályozza, hogy jelentős migránstömegek a magyar lakosság biztonságát érintően a legváratlanabb helyeken bukkanjanak fel - közölte. Hozzáfűzte, hogy mindenfajta határőrizeti szigorítás feltétele a műszaki határzár és a jogi oltalom megléte.
07.50: Szijjártó Péter bírálta román kollégája kijelentéseitSzijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bírálta román kollégája arról szóló szombat esti szavait, hogy a határok lezárása "autista és elfogadhatatlan cselekedet", amely sérti az Európai Unió szellemiségét. A külgazdasági és külügyminiszter - a tárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint - úgy reagált: "több szerénységet várnánk el a bűnvádi eljárás alatt álló román miniszterelnök külügyminiszterétől". Szijjártó Péter hozzáfűzte: Bogdan Aurescunak semmi alapja sincsen arra, hogy sértegesse Magyarországot, a magyar embereket. "Mi egy több mint 1000 éves állam vagyunk, amely történelme során többször kellett, hogy megvédje nemcsak magát, hanem Európát is. Ez most is így lesz, ha tetszik a román külügyminiszternek, ha nem" - jelentette ki. A közlemény szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfőre bekérette Románia budapesti nagykövetét. Szijjártó Péter kedden jelentette be, hogy a magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármas határtól "ésszerű távolságig" húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány.

07.45: Újabb buszokkal mintegy ötszáz migráns érkezett Letenyére

Szombat este tíz óra után újabb hét horvát autóbusz érkezett a Letenye-Muracsány (Gorican) határátkelőhöz, a járműveken mintegy 500-an lehettek - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. A péntek éjszaka és szombat délelőtt érkezett buszokhoz hasonlóan a járműveket a határátkelő horvát oldalán állították sorba a szélső sávban, onnan egyesével engedik előre őket. A korábbiakkal azonos módon minden utast egyenként irányítanak át a rendőrök a magyar járművekre, közben pedig kikérdezik a származási országukat. Az elsőként kiürített horvát buszon sok nő és kisgyerek, illetve fogyatékosok is voltak, többen csak a velük utazók segítségével tudtak az egyik buszról a másikra átszállni. A magyar-horvát határátkelőn tucatnyi vöröskeresztes is várta a migránsokat, vizet és élelmet osztottak számukra. A határforgalom továbbra is a megszokott rendben zajlik a ki- és belépő oldalon egyaránt. Letenyén először szombatra virradóra érkeztek nagyobb létszámban illegális bevándorlók. Reggelig 55 busszal mintegy háromezren érkeztek, majd szombat délelőtt újabb nyolc buszról még mintegy ötszáz migránst irányítottak tovább a magyar hatóságok a regisztrációs pontokra.

A fizikai és jogi határzár bevezetését, majd a röszkei határátkelő sikertelen ostromát követően a magyar-horvát hatá...

Posted by Szegedma Hírportál on 2015. szeptember 19.
illegális bevándorlás migránsok migráció

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo