Közélet

Röszkénél nyugalom van, de a horvát határon egyre nő a feszültség + FOTÓK

Röszkénél nyugalom van, de a horvát határon egyre nő a feszültség + FOTÓK

2015. szeptember 17., csütörtök
Röszkénél nyugalom van, de a horvát határon egyre nő a feszültség + FOTÓK
migransok_0916_csutortok40_gs

Újra hangadók szervezkedtek a migránsok között a határ szerb oldalán, a magyar rendőrség megfelelő erőkkel és eszközökkel biztosította a két röszkei átkelőhelyet, estére megnyugodtak a kedélyek Röszkénél. Mórahalom és Ásotthalom között nagyobb csoport határsértőt fogtak a rendőrök. Közben Horvátország visszatáncolt a kezdeti engedékenységéből, és a migránsok a horvát-magyar határ felől is megjelentek hazánkban.

Friss hírek és fotók a migrációs válságról folyamatosan, percről percre itt a SZEGEDma.hu-n!

Nyugodtan indult a szerdai nap, majd délelőtt elkezdték hangosan követelni a kerítésen kívül rekedt menekültek, hogy nyissák ki előttük a kapukat. Dél körülre már fokozódott a helyzet, aminek hatására a rohamrendőrök is teljes felszereltségben sorakoztak fel a határzár mögött. 15 óra előtt már könnygázt is be kellett vetni a drótokat rángató tömeggel szemben, majd erősítésként megérkeztek a TEK egységei is a helyszínre. Később már vízágyút is bevetettek az egyenruhások, de hiába, 17.30-kor áttörték a migránsok a kerítést, akik aztán összecsaptak a magyar rendőrökkel. Utóbbiak határozott fellépése azonban megakadályozta, hogy az illegális bevándorlók betörjenek Magyarországra. Estére lenyugodtak a kedélyek. A tegnapi nap eseményeiről szóló részletes tudósításunk ide kattintva olvasható teljes egészében – fotókkal, videókkal!

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS:

Köszönjük megtisztelő figyelmüket, reggel érkezünk a legfrissebb információkkal. Jó éjszakát!

23.00: Legalább 500 migránst fogtak Baranyában

Mintegy félezer migránssal szemben intézkedett a rendőrség csütörtök este tíz óráig Baranyában – mondta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI megkeresésére. Popovics Dejan közölte, hogy a bevándorlók a zöldhatáron át kisebb csoportokban folyamatosan érkeznek Magyarországra, ahol a rendőrök elfogják, majd „rendőrségi objektumokban” előállítják őket. Hozzátette: a határőrizeti szervek folyamatosan elemzik a horvátországi helyeztet és ennek megfelelően reagálnak. A szóvivő kitért arra, hogy a magyar–horvát határ baranyai része 142 kilométer hosszú, ebből 80 kilométer a szárazföldi szakasz. Popovics Dejan arra a kérdésre, látnak-e esélyt arra, hogy a migránsok a Dráván átkelve is megpróbálnak Magyarországra jutni, azt mondta: nem kíván találgatásokba bocsátkozni.

22.00: Megszakadhat-e a migrációs láncolat?

Miközben Pélmonostoron több ezer migráns éjszakázik messze nem európai körülmények között, sok százan már át is szöktek Baranya megyébe a zöldhatáron. Közben Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta az M1-en: meg kell szakítani a migrációs láncolatot. A migránsok mozgatása szervezett folyamat, ha nem tudjuk ezt a láncolatot minden érintett részvételével megszakítani, „akkor nagyon nehezen fogunk tudni szembeszállni (...) azzal, amivel szemben állunk; ez az emberek továbbra is jönnek” – jelentette ki, hozzátéve, „lehetőleg Görögországban kell megállítani az egész folyamatot”. Közben Kovács Zoltán azt is elárulta,

a szerdai röszke-horgosi brutális támadás fő hangadója egy a szíriai polgárháborúhoz valamilyen módon köthető személy volt, őt terrorizmus vádjával tartják fogva a magyar rendőrök.

21.30: Válsághelyzet Somogyban és Baranyában is

A Horvátországgal határos Baranya és Somogy megyére is kiterjeszti a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – ezt mondta Szijjártó Péter külügyminiszter is.

21.17: Bakondi: rendőröket csoportosítottak át Baranyába, Somogyba

Rendőröket csoportosítottak át Baranya és Somogy megyébe - közölte az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György közlése szerint erre anélkül került sor, hogy "meggyengítettük volna jelentősen a kerítéseink védelmét a szerb szakaszon", az átvezényelt erők létszámával kapcsolatos kérdést azonban elhárította. Ugyanakkor jelezte: a válsághelyzet kihirdetésével együtt megkezdték a felkészülést a magyar-horvát határ műszaki védelmének megerősítésére. Kissé tisztázatlan még a helyzet, hogy mi történik Horvátországban - jegyezte meg a főtanácsadó.

20.57: A horvát belügyminiszter határzárat helyezett kilátásba Határzárat helyezett kilátásba Ranko Ostojic horvát belügyminiszter csütörtök este arra az esetre, ha továbbra is annyi migráns érkezik Horvátországba, mint csütörtökön. A politikus a horvát-szerb határ közelében fekvő Stari Kunjevci településen tartott sajtóértekezletén, illetve egy külföldi újságírónak nyilatkozva azt üzente a migránsoknak, hogy ne menjenek Horvátországba. "Ne gyertek többet ide, maradjatok Szerbiában, Macedóniában és Görögországban. Innen nem tudtok Európába menni. Az autóbuszok nem tudnak oda vinni benneteket" - mondta Ostojic az index.hr hírportál szerint. Megerősítette, hogy a szomszédos Szlovénia lezárta határait, és nem létezik olyan tranzitfolyosó, amelyen a migránsok Horvátországon keresztül eljuthatnának Nyugat-Európába. "Nekünk úgy kell eljárnunk a migránsokkal szemben, mint olyan országnak, amely tagja az Európai Uniónak" - hangsúlyozta. A miniszter utalt arra, hogy ha volna személyi okmányuk, útlevelük és vízumuk a bevándorlóknak, probléma nélkül átutazhatnának az országon. "Addig azonban nem mehetnek tovább, amíg a menekültügyi eljárást le nem folytatjuk, és az is biztos, hogy egy ország sem fog beengedni ekkora embertömeget" - tette hozzá. A horvát belügyminisztérium adatai szerint csütörtökön 19 óráig 9200 illegális bevándorló lépett Horvátország területére. A menedékkérők azután indultak meg Szerbiából az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe. Horvátország területére lépve a migránsok egyúttal az Európai Unió területére is léptek, bár még nem jutottak be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek a Horvátországgal szomszédos Magyarország és Szlovénia is tagja.
Szijjártó Péter: összeomlott a horvát bevándorlási rendszer Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy Magyarországra idén 8 és fél hónap alatt több mint 200 ezer illegális bevándorló érkezett, és miközben az ország nagy nehézségek árán eleget tesz a nemzetközi jogi konvencióknak és uniós kötelezettségeknek, nemzetközi támadások kereszttüzében áll. A horvát miniszterelnök az elmúlt egy hétben is Magyarországot rágalmazta, ahelyett, hogy felkészült volna a bevándorlókra. A horvát bevándorlási szervek elvesztették az ellenőrzést az országukban zajló folyamatok felett, a bevándorlókat ellátás és regisztráció helyett továbbküldik Magyarországra - mondta a miniszter. "Meg fogjuk védeni Magyarországot, Magyarország és a schengeni övezet határát!" - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy a szükséges előkészületek után megkezdődik a horvát-magyar határon is a fizikai határzár építése. Szijjártó Péter elmondta, hogy minderről tájékoztatta az osztrák külügyminisztert, és pénteken Belgrádba utazik, hogy tárgyaljon szerb kollégájával, illetve a szerb belügyminiszterrel. A találkozó demonstrálni fogja, hogy nem két állam problémájáról van szó, hanem európai problémáról, továbbá, hogy Magyarország és Szerbia együttműködése kifogástalan, közösen próbálnak megfelelni a kihívásoknak - tette hozzá. A külügyminiszter elmondta azt is, hogy Szabó László parlamenti államtitkár csütörtökön bekérette a horvát nagykövetet, és közölte, hogy országa eljárása elfogadhatatlan. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta: a képmutatás és a kettős beszéd korszakát le kell zárni. Hozzátette: Horvátország szeretne a schengeni övezethez csatlakozni, de erre nyilvánvalóan alkalmatlan, sok felkészülésre van még szüksége, és sok évbe telik, mire alkalmassá válik erre. A külügyminiszter elmondta azt is, hogy a horvát-magyar határszakaszon a helyi lakosság tájékoztatása szerint a horvát rendőrök Magyarország felé terelik a migránsokat. Újságírói kérdésre válaszolta hozzátette: a román-magyar-szerb hármas határszakaszon egyelőre csak a fizikai határzár előkészítése van napirenden. Románia még nem áll bevándorlási nyomás alatt, még nem tesztelik a bevándorlók - mondta Szijjártó Péter.

20.22: M1: akár ezer migráns is lehet már Pélmonostoron

Akár az ezret is elérheti a horvátországi Pélnmonostorra (Beli Monastir) érkezett migránsok száma - jelentette csütörtök este az M1 aktuális csatorna helyszínen tartózkodó tudósítója. A magyar határtól 15 kilométerre fekvő településen egy laktanyában próbálják tartani a migránsokat, de az érkezettek nem hallgatnak a hatóságokra, miközben újabb csoportok érkeznek Pélmonostorra.

20.05: Pélmonostort ellepték a migránsok

Tele van migránsokkal a magyar határtól 15 kilométerre, horvát oldalon található Pélmonostor – tudósított a helyszínről az M1. Legtöbbjük alighanem továbbindul Szlovénia és Magyarország felé.

19.45: Szinte kiürült a röszkei átkelő szerb oldala

Tanácstalanság, csendes tiltakozás, pakolás és útra kelés jellemezte a csütörtöki napot a röszkei határátkelő szerb oldalán, amely estére szinte teljesen kiürült. Az MTI tudósítójának becslése szerint körülbelül 300 migráns tartózkodhat még a helyszínen. Az M5-ös autópályán fekvő átkelő teljesen kihalt volt, és csupán egy tucatnyian voltak még a két - az autópályán fekvő új és a régi - határátkelőhely közötti füves területen, ahol az előző éjszakát még körülbelül háromezren töltötték. Azok a migránsok, akik még nem indultak el, hogy más útirányt keressen az Európai Unióba, a régi határátkelőhelynél gyűltek össze. Délután 20-50 fős csoportok ülősztrájkot tartottak, majd emberi jogi aktivisták felhívására "Nyissátok ki a kapukat", "Szabadság", "Testvériség, egység" és "Köszönjük, Szerbia" felkiáltásokkal követelték, hogy engedjék be őket Magyarországra. Az aktivisták próbálkozásai akkor értek véget, amikor megérkezett Bratislav Gasic szerb védelmi miniszter, aki a szerb hatóságok eddig tanúsított magatartását méltatta. Kiemelte, hogy Szerbia továbbra is tartja magát a nemzetközi elvárásokhoz és konvenciókhoz, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a migránsoknak továbbra is elfogadható körülményeket biztosítson. A politikus távozása után az addig a határkaputól, illetve a migránsok által szerdán megostromolt kapu helyett állított gyorstelepítésű drótakadálytól alig 20 méterre álló szerb rendőrsorfal is feloszlott, és csak néhány szerb rendőr maradt a helyszínen.

19.36: Külügyi államtitkár: az EU magára hagyta Magyarországot a schengeni határok védelmében Az EU magára hagyta Magyarországot a schengeni határok védelmében, holott Magyarország elvárná, hogy Európa inkább segítse, mint kritizálja - mondta Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatornán. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kifejtette: a visegrádi partnerekkel folytatott szerdai egyeztetései alkalmával megállapodtak abban, hogy a jelenlegi helyzet a kezdete egy olyan folyamatnak, amelynek kezelésére Európának fel kell készülnie. A megbeszéléseken elsősorban a kvótákról volt szó, és a visegrádi csoport (V4) tagjai (Magyarország mellett Szlovákia, Csehország és Lengyelország) egyértelműen elutasították a kötelező kvóták bevezetését, és az önként vállalt kötelezettségek terve sem nyerte el a felek tetszését - idézte fel. Közölte: felmerült, hogy ha Magyarországra kétezer embert telepítenének, vélhetően ők "másnap már mennének Németországba, nem köthetjük meg őket". Hozzátette: teljesen végiggondolatlan ez a rendszer, és a V4 nem tudja elfogadni ezt a megközelítést. Mikola István ugyanakkor kijelentette: Magyarország tagja az európai közösségnek, és az ott születő többségi döntések "ránk nézve kötelezettséget is jelentenek". Magyarország arra törekszik, hogy ebben a nehéz helyzetben is minden jogszabályt betartson, és eddig eleget is tudott ennek tenni, bár ennek ára van, hiszen "rendőrséget kell bevetni, vízágyúkat kell bevetni, könnygázt kell bevetni ahhoz, hogy ezeket a fiatal harcosokat visszatartsuk" - mondta. Megjegyezte: azokon, "akik ilyen ötkilós betondarabokat dobálnak tizenöt-húsz méterre, hát nem látszik az a több ezer kilométeres gyaloglás". Az államtitkár hangsúlyozta: Európa nem képes ezt a helyzetet kezelni, nincs közös megoldás, "magunkra hagytak bennünket sajnos a schengeni határok védelmében". Jogszabályi kötelezettségünk, hogy a schengeni határokat megvédjük, és "elvárnánk, hogy ebben Európa segítsen inkább bennünket, mint kritizáljon, hiszen Európa határait védjük" - mondta Mikola István.

19.15: Kétszáz migránssal szemben intézkedett a rendőrség Baranyában

Mintegy kétszáz migránssal szemben intézkedett a rendőrség csütörtökön Baranyában - tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság az MTI-t. A közlemény szerint a bevándorlók a magyar horvát határ baranyai szakaszán, a zöldhatáron át jöttek Magyarországra. A külföldiek a jogszerű magyarországi tartózkodásukat nem tudták igazolni, így a rendőrök előállították őket, és idegenrendészeti eljárást kezdeményeztek velük szemben - írták. Hozzátették: a rendőrség a szükséges erőkkel és eszközökkel jelen van a térségben, fenntartja a közrendet és a közbiztonságot. Az MTI tudósítója a határ közelében úgy értesült, hogy a migránsok Baranyában Illocska, Old és Sárok térségében jelentek meg. Az M1 aktuális csatorna tudósítója csütörtök este jelentette, hogy mintegy kilencszáz illegális migránst szállító vonat közeledik a magyar határhoz közeli Pélmonostorra (Beli Monastir).

19.05: Ljubljana kész segíteni Horvátországnak Ljubljana kész segíteni Horvátországnak, de arról szó sem lehet, hogy bármiféle korridort létesítsenek azért, hogy a menekültek keresztülutazzanak Szlovénián, mondta Vesna Gjerkes Znidar szlovén belügyminiszter.
18.58: Szijjártó: elfogadhatatlan az ENSZ-főbiztos kijelentése Elfogadhatatlan az ENSZ emberi jogi főbiztosának Magyarországot bíráló kijelentése, amely semmibe veszi a tényeket és a valós helyzetet - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön. A tárca által az MTI-hez eljutatott közleményben a miniszter arra reagált, hogy Zeid Raad al-Husszein csütörtökön kijelentette: a migrációs válságot érintő intézkedéseivel Magyarország nemzetközi jogokat sértett. A főbiztos egyúttal a magyar kormány politikáját idegen- és muzulmánellenesnek nevezte. Minderre Szijjártó Péter úgy reagált, hogy a főbiztos nyilatkozata elfogadhatatlan. "Sajnáljuk, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosa egy szóval sem ítéli el azt, hogy agresszív bevándorlók hosszú időn keresztül kövekkel és betondarabokkal brutális támadást intéztek magyar rendőrök ellen" - fogalmazott. A külügyminiszter kiemelte: az ilyen "tendenciózus hangulatkeltő nyilatkozatok" további bátorítást jelentenek az erőszakos cselekmények elkövetőinek, ezért azok kiadói felelősek e cselekmények esetleges megismétlődéséért.
18.55: A horvát államfő kérte a hadsereget, álljon készenlétben a migrációs válság miatt Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő arra kérte a hadsereget, hogy a kialakult migrációs válság miatt álljon készenlétbe - jelentette a Jutarnji List című lap csütörtökön. Az államfő csütörtökön megbeszélést folytatott Drago Lovric vezérkari főnökkel, akitől a hadsereg főparancsnokaként azt kérte, hogy a hadsereg álljon készenlétben, és reagáljon, amennyiben meg kell védeni a határokat az illegális bevándorlókkal szemben. A vezérkari főnök már megtette a szükséges lépéseket - írta a lap. Az államfő a nap folyamán többször is elégedetlenségének adott hangot. Nem jó, hogy ennyi migráns érkezik Horvátországba, és az sem jó, hogy a kukoricáson keresztül próbálnak meg illegálisan bejutni - mondta. Hozzátette: nem elégedett azzal, amit tapasztalt, sokkal jobban kell védeni a határokat, és arra hívja fel a bevándorlókat, hogy a legális határátkelőhelyeket használják.

18.35: Férfiakból álló migránscsoportot tartóztattak fel a rendőrök Ásotthalomnál

Helyszíni tudósítónk Mórahalom és Ásotthalom között, a Kis sori úton botlott bele egy körülbelül 70 fős migránscsoportba, amit éppen ezekben a percekben tartóztattak fel a rendőrök. Ezek a menekültek minden bizonnyal kerítésrongálással jutottak be az országba, tehát bíróság elé fognak kerülni. Érdekesség, hogy a csoport kizárólag férfiakból áll, nagyjából 15 és 45 közöttiek mindannyian.

18.18: Tizenkét ponton folyik az osztrák határellenőrzés Tizenkét ponton, javarészt Burgenland tartományban végeznek határellenőrzést az osztrák hatóságok a magyar és a szlovén határszakaszon csütörtökön. Burgenland tartományban Miklóshalma (Nickelsdorf), Sopronkeresztúr (Deutschkreutz), Csajta (Schachendorf), Köpcsény (Kittsee), Pomogy (Pamhagen), Rőtfalva (Rattersdorf) és Rábakeresztúr (Heiligenkreuz) településeknél folyik a határellenőrzés. A belügyminisztérium egyelőre nem közölte, hogy miképpen fogja megváltoztatni az ellenörzőpontokat azután, hogy a tartományban már szinte alig érkeznek migránsok. Stájerországban Murafigye (Mureck), Sicheldorf és Bad Radkersburg környékén, valamint a karintiai Karavankák-alagút (Karawankentunnel) és Loibl-hágónál (Loibltunnel) is zajlott határellenőrzés. Két nagy stájerországi befogadóközpont is várja az érkező embereket, az osztrák-szlovén határ mentén lévő Spielfelden sátrakat állítottak már fel. Csütörtök délutánig nem érkeztek menekültek Spielfeld, Bad Radkersburg és Mureck térségbe, az ide vezényelt 150 katona is csak pénteken kezdi meg szolgálatát. Munkájukat két helikopter is segíti majd. Szerda reggeltől csütörtök reggelig 33-an nyújtott be menedékkérelmet Stájerországban, csütörtökön várhatóan ugyanennyien fognak még. Csütörtök délelőtt Salzburgba 170-en érkeztek Bécsből, 280-an Grazból, arról azonban nincsenek pontos információk, hogy autókkal hány menekültet hoztak el a városba. Kilencven katona csütörtök este kezdi meg szolgálatát Salzburg tartományban, ők a rendőrség munkáját segítik majd. Húsz katona jelenleg a salzburgi pályaudvaron, tíz pedig a szükségszállásoknál segédkezik. A salzburgi Schwarzenberg kaszárnyánál felállított sátrakat hamarosan konténerekre cserélik, összesen hetvenet telepítenek ide a jövő héten. A munkálatokat igyekeznek felgyorsítani a beköszönő hidegebb idő miatt. A konténerekben 250 férőhely lesz, a sátrakban jelenleg 160 menekültkérő kapott elhelyezést. Egyszeri alkalomként jellemezte Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, hogy napokig menekültek ezrei utazhattak Magyarországról Ausztrián keresztül. Kapcsolatban vagyunk a horvát és a szlovén kormánnyal, és biztosítottak bennünket, hogy a schengeni egyezménynek megfelelően fognak eljárni - mondta a miniszter, hangsúlyozva: vissza kell térni a normális kerékvágásba, és minden tagállamnak teljesítenie kell kötelezettségeit, a schengeni és a dublini előírásoknak megfelelően.
18.15: Tovarniknál áttörték a rendőrkordont és gyalog indultak útnak a migránsok Áttörte a horvát rendőrségi kordont és gyalog indult a horvát-szerb határ menti Tovarnikból a tőle északnyugatra fekvő Vinkovce irányába migránsok egy csoportja - jelentette a horvát sajtó csütörtökön. A beszámolók szerint a menedékkérők azért indultak útnak a vasútvonal mentén, mert elégedetlenek voltak azzal, hogy sokat kell várakozniuk a buszokra és a vonatra. A 24 sata című napilap arról számolt be, hogy elfogyott a víz és az élelmiszer, továbbá a migránsok meg vannak ijedve. Reggel óta nem kaptak semmilyen információt. Azért indultak el gyalog, mert azt hitték, vissza akarják őket toloncolni Szerbiába. Ruza Veselcic Sijakovic, Tovarnik járás elöljárója a sajtónak úgy nyilatkozott: nagyon sajnálja ezeket az embereket, de a helyieknek korlátozottak a lehetőségeik. A településnek mindössze 1500 lakosa van - mondta. Horvátországba szerda reggeltől csütörtök délutánig 7300 illegális bevándorló érkezett.
17.50: Friss és jó hír Röszkéről! Tudósítónk a helyszínről jelenti, információi szerint a magyar hatóságok drónnal figyelik a régi röszkei határátkelőhely szerbiai oldalát, és azt tapasztalják, hogy szétoszlott a tüntető tömeg, alig 20-30 fő mozoghat csak a határ környékén, tehát megnyugodni látszanak a kedélyek.
17.45: Berlin megvonhatja a juttatásokat az EU-tagországokból érkezett menedékkérőktől Egybehangzó csütörtöki értesülések szerint a német kormány a menedékkérők jogosultságainak szűkítését, kötelességeinek bővítését tervezi, köztük azt is, hogy megvonja a juttatásokat az uniós tagországokból Németországba érkezett menedékkérőktől. Az AFP francia hírügynökség és az ARD német országos köztelevízió szerint a belügyminisztérium irányításával formálódó javaslatcsomagban egyebek között az szerepel, hogy a jövőben nem támaszthatnak igényeket a menedékkérők ellátásáról szóló törvényre hivatkozva azok, akik valamely uniós tagországból érkeztek Németországba, és így ügyükben a dublini szabályok értelmében nem Németország az illetékes. Ezek a menedékkérők csupán arra kaphatnának támogatást, hogy visszautazzanak az adott tagállamba. A támogatás csak természetbeni lehet - menetjegy, úti élelem -, készpénz nem adható ilyen célra a berlini vezetés javaslata szerint. Segélyszervezetek élesen bírálták a kormány elképzelését. Csupán az ország elhagyásának költségeit fedezni szükséghelyzetben lévő emberek esetében "cinikus és embertelen" - nyilatkozott Ulrich Schneider, a rászorulókat segítő szervezetek országos szövetségének (PW) ügyvezetője. Szerinte "tévút" embereket a szociális juttatások megvonásával olyan államokba kényszeríteni, amelyekben nincs elfogadhatóan működő menekültügyi rendszer, és nincsenek életkilátások a menedékkérők előtt. A menedékkérők és menekültek jogainak érvényesüléséért tevékenykedő, Pro Asyl nevű civil szervezet szerint két következménye lehet a kormány tervezett intézkedésének: az érintett menedékkérők visszautaznak az ügyükben illetékes uniós tagországba, vagy hajléktalanná válnak Németországban. A kormány "a bezárkózás, az elriasztás és a hajléktalanság" programját alkotta meg a Pro Asyl szerint. A csomag a menekültügyi eljárásról szóló törvényre és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényre vonatkozó módosító javaslatokat tartalmaz. Szerepelnek benne egyebek között az elutasított menedékkérők kitoloncolásának megkönnyítését és a menedékkérőknek járó pénzbeli juttatások csökkentését szolgáló változtatások. A menekültügyi reformra azért van szükség, mert Németország "hónapok óta példátlanul magas számú menedékkérő célpontja" - idézett a javaslatok indoklásából hírportálján az ARD. A tervezet jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, és várhatóan bemutatják a kormány és a tartományok vezetőinek szeptember 24-én tartandó úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozóján. A javaslatokról októberben dönthet a törvényhozás.
17.38: Vonattal szállítják a migránsokat Pélmonostor felé hozzák vonattal a horvátok a migránsokat - írja a Bama.hu a Vecernji.hr alapján. 900 migránst 11 vasúti kocsival utaztatják Ilacából Vinkovcéba és innen a magyar határon lévő Pélmonostorra folytatja útját a vonat. Az eddigi hírek arról szóltak, hogy a dél-horvátországi határátkelőről Zágrábba viszik a menekülteket. 17.35: Ajtón ki, ablakon be A köztévé illocskai tudósítója szerint folyamatosan érkeznek a migránsok, akiket buszokkal el tudnak vinni onnan. A határ horvát oldalán több százan vannak a migránsok elmondása szerint, más értesülés szerint kétezren is lehetnek. Rendőrségi helikopter és TEK-egység is van Illocskán.
17.20: A következő napokban mintegy ötezer menekült érkezhet Szlovéniába A következő napokban mintegy ötezer menekült érkezik Szlovéniába az előrejelzések szerint - közölte a Szlovén Vöröskereszt csütörtökön. "Segítségre lesz szükségünk Szlovénia és mindenki más részéről, aki megérti a háború sújtotta területekről menekülő emberek szenvedését" - tudatta a szervezet. A tájékoztatás szerint a vöröskereszt ötezer ember ellátásához elegendő készlettel rendelkezik, de ezen felül szükségük van még élelmiszerre és pénzre. Az utóbbi hetekben számos szlovén segélyszervezet adománygyűjtésbe kezdett a menekültek számára. Miközben Szlovéniában nagy erőkkel dolgoznak az ország felé tartó menekültek fogadását szolgáló infrastruktúra felállításán, a ljubljanai kormány arra számít, hogy Horvátország fel fogja tartóztatni a migránsok nagy részét. Szlovénia arra számít, hogy Horvátország "betartja EU-tagállami kötelességeit", ami azt jelenti, hogy a "menekültek többségének ott kell maradnia" - mondta Sefic Bostjan szlovén belügyi államtitkár csütörtökön. Szlovénia a migrációs válság miatt szerdán ideiglenes határellenőrzést vezetett be a Magyarországgal közös határán. Az Ausztriával, Olaszországgal és Horvátországgal is határos Szlovénia, amely része a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, menekültáradatra számít a magyar-szerb határ lezárása miatt. Az úgynevezett "nyugat-balkáni útvonalat" választó migránsok többsége korábban a szerb-magyar határt átlépve utazott tovább Észak- és Nyugat-Európa felé. A szigorított magyar határvédelem miatt azonban változóban van a migránsok útvonala, Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak továbbutazni.
17.14: Horvát belügyminiszter: Zágráb nem képes több migránst fogadni Horvátország nem képes több migránst fogadni, erről pedig a Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) és az Európai Uniót is értesítette - mondta újságíróknak Ranko Ostojic belügyminiszter csütörtökön a tovarniki határátkelőn. A belügyminiszter kijelentette, hogy Horvátországban 24 óra alatt hatezren lépték át illegálisan a határt, ez pedig veszélyezteti az ország biztonságát. Elfogadhatatlan, hogy míg Horvátországnak alkalmaznia kell a nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségeket, addig a környező országok, ahonnan a migránsok jönnek, ezt nem teszik - hangoztatta a miniszter. Nem vagyunk olyan ország, amely az adott pillanatban nem képes szolidaritást vállalni, de most arra kérjük a nemzetközi szervezeteket, hogy állítsák meg a migránsáradatot azokban az országokban, amelyek ezeket a törvényeket nem tartják be - mondta. Ranko Ostojic elvárja Görögországtól, Szerbiától és Macedóniától, hogy Horvátországhoz hasonlóan tartsák be az uniós rendeleteket. A migránsok nem eleve nyitott ajtón jöttek be az országba. Nekünk törvényben meghatározott kötelezettségeink vannak velük szemben, és a nemzetközi egyezmények alapján jártunk el - mondta.
17.08: Kelemen Hunor: nem használ az autonómiatörekvéseknek az európai migránsválságKelemen Hunor szerint nem használ az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseinek az Európára nehezedő migránsválság. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke erről Marosvásárhelyen beszélt csütörtök délután, a helyi Bernády György Közművelődési Alapítvány által szervezett kétnapos autonómiaszemináriumon, amelyen az RMDSZ vezetői román és magyar értelmiségiekkel folytattak párbeszédet a kulturális és területi autonómia kérdéseiről. Kelemen Hunor úgy vélte, hogy a bevándorlási hullám által keltett nacionalizmus- és xenofóbiahullám egyre nehezebbé teszi az őshonos kisebbségek harcát a különböző autonómiaformák eléréséért. Úgy vélte, a jogok kiterjesztéséről ennek ellenére beszélni kell. Kijelentette: az RMDSZ taktikai kérdésnek tekinti, hogy mikor terjeszti be a román parlamentben a székelyföldi autonómiatervezetét. Hozzátette: el kell kerülni, hogy egy ilyen törvénykezdeményezés miatt az RMDSZ elszigetelődjék a romániai politikában. Kelemen Hunor megállapította, Romániában az ország 2007-es EU-csatlakozása óta leállt a kisebbségi jogok bővülésének folyamata. "Románia 2007-ben téves úton indult el, és azóta is azon halad" - jelentette ki az elnök. Hozzátette, a román kormányok azt érzik, hogy olyan nemzetközi szervezetekhez sikerült csatlakozniuk, amelyek nem kérik számon a csatlakozás előtti vállalásaikat. Kelemen Hunor azt is aggasztónak találta, hogy a román külügyminisztérium 2011 óta ismét belügynek próbálja beállítani a kisebbségi kérdést. Megjegyezte, 2007 óta csupán a 2011-ben elfogadott oktatási törvényben sikerült bővíteni a kisebbségi jogokat, de ezt a törvényt sem alkalmazzák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy Románia másfél éve adós annak a jelentésnek az elkészítésével és benyújtásával, amelyben a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálásakor vállalt kötelezettségei teljesítéséről számol be. Frunda György, a román miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója kijelentette, a jelenlegi körülmények között nem lehet elérni, hogy nemzetközi nyomás nehezedjék a román kormányra az autonómia ügyében. Kijelentette: az RMDSZ-nek le kellene vennie napirendről a székelyföldi autonómiatervezetét, mert elfogadtatásának semmi esélye nincs a közeljövőben, és helyette a romániai régiók kialakítására kellene koncentrálnia. Hozzátette, ha sikerülne egy magyar többségű régiót kialakítani, nem lenne zavaró, ha ez a régió ugyanazokkal a jogkörökkel rendelkezne, mint az ország többi régiója. Gabriel Andreescu, a Bukaresti Tudományegyetem politológia-professzora úgy vélte, segítené a magyar közösség autonómiaküzdelmét, ha az autonómiát a magánélethez való jognak egy közösségre való kiterjesztéseként értelmezné.
17.02: Százan tüntetnek Az M1 jelentése szerint 100-150 migráns kezdett tüntetni a röszkei régi határátkelő szerb oldalán, azt követelik, hogy nyissák meg a kaput.
16.57: A szerb állami médiatársaság magyar rendőrök megbüntetésére szólított fel A szerb állami rádió és tévé (RTS) felszólította csütörtökön a magyar hatóságokat, hogy büntessék meg azokat a magyar rendőröket, akik a médiatársaság szerint előző nap bántalmazták az RTS forgatócsoportját a régi röszkei határátkelőnél a migránsokkal vívott összetűzés során. Az RTS szerint egy riporternőjét, egy operatőrét és egy hangtechnikusát bántalmazták a magyar rendőrök. A társaság közleményében elismerte, a forgatócsoport tagjai nem sérültek meg komolyan, de - mint fogalmazott - a helyzet "kellemetlen" volt számukra. A társaság reményét fejezte ki, a világ közvéleménye reagál "az igazságról szóban és képben tudósítókat ért brutális támadásra". Az RTS bejelentette, hogy Szerbia Budapesten akkreditált nagykövetének küldendő üzenetben is hangot ad tiltakozásának, továbbá tájékoztatja az incidensről a Belgrádban akkreditált diplomáciai testületet és az Európai Műsorsugárzók Szövetségét.
16.55: A kormánytól több emberséget, az uniótól több cselekvést várnak a liberálisok A kormánytól több emberséget, az uniótól több cselekvést vár a Magyar Liberális Párt (MLP) - jelentette ki Fodor Gábor csütörtökön Röszkén. Az MLP elnöke szerint a kormány menekültekkel kapcsolatos lépéseit szervezetlenség és késlekedés jellemezte. A szabályokat betartva is lehetett volna humánusan cselekedni - tette hozzá. Közben a magyar társadalom megmutatta emberséges arcát, hiszen nagyon sokan, civil szervezetek és önkéntesek jöttek, segítettek, miközben a hatóságok is igyekeztek helytállni - közölte a politikus. Fodor Gábor az unió tevékenységében is sok hiányosságot lát. Hónapok óta szó esik a közös határrendészetről, a hot spotok kialakításáról. Ez azonban még mindig csak kimondott szó, ami mögött kevés a tett - mondta. A magyar miniszterelnöknek a közös európai megoldás érdekében tett erőfeszítésekben kellene előjárnia, ahelyett hogy azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy szembemegy mindennel, ami az unió oldaláról jön - hangsúlyozta a pártelnök. A menekültválságot helyben - Szíriában és Törökország határvidékén, illetve a Közel-Keleten - kellene kezelni, úgy, hogy az EU nagy arányú támogatást nyújt ehhez - közölte Fodor Gábor. Szent-Iványi István, a párt külpolitikai szakértője úgy véli, a szerdai röszkei események rámutattak arra, milyen drámai következményekkel jár, ha Magyarország elveszíti barátait a világban. A határátkelőnél történteket is másképp lehetett volna kezelni, ha Szerbiával nem romlanak meg kapcsolataink végzetesen. A politikus kifejtette, máshol is voltak összecsapások a migránsok és a hatóságok között, ám ezek visszhangja soha nem volt olyan negatív mint Magyarország esetében. Szent-Iványi István hangsúlyozta, Magyarországnak normalizálnia kellene viszonyát szomszédaival és mindenekelőtt két legfontosabb partnerével, Ausztriával és Németországgal. 16.52: Szijjártó Péter visszautasította a Magyarországot ért bírálatokatSzijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította a Magyarországot ért bírálatokat csütörtökön. A Külgazdasági és Külügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében a magyar diplomácia vezetője reagálva Martin Schulz, az Európai Parlament elnökének reggeli nyilatkozatára hangsúlyozta: Magyarország azon kevés európai uniós tagállamok közé tartozik, amelyek nevén nevezik az EU történelmének legnagyobb kihívását, és hatékony, ésszerű javaslattal rendelkezik annak kezelésére. Magyarország ezért azt kezdeményezi, hogy közös európai erővel védjék meg Görögország külső határait, és biztosítsák a törökországi, jordániai, libanoni és iraki menekülttáborok finanszírozását - emlékeztetett. Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szavait illetően közölte: szerdán a röszkei határátkelőhelynél brutális támadás érte a magyar rendőröket. Agresszív bevándorlók egy csoportja hosszú időn keresztül kövekkel és betondarabokkal dobálta Szerbia területéről a magyar rendőröket. A támadás során 14 magyar rendőr sérült meg. Ha a szerb rendőrség idejében közbeavatkozott volna, elejét vehette volna ennek a brutális támadásnak, és akkor minden bizonnyal elkerülhető lett volna újságírók sajnálatos sérülése is - közölte. A külügyi tárca vezetője arra is kitért: meglepi Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter kritikája, hiszen Magyarország az eddigi egyetlen sikeres megoldást alkalmazza az Európai Unió külső schengeni határának megvédése érdekében. "Elvárjuk az olasz diplomácia vezetőjétől, hogy ne azokat bírálja, akik betartják a fennálló közösségi jogszabályokat, hanem inkább tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Olaszország is az uniós jognak megfelelően járjon el" - hangsúlyozta. Szijjártó Péter egyúttal azt is közölte: "kikérjük magunknak Dunya Mijatovics, az EBESZ médiaszabadság képviselőjének kritikáját". A miniszter visszautasította az "alaptalan rágalmakat" és sajnálatát fejezte ki, hogy Dunja Mijatovics "nem a valós tények alapján tette meg nyilatkozatát". Magyarországon senki nem fenyegeti az újságírókat, és senki nem akadályozza munkájukat - magyarázta. 16.50: ORFK: A rendőrség nem vett őrizetbe és nem vert meg újságírókat A rendőrség cáfolja azokat a médiatartalom-szolgáltatók által megjelentetett állításokat, amelyek szerint a nyomozó hatóság újságírókat vett őrizetbe a szeptember 16-án a Röszke II közúti határátkelőhelyen történt rendőri intézkedéseket követően - írja a police.hu. A rendőrség egy ausztrál, egy szlovák és egy lengyel állampolgárral szemben folytat büntetőeljárást határzár tiltott átlépése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozók a három személyt gyanúsítottként hallgatták ki, valamennyien szabadlábon védekeznek. A rendőrség következetesen járt el. Hivatalos közleményeiben több alkalommal felhívta az állampolgárok, így médiatartalom-szolgáltatók figyelmét, hogy ne akadályozzák a rendőri intézkedéseket és tegyenek eleget a rendőri felszólításoknak. A Röszke II. közúti határátkelőhelyen szeptember 16-án történt események során a rendőrség több alkalommal, több nyelven intézett felhívást az ott tartózkodók felé. A rendőrség határozottan visszautasítja azokat a tényként közölt kijelentéseket, amelyek szerint a rendőrök újságírókat „vertek meg”. Az igazság ezzel szemben az, hogy a rendőrség nem „vert meg” senkit, a rendőrség a hatályos jogszabályok alapján szükséges és arányos mértékben kényszerítőeszközöket alkalmazott egy olyan agresszív csoport tagjaival szemben, akik az élet kioltására és súlyos sérülések okozására alkalmas eszközökkel folyamatosan támadták az államhatárt, az Európai Unió külső határát, és az azt védő rendőröket. A médiatartalom-szolgáltatók munkatársai saját felelősségükre maradtak olyan területen, ahol a rendőrség - az erre történő felszólítást követően - kényszerítő eszközöket alkalmazott. 16.45: Készülődnek a rendőrök Kollégánk jelenleg a régi röszkei átkelő magyar oldalán tartózkodik, és megerősítette, hogy egyre nagyobb a rendőri jelenlét, védőruhát öltenek a rendőrök. Folyamatos a skandálás Horgos felől, ahol néhány száz migráns tüntet, ők azok, akik még itt maradtak, nem utaztak tovább. A magyar hatóságok információi szerint azonban a szerb rendőrök nem engedik őket a magyar határ közvetlen közelébe, egy kis hídnál állítják meg az elégedetlenkedőket.
16.45: Megérkezett Bősre a Traiskirchenből áthelyezett migránsok első csoportja Megérkezett az ausztriai Traiskirchenből a szlovákiai Bősön újranyitott menekülttáborba csütörtök délután azoknak a migránsoknak az első csoportja, akiknek ideiglenes elhelyezéséről még júliusban írt alá megállapodást a szlovák és az osztrák belügyminiszter. A bősiek körében komoly ellenérzéseket kiváltó megállapodás szerint ideiglenesen 500 migránst helyeznek el a csallóközi faluban, amelynek lakói egy augusztusban megrendezett népszavazáson elsöprő arányban utasították el a helyi menekülttábor újranyitását. Az eredeti tervek szerint az áttelepítendő migránsok első csoportjának már augusztusban meg kellett volna érkeznie Bősre, ám erre többszöri halasztás után csak most történt meg. A csütörtökön délután Bősre érkezett migránsok első csoportját 18 szíriai férfi alkotta. Bősön tucatnyi rendőr és újságírók egy csoportja várta őket, a helyi lakosok közül azonban senkit nem lehetett látni az újranyitott menekülttábor környékén. Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a migránsok első csoportjának megérkezése után pozsonyi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Bősre érkezett migránsok csak átmenetileg maradnak Szlovákiában, és Ausztriában már folyamatban van menekültkérelmük elbírálása. Így nem valószínű, hogy bármiféle törvénysértést megkockáztatnának, így a nyitott intézményből való engedély nélküli távozást sem, mivel az szinte biztosan a kérelmük elutasítását hozná magával. Hozzátette: egyelőre nem lehet tudni pontosan, hány embert helyeznek majd el Bősön, az erről kötött megállapodás ugyanis csak a maximális létszámot rögzíti, ötszáz főben.
16.40: Keményen bírálta az uniós tagállamokat Johannes Hahn Konkrét országok megnevezése nélkül, de meglehetősen kemény bírálatot fogalmazott meg csütörtökön az európai uniós tagállamokkal szemben Johannes Hahn szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a menekültválság kezelésével kapcsolatban. Az osztrák politikus rámutatott, hogy a nyugat-balkáni országok tranzitállamok, áldozatok, a térség enklávé az Európai Unióban, oda a migránsok csak úgy tudnak bejutni, ha átkelnek egy uniós tagállam területén. "Nem kárhoztathatjuk az ottani országokat azért, hogy nem ellenőrzik megfelelően határaikat, miközben saját tagállamaink sem teszik a dolgukat" - szögezte le Hahn. A biztos közölte, hogy nem fair és nem is elfogadható, ha az európai tagállamok a nyugat-balkáni országok "nyakába varrják" a problémát, a Nyugat-Balkán nem válhat senki földjévé, ahol a menekültek parkolópályára kerülnek. Világos, hogy ez stratégiai jelentőségű baklövés volna - nyomatékosította Hahn, rámutatva egyúttal, hogy a térségben amúgy is törékeny a politikai helyzet, ezért sem szabad ezeket az országokat túlterhelni. "Mindkét oldalon hideg fejekre van szükség. Ami nem kell, az a kemény retorika" - jelentette ki Hahn, aki szerint a tagállamoknak többet kellene betenniük a közösbe, mert az senkinek a hitelességét sem javítja, hogy miközben újabb és újabb alapok és segélycsomagok összeállítását szorgalmazzák, "az uniós külpolitikát pénzkiadó automataként kezelik", arról nem esik szó, hogy ebbe ők maguk mennyit tesznek bele. "Néha az az érzésem, hogy az emberek úgy kezelnek minket, mint egy pénzautomatát, ahol elég tudni a kódot, és már jön is a pénz. De ehhez mindannyiunknak hozzá kell járulni. Az automatából csak akkor jön ki valami, ha előtte valamit be is teszünk" - magyarázta Hahn. A biztos arra is kitért, hogy nyomást kell gyakorolni azokra az országokra, amelyek nem veszik ki megfelelően a részüket a menekültválság kezeléséből, világossá téve azt is, hogy az Öböl-menti államokra, az Egyesült Államokra és Kanadára céloz. "Ez nemcsak európai, hanem nemzetközi probléma" - fogalmazott Hahn, sérelmezve azt is, hogy az uniós országok közül 26 nem ajánlott fel forrásokat a szíriai menekültek megsegítésére létrehozott alapba, de sokan nap mint nap követelik, hogy Brüsszel tegyen többet. Hahn ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a pénz nem jelent tartós megoldást, ahhoz politikai rendezésre van szükség Szíriában. Kiemelte, hogy ebben Törökországnak kulcsszerepe van, és Ankara a mintegy kétmillió szíriai menekült befogadásáért is tiszteletet érdemel, akiknek csak mintegy 20-25 százaléka él menekülttáborokban. Arra a felvetésre, hogy Macedónia Magyarországhoz hasonlóan zárja le a macedón-görög zöldhatárt, a biztos szinte a sodrából kitérve, a hangját is felemelve fogadkozott, hogy személyesen mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy Európában ismét "láthatatlan vasfüggöny" emelkedjen. Az osztrák Hahn elmondta, hogy az irodája falán kint van az arról készült fotó, ahogy Alois Mock és Horn Gyula az osztrák-magyar határon átvágja a vasfüggönyt, és a szögesdrót egy darabját is őrzi, annak bizonyítékaként, hogy Európa képes volt ledönteni a kerítést. "A vasfüggönyök, kerítések nem illenek az európai szellemiséghez" - vélekedett Johannes Hahn bővítési tárgyalásokért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos.
16.35: Megint helyzet van Röszkén Időközben a röszkei régi határátkelő túlsó, szerb oldalán ismét hangoskodni kezdtek a migránsok. Komoly rendőri erősítés érkezett a megerősített kerítéshez, és már ott egy vízágyú is. 16.25: Horvátország felől érkeztek a baranyai határsértők A rendőrség nagy erőkkel jelent meg a Baranya megyei Illocskánál, körbevették a migránsokat, akik javarészt afgánok. Az M1 arról számolt be, hogy ezek a határsértők Horvátország felől léptek be Magyarországra olyan zöldhatárrészen, melyet a délszláv háború idején elaknásítottak. 16.15: A rendőrség és a hadsereg a horvát határra is figyel Lázár János azt mondta, a magyar hatóságoknak tudomásuk volt arról, hogy a szerb-horvát határon fekvő menekülttáborból néhányan százan megindultak a magyar határ felé, és megpróbálják illegálisan átlépni. A rendőrség és a hadsereg megteszi a szükséges lépéseket - szögezte le. A Bama.hu munkatársai beszéltek a délután horvát–magyar határ magyar oldalára, Illocskára érkező afgán migránsokkal, akik szerint a határ horvát oldalán kétezren lehetnek még, akik szintén át akarnak jönni Magyarországra. Időközben Horvátországban komolyabb összecsapások alakultak ki az illegális bevándorlók és a rendőrök között...
16.12: Horvátország máris megtelt A jelek szerint Ranko Ostojic horvát belügyminiszter visszatáncol Zágráb korábbi ígéretétől, hogy engedik szabadon átvonulni az országon a menekülteket - közölte az origo.hu. Bejelentette ugyanis, hogy illegális bevándorlóként kezelnek mindenkit, aki nem nyújt be menedékkérelmet. „Az ország nem képes fogadni több embert” – tette hozzá. Az elmúlt napokban mintegy 7300 menekült érkezett Horvátországba – háromszor annyi, mint 2014-ben összesen.
16.10: Újabb 43 migráns bíróság előtt Negyvenhárom újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön. A 29 afgán, 12 szír, egy-egy pakisztáni és iraki állampolgár elismerte a bűncselekmény elkövetését, ügyükben soron kívül, gyorsított eljárásban dönt a Szegedi Járásbíróság – tudatta a csoportvezető ügyész. 16.00: Jobbik: hajnalban ismét láttak migránsokat Ásotthalomnál Kétnapnyi nyugalom után csütörtök hajnalban ismét láttak migránsokat Ásotthalom környékén - mondta Toroczkai László, a nagyközség polgármestere és Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselő a településen, ahol a Jobbik-frakció tagjai kihelyezett frakcióülés keretében nyolcórás közmunkát végeznek. Toroczkai László a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kedden életbe lépett új szabályok és a határzár elrendelése előtt ott ragadt migránsokról van szó, őket folyamatosan fogják el a rendőrök. A településvezető arról is szólt ugyanakkor, hogy Ásotthalom környékén több helyen átvágták a kerítést. Közölte: a lezárt ásotthalmi határátkelőnél azt tapasztalta szerdán, hogy 40-50 menekült várakozott békésen, majd szerbiai rendszámú autókkal megjelent egy öt-hat fős társaság. Ennek tagjai előre gyártott transzparenseket adtak a migránsoknak, és azt kezdték skandálni: "We will fight!" ("Harcolni fogunk!"). Hozzátette, hogy egy fotós is vele volt, aki lefényképezte a társaságot, a fotókat feltöltötték a legnagyobb közösségi oldalra, ahol be is tudták azonosítani az embereket. Az MTI kérdésére válaszolva Toroczkai László elmondta: az információkat átadja a magyar rendőrségnek. Kepli Lajos országgyűlési képviselő közölte: ő is azt tapasztalta a napokban, amikor Szerbiában ragadt néhány órára, hogy aktivisták hergelik a menekülteket. Kijelentette: érthetetlen számára, hogy a szerb rendőrség miért nem intézkedik. A Jobbik-frakció 24 tagja csütörtökön közmunkát végez Ásotthalom térségében. Kepli Lajos elmondta: a frakció egy része a favágásban és az erdő rendbetételében segít a helyieknek, a másik része pedig a napokban felszámolt, illegális gyűjtőponton gyűjti össze a migránsok által hátrahagyott sátrakat és a szemetet. Az MTI tudósítója nyugodt körülményeket tapasztalt az ásotthalmi határátkelőnél, amelyet körülbelül egy tucat rendőr biztosít.
15.55: AFP: Berlin megvonhatja a juttatásokat az EU-tagországokból érkezett menedékkérőktől Az AFP francia hírügynökség csütörtöki értesülése szerint a német kormány azt tervezi, hogy megvonja a menekültügyi rendszerben járó juttatásokat az uniós tagországokból Németországba érkezett menedékkérőktől. Az AFP német hírportálokon idézett jelentése szerint a belügyminisztérium jogszabálytervezetében az áll, hogy a jövőben nem támaszthatnak igényeket a menedékkérők ellátásáról szóló törvényre hivatkozva azon menedékkérők, akik valamely uniós tagországból érkeztek Németországba, és így ügyükben a dublini szabályok értelmében nem Németország az illetékes. Az AFP szerint ezek a menedékkérők csupán arra kaphatnának támogatást, hogy visszautazzanak az adott tagállamba. Az értesülést egyelőre nem kommentálták a belügyminisztériumban, és a szociális ellátások ügyében illetékes munkaügyi és szociális minisztériumban sem.
15.30: Folyamatosan érkeznek a migránsok és egyre nő a feszültség Horvátországban Folyamatosan érkeznek a migránsok Horvátországba és a feszültség is egyre nő. Az illegális bevándorlók türelmetlenek és tovább akarnak menni - jelentette a horvát sajtó csütörtökön. Feszült a helyzet baranyai háromszögben lévő bezdáni-kiskőszegi határátkelőnél. A migránsok nem akarnak regisztrálni, és az Eszék melletti csepényi (Cepin) befogadóállomás is megtelt. A hatóságok most a pélmonostori (Beli Manastir) laktanyát próbálják alkalmassá tenni fogadásukra. A migránsok megpróbálták áttörni a rendőrkordont, hogy felszálljanak a buszokra, amely tovább viszi őket - tájékoztatta az MTI-t telefonon Sipos Sándor, a Darázsi járás elöljáró-helyettese. A tovarniki határátkelőnél sem jobb a helyzet. A Vecernji list című horvát napilap szerint a migránsok a tovarniki vasútállomáson azt kiabálták, hogy ha hamarosan nem érkezik vonat, áttörik a rendőrségi kordont. Az egyik zágrábi befogaóállomáson a hatóságok megpróbálták kiköltöztetni azokat a migránsokat, akik korábban lépték át illegálisan a horvát határt és már több éve ott laknak. Kutinára akarták szállítani őket. Az állomáson lakók WC-papírt dobáltak ki az ablakon, a horvát közszolgálati televízió operatőrét pedig kővel dobta meg az egyik migráns, aki "Mindannyiótokat megöllek!" felkiáltással félmeztelenül rohant ki az épületből. Angela Merkel német kancellár nevét és a Freedom, Freedom (Szabadság, Szabadság) szavakat skandálják - jelentette a Nova Televízió internetes oldalán. A migránsok mihamarabb szeretnének Zágrábba érni, és onnan továbbmenni Szlovéniába. Szerda éjszaka és csütörtökön 6500 illegális bevándorló érkezett Horvátországba.
15.18: Rendkívüli EU-csúcsot hív össze Donald Tusk Rendkívüli EU-csúcstalálkozót hív össze jövő szerdára az Európai Tanács elnöke a menekültválság megvitatására. Donald Tusk a döntést csütörtöki Twitter-bejegyzésben közölte. A rendkívüli csúcs Tusk bejelentése szerint szeptember 23-án, szerdán este 6 órakor kezdődik Brüsszelben. Az azt megelőző napon az uniós országok belügyminiszterei tanácskoznak Brüsszelben. A belügyminiszterek három nappal ezelőtt már soron kívüli megbeszélést tartottak arról az európai bizottsági javaslatról, amely a korábban eldöntött 40 ezer főn felül további 120 ezer menekültnek a tagországok közötti, meghatározott kvóták szerinti szétosztására, a migrációs nyomásnak leginkább kitett tagállamok tehermentesítésére irányul. A 40 ezer emberre vonatkozó májusi brüsszeli bizottsági javaslat kedvezményezettje Olaszország és Görögország, a mostani, 120 ezer menekültre vonatkozó indítványé pedig rajtuk kívül Magyarország lenne. A magyar kormány azonban ellenzi a kötelező kvótaelőírást, és azt sem akarja elfogadni, hogy frontországnak számítson ebben a kérdésben, mert érvelése szerint a magyar határra érkezők zöme először Görögországban lépett a schengeni övezet területére, az ottani hatóságoknak kellett volna őket regisztrálniuk. Brüsszeli diplomáciai források szerint a jövő szerda este tartandó csúcstalálkozón átfogóbb, általánosabb jelleggel fogják megvitatni a menekültproblémát, és nem csupán arról lesz szó, felteszik-e a pontot valamilyen módon az i-re a belügyminiszterek asztalán fekvő, 120 ezer menekült elosztására vonatkozó indítvány sorsát illetően. Uniós körökben osztják az Angela Merkel német kancellár által korábban hangoztatott álláspontot, miszerint a csúcsvezetőknek arról kellene eszmét cserélniük, miként tudnak jobban együttműködni a menekültek kiindulási országaival, illetve a sok migráns számára a Nyugat-Európába vezető út első állomását jelentő Törökországgal.
15.13: Együtt: mi lesz, ha Somogyba és Baranyába jönnek a menekültek? Az Együtt továbbra is választ vár arra a kérdésére: mi a terv arra az esetre, ha Somogy és Baranya megye határán jelennek meg a menekültek ezrei? A párt arra is felszólítja a kormányt: teremtsen nyugalmat és biztonságot a magyar polgárok számára, és bánjon emberséggel a menedéket kérőkkel. Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt elnöke, valamint Pintér Lóránd, az Együtt kaposvári választókerületi elnöke csütörtökön közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben a kormányhoz, valamint Gelencsér Attilához, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselőjéhez címezve fogalmazták meg kérdéseiket. Választ várnak a többi közt arra: folytatnak-e párbeszédet Horvátországgal, de arra is, hogy Gelencsér Attila milyen előzetes információkhoz jutott korábban, amikor felvetette a horvát határzár lehetőségét. Szerintük a kormánynak sem szándéka, sem képessége nincs arra, hogy az ország polgárai által jogosan elvárt rendvédelmet és a menekültekkel való humánus bánásmódot egyidejűleg, azonos súllyal kezelje. Közölték azt is: a belpolitikai játszmáknak súlyos következményei lesznek, amennyiben a Fidesz-KDNP nem ismeri fel tisztességes államhoz méltóan, hogy a menekülthelyzetet nem ide-oda felhúzott szögesdrótok oldják meg. Az ellenségképek folyamatos előállítása pedig megmérgezi a társadalom lelkületét. 15.12: Lázár: Magyarország kész az elvi vitára A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint Magyarország továbbra is elvi alapon ellenzi a menekültek elosztását meghatározó uniós kvótarendszert, de a határok megvédése után kész részese lenni egy olyan vitának, amely arról szól, milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van. Bővebben ITT.
15.10: Brüsszel: a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása Szlovénia részéről szabályosnak tűnik "Első ránézésre" úgy tűnik, hogy összhangban áll a Schengeni Övezet szabályaival, hogy Szlovénia az ellenőrzés ideiglenes visszaállításáról döntött a magyar határon - foglalt állás csütörtökön az Európai Bizottság. A brüsszeli testület tudatta, hogy Ljubljana az éjszaka folyamán jelentette be, hogy tíz napra ismét ellenőrizni kívánja a forgalmat a szlovén-magyar határon. A bizottság emlékeztetett arra, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása olyan rendkívüli intézkedés, amelyre a Schengeni Határkódex közérdekből vagy a belbiztonság érdekeire hivatkozva felhatalmazást ad a tagállamoknak. "A jelenlegi helyzet Szlovéniában első ránézésre olyannak tűnik, amelyet a szabályok leírnak" - közölte Brüsszel, hozzátéve: a bizottság feladata, hogy ellenőrizze és betartassa, hogy az intézkedések arányosak, ezért szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket. "Erőfeszítéseinknek arra kell összpontosulniuk, hogy elősegítsük, hogy olyan gyorsan visszatérjünk a schengeni nyitott határok normális rendszeréhez, amilyen gyorsan megvalósítható" - ismertette álláspontját a testület. Brüsszel arra is emlékeztet, hogy a hétfői belügyminiszteri tanács megerősítette, hogy az uniós menekültügyi és schengeni szabályokat továbbra is alkalmazni kell, a bizottság szerint pedig a 120 ezer menekült tagállamok közötti elosztására vonatkozó javaslatot is minél előbb el kell fogadni. Mina Andreeva, a bizottság szóvivője újságírói kérdésre a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján leszögezte: hamisak azok a híradások, amelyek arról szólnak, hogy a bizottság letenne arról, hogy a menekülteket kötelező kvóták alapján osszák szét a tagállamok között, és a testület az uniós jogalkotás során ki is fog állni a javaslat mellett. Arra a felvetésre, hogy Görögországban az uniónak kellene átvennie a határellenőrzési feladatokat, a szóvivő elmondta, hogy erre van lehetőség, gyorsreagálású határrendészeti csapatok mozdósítása révén, de ehhez az adott ország konkrét és hivatalos kérésére van szükség. Andreeva rámutatott, hogy ez akkor lehetséges, ha az adott tagállam nagy nyomás alá kerül, rendkívül súlyos válsághelyzettel néz szembe amiatt, hogy az unió külső határán nem uniós állampolgárokból álló nagyobb tömeg próbál illegálisan átjutni. Athén 2010-ben egyszer már kérte ilyen csapatok segítségét. A Röszkénél szerdán történtekkel kapcsolatban a szóvivő tudatta, hogy a brüsszeli testület aggodalommal figyelte az eseményeket, a biztosok kollégiuma is megvitatta a kialakult helyzetet, amelyről Dimitrisz Avramopulosz migrációügyi biztos tárgyalt is ma Budapesten. A szóvivő ismertette a bizottság álláspontját, miszerint a falak nem jelentenek tartós megoldást, csak más irányba terelik az áramlást, és a feszültségek növekedéséhez vezethetnek, valamint, hogy az Európába érkezők nagy része szíriai, akik valóban védelemre szorulnak. "Nincs az a fal, amelyet ne mászna meg az ember, és nincs az a tenger, amelyet ne szelne át, ha az erőszak és a terror elől menekül" - olvasta fel a testület álláspontját a szóvivő, tudatva egyúttal, hogy a brüsszeli testület vizsgálja, hogy a héten a migrációs válság miatt Magyarországon életbe léptetett új jogszabályi változások összhangban vannak-e az uniós joggal. A magyar határ helyett immár Horvátország felé induló nagy számú migránssal összefüggésben a szóvivő tudatta, hogy az uniós forrásokból a 2014 és 2020 közötti időszakban Zágrábnak 71 millió euró uniós pénz áll rendelkezésre a migráció kezelésére, ezen kívül pedig Magyarországhoz hasonlóan kérhet rendkívüli segítséget Brüsszeltől, az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül pedig a többi tagállamtól is, ahogy azt Magyarország is tette. Margarítisz Szkínász, a bizottság vezető szóvivője elhárította az arra vonatkozó kérdést, hogy mit kellene tennie Horvátországnak, azokkal, akik nem akarnak ott maradni, miután ha folyosót nyit számukra, azzal megsérti a dublini szabályokat. "Nem azért vagyunk itt, hogy tanácsot adjunk a horvát kormánynak" - mindössze ennyit mondott a görög bizottsági szóvivő.
15.00: Románia továbbra sem támogatja a kötelező befogadási kvótákat Románia továbbra sem támogatja a kötelező befogadási kvótákat az Európai Unióba érkezett menedékkérők szétosztásánál, és ennek megfelelően fog szavazni az uniós belügyminiszterek jövő heti tanácskozásán - közölte Klaus Iohannis államfő csütörtökön Bukarestben. A román elnök a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülése után elmondta: Románia szolidáris a menekültválság által érintett uniós tagállamokkal, de a kötelező kvótákat nem tartja megoldásnak. Iohannis szerint az Európai Parlamentben csütörtökön megszavazott javaslat ismeretében nem lehet kizárni, hogy az Európai Unió kötelezni fogja Romániát, hogy az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban fogadjon be menekülteket. Ez esetben Bukarest azt tervezi, hogy uniós alapok felhasználásával bővítsék a helyek számát a meglévő menekültbefogadó-központokban, vagy - "szélsőséges esetben" - akár újabbakat is építsenek. Az Európai Parlament (EP) csütörtökön megszavazta azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól a többi tagállam - a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül - az elkövetkező két év során 120 ezer menekültet vállaljon át, tagállamonként meghatározott kvóta szerint.
14.55: Ezer fő alá csökkent a Horgosnál várakozó migránsok száma Körülbelül 600-700, de mindenképpen ezernél kevesebb migráns tartózkodik most már a két horgosi határátkelőhelynél, a legtöbben elindultak Horvátország felé - mondta Lackó Róbert, a magyarkanizsai képviselő-testület elnöke és migrációval megbízott illetékese az MTI tudósítójának csütörtök délután. Szerda éjfélig körülbelül 3500 migráns kelt útra a magyarkanizsai pihenőhelyről a szerb-horvát határon fekvő Sid és Bezdán felé, azóta további autóbuszok is elindultak. A migránsok a határról és Belgrád felől is Magyarkanizsára érkeztek előbb, és onnan folytatták útjukat szintén autóbuszokkal Horvátország felé - mondta Lackó Róbert. A pihenőhely csütörtökre kiürült. Az illetékes becslései szerint estére, de legkésőbb péntekre szinte teljesen kiürülhet a szerb-magyar határzóna. Néhányan bizonyára maradnak majd, de a helyzet normalizálódhat - tette hozzá. 14.45: A Horvátországba induló migránsoknak segít a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Legalább hatszáz, Horvátország felé tartó migránst látott el a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a horgos-röszkei határon csütörtök délelőtt. Révfalvi Dorottya, a segélyszervezet munkatársa a helyszínen az MTI tudósítójának azt mondta: vizet, gyümölcsöt és kekszet osztottak a migránsoknak. A segélyszervezet 600-800, buszra váró migránst látott el négy óra alatt. A segélyszervezet több helyszínen is jelen van, a korábbi hetekben a röszkei oldalon is ellátta a gyerekeket, a családokat, a nőket és az elesetteket - mondta Révfalvi Dorottya. Hozzátette: mindenkit el tudnak látni, folyamatosan érkeznek az adományok hozzájuk. Mentők is tartózkodnak a határátkelőhelyeknél, csütörtökön főleg gyerekeket láttak el, akiket lázzal, gyomorfájással vittek hozzájuk. Szerdán több munkájuk akadt, ők látták el azokat a migránsokat, akik a magyar rendőrökkel vívott összecsapásokban megsérültek. A Blic című szerb napilap csütörtökön arról számolt be, hogy nem hivatalos információk szerint mintegy 300-an sérültek meg az összecsapásokban, a legtöbbjük vágott és ütési sérülésekkel kereste fel a helyszínen dolgozó orvosokat. A tűzoltóknak is intézkedniük kellett csütörtökön, a két határ közötti füves területen egy tábortűztől kigyulladt a száraz fű és gaz. A horgosi határátkelőhelyről folyamatosan indulnak buszok és taxik a horvát határ felé, a migránsok hátrahagyott ruháit, sátrait, ételmaradványait a köztisztasági dolgozók kezdték eltakarítani. 14.40: Tíz embert vettek őrizetbe a röszkei zavargás miatt Tíz embert vettek bűnügyi őrizetbe a rendőrök azok közül, akik részt vettek szerdán a röszkei határátkelőnél történt zavargásban - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön az MTI-vel. Csiszér-Kovács Viktória elmondta: 22 embert állítottak elő, közülük 15 embert gyanúsítottak meg "tömegzavargás résztvevőiként elkövetett határzár tiltott átlépése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt". Utóbbiak közül vettek őrizetbe 10 embert. Migránsok szerda délután döntötték be az átkelőkaput a Röszke 2 határátkelőnél, és megpróbáltak bejutni Magyarországra. A kövekkel, fadarabokkal, palackokkal dobáló bevándorlókat a rendőrség könnygáz és vízágyú alkalmazásával visszaszorította és visszaállította a kerítést.
14.30: Németország cseh határára is kiterjesztette a határellenőrzést Németország cseh határára is kiterjesztette a héten újraindított határellenőrzést, hogy megállítsa az embercsempészetet, és jobban meg tudjon birkózni a menedékkérők növekvő áradatával - jelentette be a német szövetségi rendőrség csütörtökön. Christian Meinhold szóvivő közlése szerint a keletnémet Szászországot Csehországgal összekötő autópályán kezdtek ellenőrzéseket, és négy embercsempészt már el is fogtak ott. Németország vasárnap jelentette be, hogy a menekültválság kezelésének érdekében ideiglenesen és fokozatosan visszaállítja határain az ellenőrzést. Az intézkedés először az osztrák-német határon lépett életbe. A berlini vezetés célja a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szóló szeptember 5-ei döntés révén megindult tömeges és ellenőrizetlen határátlépés rendezett keretek közé terelése. Az első három nap tapasztalatai alapján a beléptetés és a menedékkérők regisztrációja ismét viszonylag rendben zajlik, de a menekülthullám nem hagyott alább jelentősen. A hétfői 4500 és a keddi 6000 után szerdán már 9100 menedékkérőt regisztráltak, akik csaknem mindannyian Ausztriából érkeztek. A határellenőrzés visszaállítása előtti napokhoz képest változás, hogy a legtöbben nem vonattal, hanem gyalog kelnek át a határon. Több tucat embercsempészt is elfogtak. A bajor-osztrák határvidéken a nagyobb átkelőknél igen jelentős közlekedési fennakadásokat okozott a határellenőrzés visszaállítása, és növekvő lakossági elégedetlenséghez vezetett. Különösen az ausztriai Salzburggal szomszédos Freilassingban, ahol a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió helyszíni beszámolója szerint komoly nyugtalanság is érzékelhető. Sokan nem vállalják véleményüket nyilvánosan, mert attól tartanak, hogy szélsőségesnek bélyegzik őket. Akik pedig megszólaltak a Deutschlandfunknak, elmondták, hogy a környéken terjed az aggodalom a közbiztonság gyengülése miatt.
14.10: Több kilométeres sor Tompánál A közmédia közlése szerint beállt a forgalom a tompai határátkelőnél, mind a magyar, mind a szerb oldalon több kilométer hosszan áll a sor. A forgalmi dugó oka, hogy Röszke lezárását követően ide tevődött át a teljes kamionforgalom, a tompai azonban egy kis átkelő, így nem bírja el ezt a terhet. Az a terminál, ahol a vámkezelést végzik, megtelt. Közben Horgoson egyre kevesebb a migráns, nagyon sokukat szállították el nap közben buszokkal a szerb-horvát határra.
13.44: Kósa: csökken a nyomás a határon, de a probléma még nincs megoldva Bár a magyar-szerb határon némileg csökken a nyomás, de ezzel nincs megoldva a tömeges népvándorlás problémája, azt az Európai Uniónak közösen kell megoldania, azonban "nem önmagában kvótákkal" - mondta Kósa Lajos, a Fidesz megválasztott frakcióvezetője csütörtökön Velencén, a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésének helyszínén tartott sajtótájékoztatóján. A kvótarendszer megoldás helyett újabb kérdéseket vet fel, például azzal kapcsolatban, hogy a kvóta alapján szétosztott embereket hogyan lehet az adott országban tartani - hívta fel a figyelmet a politikus, kiemelve: első helyen az EU határait kell megvédeni. Kósa Lajos hangsúlyozta, óriási volt a nyomás Magyarország déli határán, de az állami szervek és a civil szervezetek megfeleltek, kiválóan látták el a feladatukat. A rendőri erők fellépése nem volt aránytalan - mondta.
13.12: A román kormány a magyar kerítésépítés ellen foglalt állást A román kormány szerint nincs összhangban az európai normákkal, hogy Magyarország kerítést épít vagy tervez építeni vele szomszédos országok határain. A bukaresti kabinet csütörtökön adott ki közleményt erről. Eszerint a magyar hatóságok bevándorlókkal szembeni bánásmódjáról kialakított román álláspont összhangban van az EU tagállamai és szervezetei, valamint egyéb nemzetközi szervezetek által kifejtett állásfoglalásokkal. A közlemény többek között az ENSZ-főtitkárt, az Európai Bizottság szóvivőjét, valamint a szerb és a horvát kormányfőt idézi, akik bírálták a magyar kerítésépítést.
13.30: Ma mutatják be a tranzitzónát Ma tartják meg a tegnapra tervezett kormányszóvivői sajtótájékoztatót a röszkei tranzitzónánál, majd ezt követően a sajtó munkatársai is megtekinthetik a konténervárost belülről. A 16 órakor kezdődő eseményről a SZEGEDma.hu is élőben jelentkezik – fotókkal! 13.00: Botka: Andy Vajna rendezte a röszkei zavargásokat Két napos frakcióülést tartott a Magyar Szocialista Párt Szegeden, ahol a migránskérdés mellett a frakció őszi és téli tervei is előkerültek. Tóbiás József és Botka László tartott sajtótájékoztatót a migránskérdésben. A szegedi polgármester szerint a kormány szándékosan generálja a problémát, a tegnapi röszkei zavargásokat pedig "Andy Vajna rendezte". A sajtótájékoztatóról részletek ide kattintva olvashatók.
tranzitzona_gs_01
12.18: A horvát kormány válságtörzset állít fel Válságtörzset hoz létre a horvát kormány csütörtöki ülésén a menekülthelyzet kezelésére - jelentette a horvát sajtó. A válságtörzs feladata az lesz, hogy koordinálja azoknak a szervezeteknek és intézményeknek a tevékenységét, amelyek a migránsok humanitárius ellátásával foglalkoznak - áll a kormány közleményében. A válságstábot Ranko Ostojic belügyminiszter irányítja. Eközben a parlamentben ellenzéki képviselők keményen bírálják a kormányt a migránsválság miatt. Damir Kajin, az Isztriai Demokraták (ID) képviselője például azt a kérdést tette fel, hogy meddig kívánja még Horvátország demonstrálni Európának, hogy mennyire emberséges. Szerinte a kormány felelőtlenül viselkedik, és nem számol a következményekkel. Kolinda Grabar-Kitarovic államfő a sajtónak nyilatkozva kijelentette, nem jó, hogy ennyi migráns érkezik az országba és az sem jó, hogy a kukoricáson keresztül próbálnak meg illegálisan bejutni. "Nem vagyok elégedett azzal, amit látok, sokkal jobban kell védeni a határokat, és arra hívom fel a bevándorlókat, hogy a legális határátkelőhelyeket használják" - mondta. A migránsok egy részét a horvátok kérésére még szerda éjszaka Zombor felé, a vajdasági Bácsbezdán és a horvátországi Kiskőszeg (Batina) közötti határátkelőre irányították a szerb hatóságok. Ez már a Baranyai háromszög, amely a magyar határ túloldalán fekszik. A migránsokat innen az Eszék melletti Csepénybe (Cepinj) viszik, ahol egy elmegyógyintézetet alakítottak át a fogadásukra, és a helyi sajtó szerint sátrakat is felállítottak az udvaron. A migránsok gyalog kelnek át a hídon Bezdánból Kiskőszegre, majd onnan buszokkal szállítják tovább őket. Sajtóértesülések szerint 600 migránst várnak Csepénybe csütörtökön. A legtöbb híradás és újságcikk úgy kezdődik, hogy "a magyarokkal ellentétben Horvátország megmutatta, mennyire emberséges". Közben a migránsok számának növekedésével egyre több olyan kép is napvilágot látott, amelyen több ezer ember tölti a szabadban az éjszakát a vasúti sínek mellett. Továbbá a vöröskereszt, valamint más karitatív szervezetek is felhívták a kormány és a lakosság figyelmét arra, hogy kifogytak a tartalékokból, és próbáljanak meg utánpótlást biztosítani. Csütörtök reggel nyolc óráig közel 6000 migráns lépett be Horvátországba. Horvátország területére lépve a migránsok egyúttal az Európai Unió területére is léptek, bár nem jutottak be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek a Horvátországgal szomszédos Magyarország és Szlovénia is tagja. A menedékkérők azután indultak meg az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden határzárat léptettek életbe.
12.15: Készülnek a szerb rendőrök Egyre komolyabb a szerb rendőri készültség is a régi röszkei átkelőhely túloldalán, ugyanakkor a szerb egyenruhások egyelőre nem avatkoznak be, jelenlétük eléggé elrettentő. Az is megfigyelhető, hogy térképeket osztogatnak azoknak, akik a folyamatosan érkező buszokra szállnak, és Horvátország felé indulnak. 11.52: Kevesebb migráns Horgosnál, ülősztrájk Jelentősen csökkent a migránsok száma az 5-ös úton található röszke-horgosi határátkelő (Röszke 2) szerbiai oldalán - tapasztalta az MTI helyszínen lévő tudósítója csütörtök délelőtt. Bevándorlók egy csoportja ülősztrájkba kezdett a határátkelő közelében. A határátkelőtől a migránsok buszokkal indulnak Szerbia belseje, illetve a horvát határ felé, és taxik hosszú sora vár arra, hogy továbbszállítsa őket; sokan gyalog indultak el vissza a határtól. Időközben a magyar hatóságok az autópálya lezárására is használt gördülő vasakadályokkal pótolták azt a kaput, amelyet szerdán délután Szerbia felől rövid időre bedöntöttek a migránsok azzal a szándékkal, hogy áttörjenek Magyarországra. A kapu elé egy gyorstelepítésű drótakadályt is felhúztak a magyar hatóságok. Csütörtökön délelőtt ülősztrájkba kezdett a migránsok egy része a határátkelő bejáratánál. Az emberek azt skandálták angolul, hogy "köszönjük, Szerbia", illetve olyan angol feliratokat tartottak a magasba, mint "békét akarunk", "nyissátok ki a kapukat, segítséget várnak tőletek az emberek és a gyerekek", "hol van Európa?", "hol vannak az emberi jogok", "engedjetek utamra". Ugyanakkor a magyar hatóságok által autópálya mellett kialakított úgynevezett áteresztési pontnál, ahol a hivatalos menedékkérelmet be lehet adni, mindössze egyetlen migráns várakozott belépésre várva csütörtökön délelőtt nem sokkal 11 óra után. Eközben több ezer ember táborozik a régi határátkelő és az autópálya közötti területen, és sátrak borítják a sztráda betoncsíkját is.
11.51: Fidesz-KDNP: Magyarország nem kíván frontországgá válni A mai napon az Európai Parlament sürgősségi eljárásban szavazott az Európai Bizottság migrációs relokációs javaslatáról, amely Magyarországot tranzit országból frontországgá nyilvánítaná. Ez a szöveg ilyen formában a Magyar Néppárti Delegáció számára elfogadhatatlan. Bár Magyarország nem zárkózik el a helyzet megoldását szolgáló menekültügyi mechanizmus tárgyalásától, nem kíván frontországgá válni. Az Európai Bizottság a magyar kormánnyal való egyeztetés nélkül tette meg a második relokációs javaslatot, amely az elsőhöz képest Görögország és Olaszország mellett Magyarországot is látszólag kedvezményezetté tenné. Segítség helyett viszont valójában részben Magyarországra hárítaná azt a feladatot, amelyet Görögországnak kell ellátnia, mint első belépési ország. Sem Magyarországnak, sem az EU-nak nem érdeke, hogy ún. EU-s hotspot jöjjön létre hazánkban, ahol a menekültkérelmek befogadása, feldolgozása, valamint a szétosztása történne a különböző tagállamok felé. Magyarország tranzit állam, frontállammá minősítése elfogadhatatlan a magyar kormány megkérdezése, előzetes egyeztetés nélkül. Ettől függetlenül Magyarország nem kíván elzárkózni egy leendő mechanizmus kidolgozástól. Az Európai Bizottság javaslata jelen formájában azt is bizonyítja, hogy a Bizottság nincs tisztában a mai magyarországi helyzettel, hiszen Magyarországon jelenleg nem is tartózkodik 54.000 menedékkérő, akit hazánkból át kellene helyezni. Magyarország nem zárta le határait a menekültek előtt. A zöld határt zárta le, hogy biztosíthassa a valódi menekültek uniós szabályoknak megfelelő regisztrálását. A jelenlegi határzár által a legális belépési pontok felé terelik a migránsokat, hogy ott lefolyhasson a kérelem beadása, regisztrálása és elbírálása. Azok, akik erőszakkal akarják megkerülni ezt a folyamatot, azok a valódi menedékkérőket akadályozzák.
11.35: Kisebb ülősztrájk Horgoson Tudósítónk azt tapasztalja egyébként Horgoson, hogy a migránsok többsége csomagol. Ülősztrájkba kezdett azonban egy kisebb csoport, ők továbbra is a határ megnyitását követelik. Azok, akik már beleuntak ebbe, buszokkal igyekeznek Horvátország felé venni az irányt. 11.25: Bakondi: Néhány hangadó szervezkedik a szerb oldalon, odafigyelnek a magyar hatóságokTörvényesen, szakszerűen, túlzások és atrocitások nélkül járt el szerdán a magyar rendőrség, példásan látta el feladatát, megfelelő szervezettséggel és vezetettséggel - jelentette ki Szegeden Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó. Mint mondta, humánus lépéseket is tettek a magyar hatóságok, hiszen a migránsok átdobtak a röszkei kerítésen több gyereket, akikről gondoskodni kellett, majd elfogtak 29 főt a rendőrök, akik közül 5 főt humanitárius megfontolás alapján a röszkei tranzit területén visszabocsátottak családjaikhoz. A magyar fél felajánlotta a családtagoknak, hogy ők jöjjenek át hozzánk, és pozitívan bíráljuk el menekültkérelmüket, de ezzel nem akartak élni, Németországba tartanak.
kormanyszovivo_sajttaj02kf
Röszkénél a rendőrök még az éjjel visszaállították a migránsok által ledöntött kerítést, majd hajnalban ugyanolyan kerítést is telepítettek oda, amilyen már az autópályás átkelőnél van, ezt jóval nehezebb áttörni. Biztonság és nyugalom van jelenleg, de odaát különféle hangadók szervezkednek a migránsok között, tehát figyelni kell az eseményekre - mondta a belbiztonsági főtanácsadó. Ezzel együtt megindult a bevándorlók buszos szállítása Horvátország felé. A további elfogottak közül 22 fővel szemben büntetőeljárás indult a határzár tiltott átlépése, esetleg annak minősített esete ellen, ami zavargásban való részvételhez kapcsolódik - ismertette. Ami a tiltott határátlépéseket, a kerítésrongálásokat illeti, Bakondi György arról számolt be, 15-én 367 fő, 16-án, azaz tegnap 277 fő, ma éjfél óta 95 fő került rendőrkézre. Az elfogott embercsempészek száma is csökken, 15-e óta új eljárás nem indul, embercsempészés hazánkban jelenleg nem tapasztalható. A Bevándorlási és Állampolgári Hivatal befogadóállmásain 1042 fő tartózkodik jelenleg. A röszkei tranzitban 170, Tompán 15 személy nyújtott be kérelmet az utóbbi két napban, 138 fő igényel különleges bánásmódot, ők befogadótáborokban várják meg kérelmeik elbírálását - folytatta a főtanácsadó. Arról is tájékoztatott, 72 közigazgatási döntés született, ezek közül 33 kérelem elfogadhatatlannak bizonyult, 7 felülvizsgálati kérelem érkezett a bíróságokhoz. A röszkei tranzitban 18 fő tartózkodik most, Tompán senki. 72 tiltott határátlépő ellen zajlik bírósági eljárás, 6 esetben már két, 3 esetben egy évre szóló kiutasítást szabott ki a bíróság. Bakondi György végül azt is elmondta: csütörtökön is ugyanaz a határőrizeti rendszer érvényes a két déli megyében, melyet a válsághelyzet indokol, megfelelő rendőri erők kísérik figyelemmel a túloldali történéseket, de bíznak benne, további súlyos támadásra már nem kerül sor a magyar határőrizeti szervek ellen. 11.15: Kovács Zoltán: Elfogadhatatlan a nemzetközi média torzítása Kovács Zoltán kormányszóvivő és Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó hamarosan ismét Szegeden tart sajtótájékoztatót a migrációs helyzetről. Kovács Zoltán elmondta, olyasmit tapasztalhattunk szerdán, ami új korszakot nyitott. Utalt az uniós biztos, illetve a magyar bel- és külügyminiszter közös sajtótájékoztatójára: a nemzetközi média megpróbálta eltorzítani a Horgosnál történt atrocitásokat. Ennek bizonyítására számos videofelvételt mutatott be: a magyar rendőröket brutális és indokolatlan támadás érte, melyre nincs mentség, sem magyarázat. Minden olyan nemzetközi megnyilvánulás, mely hamis információk alapján ítéli meg a helyzetet, az a közvélemény tudatos félrevezetése. Csak dicséret és köszönet illeti a magyar rendőröket, akik szükséges és arányos választ adtak az őket érő atrocitásokra, elképesztő erőfeszítéseket tettek a magyar határok megvédéséért. A kormányszóvivő ismét felhívta a figyelmet a média felelősségére, arra, hogy milyen károkat okoz a torzítás. A támadás ugyanis szervezetten, összehangoltan, előre megfontoltan történt Magyarország ellen, és ebből a nemzetközi sajtó médiashow-t csinált.
kormanyszovivo_sajttaj01kf
Kiemelte: hazánk minden eszközzel megvédi saját és az EU határait, de nyitott minden előremutató európai megoldásra. Magyarország számos javaslatot is tett már az elmúlt napokban, ezeket Orbán Viktor miniszterelnök több fórumon ismertette. A legfontosabb az EU-s határok védelme, elsősorban is Görögországban. Ehhez akár minden európai tagállamnak hozzá kell járulnia. Emellett pénzügyi segítséget kell nyújtani azon országoknak, ahol már léteznek menekülttáborok, másként nem lehet kezelni a kifogyhatatlan utánpótlással bíró migránsáradatot. Harmadrészt szét kell választani a valódi menekülteket és a gazdasági bevándorlókat.
11.08: Lemondott a német bevándorlási és menekültügyi hivatal elnöke Lemondott csütörtökön a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke, Manfred Schmidt személyes okokkal indokolta döntését. A szövetségi belügyminisztérium felügyelete alá tartózó hivatalt az utóbbi hetekben sok bírálat érte, amiért nem sikerült jelentősen felgyorsítani a menekültügyi eljárásokat. Jelenleg átlagosan 5,4 hónap alatt hoznak döntést egy-egy ügyben, a feldolgozatlan menedékjogi kérelmek száma pedig 280 ezer körül van. A Süddeutsche Zeitung című lap csütörtöki beszámolója szerint a szövetségi kormány és a tartományok vezetőinek keddi egyeztetésén is élesen bírálták a hivatalt a tartományok részéről. A kritika szerint a BAMF nem reagált időben és kellő mértékben a menekülthullám fölerősödésére.
11.00: Csendes a régi röszkei határátkelő Tudósítónk azt tapasztalta a helyszínen, a régi röszkei határátkelő magyar oldalán nyugodt a helyzet. Eközben a sajtó munkatársai körében terjed az a nézet, hogy az események gócpontja áttevődhet a horvát-szerb határra, ezért egyes stábok már el is indultak oda.
10.55: Az Európai Parlament megszavazta a 120 ezer menekült elosztásáról szóló javaslatot Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól - a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül - az elkövetkező két év során 120 ezer menekültet vállaljon át, tagállamonként meghatározott kvóta szerint a többi uniós tagállam. Az Európai Bizottság indítványában a javasolt kedvezményezett országok között Olaszország és Görögország mellett Magyarország is szerepel. Magyarország azonban - több más tagállammal együtt - ellenzi a kötelező kvótarendszert. A magyar kormány arra hivatkozik, hogy a jelenlegi migrációs hullám tekintetében nem tekinthető határországnak, hiszen az országhatárra olyan migránsok érkeznek, akiket egy másik EU-tagállamban - Görögországban - már regisztrálni kellett volna. A szerdai plenáris EP-vitában az EU soros elnöksége nevében felszólaló Jean Asselborn luxemburgi bevándorlás- és menedékügyi miniszter erről a következőképpen tájékoztatta a képviselőket: "fontos változás lesz az eredeti javaslatban: Magyarország nem tekinti magát határországnak, és nem kívánja kihasználni az áttelepítési mechanizmust. Az Európai Parlamentnek az álláspontja kialakításakor figyelembe kell vennie ezt a változást". Az EP csütörtöki brüsszeli ülésén ugyan meggyőző többséggel - 370 szavazattal, 134 ellenszavazat és 52 tartózkodás mellett - elfogadta az előterjesztést, de arról jövő kedden még tárgyalniuk kell az uniós országok belügyminisztereinek. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye májusi javaslata arról szólt, hogy Olaszországtól 24 ezer, Görögországtól 16 ezer menekültet vegyenek át. Az e hónap elején közzétett, további 120 ezer főre vonatkozó előterjesztés értelmében Olaszország 15 600, Görögország 50 400, Magyarország pedig 54 ezer fő erejéig mentesülne a terhek alól. A legtöbb menekültet, 31 443 főt Németország vállalna át. Nagy-Britannia, Írország és Dánia - az ilyen jellegű belügyi együttműködésből már korábban érvényesített kimaradása okán - nem köteles részt vállalni ebben az áttelepítési sémában. A kvóták megállapításakor 40 százalék erejéig a fogadó ország lélekszámát, további 40 százalék erejéig pedig egy főre jutó GDP-jét vették alapul. A fennmaradó, 20 százalék erejéig figyelembe veendő két szempont - 10-10 százalékkal - a 2010 és 2014 közötti menekültbefogadási átlag, illetve a munkanélküliségi ráta. A mechanizmusban részt vevő tagállamok áttelepített menedékkérőnként 6 ezer eurót kapnának, amelynek felét előfinanszírozás keretében fizetné az unió. A menekülteket "átadó" tagállamok minden áttelepített után 500 eurót kapnának az utazási költségek fedezésére. A javaslat szerint ha egy tagállam méltányolható és objektív okok - például természeti katasztrófa - miatt átmenetileg nem képes részt venni a mechanizmusban, akkor GDP-jének 0,002 százaléka erejéig be kell fizetnie az uniós költségvetésbe. A tagállam indoklását az Európai Bizottság értékeli, majd eldönti, hogy jogosnak tartja-e a tagállam kimaradását a rendszerből legfeljebb 12 hónapra.
10.52: Ismét fokozódik a hangulat A közmédia friss hírei szerint ismét kezd feszültté válni a hangulat a határon, ahol a migránsok egyre türelmetlenebbek.
10.44: Uniós biztos: Magyarországnak folytatnia kell az együttműködést az EU-val Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos arra kérte Magyarországot, hogy folytassa az együttműködést az EU-val, hogy közös és tartós megoldást találjanak a jelenlegi válságra, mert az nem fog rövid időn belül megoldódni. Az uniós biztos a magyar kormány tagjaival folytatott egyeztetéseit követően, a Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján csütörtökön megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint "Magyarország nincs egyedül". Nehéz időket él át minden európai ország, és az nem jelent megoldást, ha a probléma egyik országból a másikba tevődik át - mondta. Megjegyezte: nem mindig értenek egyet a Magyarország által alkalmazott módszerekkel, a "falak" ideiglenes megoldást jelentenek, mert azt a célt szolgálják, hogy más irányba tereljék a bevándorlók áramlatát.
10.32: Szijjártó javaslatokat tett az uniós biztosnak a válság megoldására AZ EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy olyan európai erőt, amely képes Görögország határainak megvédésére, továbbá az uniónak kellene finanszíroznia egyes közel-keleti országokban lévő menekülttáborokat - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A tárcavezető a Pintér Sándor belügyminiszterrel és Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a magyar kormány nevében arra tett javaslatot, hogy az EU hozzon létre egy európai erőt a görög határok megvédésére, ennek érdekében Magyarország kész a nemzeti szerepvállalásra, rendőröket, katonákat és pénzt is adna. Hozzátette, a háborús zónából menekülők érdeke, hogy az otthonukhoz legközelebb várják ki, amíg a háború véget ér, ezért az uniónak át kellene vennie a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborok finanszírozását, és itt új táborokat is létrehozhatna, ha kell. Ezekben az esetekben kell kvótákat alkalmazni, mert itt van értelme - hangoztatta Szijjártó Péter.
10.28: Vona köszönetét fejezte a rendőrségnek A rendőrség, a tegnapi kerítésbontás során szükségszerűen és szakszerűen járt el – mondta Vona Gábor, a Jobbik pártelnöke a Hír TV kamerái előtt Röszkén. A politikus köszönetét fejezte ki a rendőrségnek a helytállásért. 10.25: Sok százan a határ szerbiai oldalán Helyszíni tudósítónk szerint sok százan maradtak a határ szerbiai oldalán, a helyzet továbbra is feszült. A tegnap kidöntött kerítés előtti területet szerb rendőrök őrzik, és nem engedik oda a migránsokat. Három buszt láttunk épp, amik illegális bevándorlókat szállítottak el. Zömében férfiak álltak sorban 09.48: Egyre több busz és taxi indul Horgosról a horvát határ felé Csütörtök reggel négy autóbusz indult a horgos-röszkei határátkelőhelyről a horvát határ felé, ezenkívül az átkelőnél egyre több taxis is várakozik - tapasztalta az MTI tudósítója. A taxisok azt mondják, oda szállítják a migránsokat, ahová csak akarják, akár Horvátország határáig is. A jelek szerint lesz is munkájuk, egyre több migráns csomagol, és dönt úgy, hogy máshol próbál szerencsét. Mindkét horgos-röszkei határátkelőhelyen nyugodt a helyzet, az M5-ös autópályán lévő határkapu előtt mintegy húsz férfi ült le, nem nyilatkoznak az újságíróknak. Sokan tanácstalanul várakoznak sátraik előtt, nem tudják, merre induljanak. A két határátkelő közötti sátortáborban is tanácstalanság tapasztalható, időnként egy-egy férfi elindul a régi horgos-röszkei, úgynevezett Horgos 2 átkelő felé, hogy megnézze, történt-e változás, de a határ továbbra is zárva van, és most már a szerb rendőrök sem engedik a migránsokat a kerítés közelébe.
09.40: Soltész: Magyarország átadja tapasztalatait a szomszédos országoknak Magyarország összegyűjti a migrációs válsággal kapcsolatos, az elmúlt két és fél hónap során összegyűlt tapasztalatait, és egyebek mellett ezek átadásával segíti Horvátországot és Szlovéniát - mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Soltész Miklós a 180 percben közölte: a karitatív szervezetek most is a határon túl segítik a többi érintett országot. Az államtitkár kitért arra is, Pintér Sándor belügyminiszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megegyezett abban, hogy a határon dolgozó rendőrök és családjuk helytállását Erzsébet-utalványokkal fogják honorálni, hogy a rendkívüli terhelést ki tudják pihenni. Soltész Miklós az M1-en arról is beszélt: a kormánynak a karitatív szervezetekkel és nagyegyházakkal együtt a helyben segítés lesz a feladata, illetve az, hogy "helybe" juttassák el a támogatást. Ez a támogatás "előbb-utóbb pénzbeli támogatást jelenthet majd, gondolok itt a szíriai, libanoni és iraki keresztényekre" - fogalmazott.
09.21: Három kilométeres kamionsor van a tompai határátkelőnél Három kilométeresre nőtt a kamionsor csütörtök reggelre a tompai szerb-magyar határátkelő magyar oldalán azt követően, hogy a magyar hatóságok a migrációs válság miatt lezárták mind a Röszke 1, mind a Röszke 2 határátkelőt - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. A határátkelőről az látszik, hogy Szerbia irányából is hosszú sorban állnak a kamionok és teherautók belépésre várakozva. Ugyanakkor a személyforgalom zavartalan. Csupán két-három személyautó várakozott ki-, illetve belépésre - látta az MTI tudósítója. Az MTI tudósítója azt tapasztalta, hogy Szerbia felől hét kilométeres kamionsor alakult ki a tompai határátkelőnél, a kamionsor vége a Szabadka várostábláig ér. 09.20: Egy évre kiutasítottak egy afgán fiút a határzár tiltott átlépéséért Folytatódik a sorozat a Szegedi Járásbíróságon: nyolckor kezdődött a mai első tárgyalás, és már meg is van a nap első ítélete: határzár tiltott átlépéséért egy évre kiutasítottak egy 19 éves afgán fiút. Ő kedden este hatkor mászott át a kerítés alatt Mórahalomnál - írja az Index. 08.47: Tizenhárom eljárást kezdeményezett az ügyészség határzár tiltott átlépése miatt Tizenhárom újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t. Szanka Ferenc emlékeztetett, szerdán kilenc ügyben már jogerős ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság, valamennyi vádlottat az ügyészi indítvánnyal egyezően kiutasítva Magyarország területéről. A 13 vádlott kedden kora este, illetve szerdán dél körül Röszke, valamint Mórahalom külterületén lépte át illegálisan a szerb-magyar határt. A kerítést nem rongálták meg, mert a mások által korábban vágott lyukon keresztül másztak át. Az öt iraki, két pakisztáni, egy afgán és öt szír állampolgárt a rendőrség őrizetbe vette. A bűncselekmények elkövetését valamennyien elismerték. A vádlottak ügyében soron kívül, gyorsított eljárásban dönt a Szegedi Járásbíróság - tudatta a csoportvezető ügyész. 08.38: Szijjártó: a rendőrség tartja a határt A rendőrség tartja a határt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című adásában. Szijjártó Péter arra reagált, hogy migránsok szerda délután bedöntötték az átkelőkaput a Röszke 2 határátkelőnél és megpróbáltak bejutni Magyarországra. Szijjártó Péter azt mondta, hogy bevándorlók egy rendkívül agresszív csoportja órákon keresztül háborítatlanul dobálta a magyar rendőröket, akik természetesen felléptek. "Szerintem nincs olyan épeszű magyar ember, aki azt gondolná, hogy ezeket az agresszív embereket Magyarország területére be kéne engedni, akárcsak átutazási céllal is" - fogalmazott. Megemlítette, tizennégy rendőr megsérült a támadás során. Szijjártó Péter az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról beszélt, hogy korábban olyan "nem nagyon adódott", hogy két közép-európai ország határán "ilyen brutális fellépést" kíséreljen meg bevándorlók egy csoportja. Ennek a számlájára írják a szerb rendőri bevetések késlekedését - tette hozzá. Szijjártó Péter hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a magyar-szerb együttműködés "kiváló minőségét meg tudjuk őrizni". A magyar-román határon, a magyar-szerb román hármashatártól húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről a miniszter elmondta, hogy a korábban említett észszerű hosszúság körülbelül 70 kilométert jelent. 07.55: A szerdai összecsapások után nyugodt volt az éjszaka Horgoson Nyugodt volt az éjszaka Horgoson, a szerdai heves összecsapások után nem történt újabb incidens. Késő este és a kora éjszaka migránsok kisebb csoportja tiltakozott és kiabált az M5-ös autópályán fekvő horgos-röszkei határkapunál (Röszke 1), ám később ők is lecsendesedtek. A Röszke 2 régi átkelőnél - ahol szerdán a migránsok áttörték a kaput - nem támadtak újra a magyar rendőrökre, a szerb rendőrök ugyanis távol tartják a migránsokat a határtól. A Magyar Szó című újvidéki napilap helyszíni tudósítójának beszámolója szerint szerda este egy migráns kiabálni kezdett a sorfalat álló szerb rendőrökkel, és azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja magát, ha nem sikerül átjutnia a határon. A Röszke 2-nél történt támadás után Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter megerősítette a rendőri jelenlétet a helyszínen azért, hogy - mint mondta - ne történhessen a szerdaihoz hasonló újabb incidens. 07.45: Megerősítették a kerítést a régi röszkei határátkelőnél A déli határra hajnal óta érkeznek a kerítés új elemei, erősítik ugyanis azt a kaput, amelyen szerdán áttörtek a migránsok. Vaselemek érkeztek éjszaka a régi határátkelőhely belépőjéhez, a kerítés tetejére öt sor szögesdrótot húztak ki, a külső részt pedig lefedték, hogy ne lehessen felmászni. Közben több busz érkezett ehhez a határátkelőhöz, hogy a horvát határhoz szállítsa a bevándorlókat. 06.45: ORFK: családokat egyesítettek újra a rendőrök Röszkénél Olyan külföldi családokat egyesítettek újra a rendőrök szerdán Röszkénél, amelynek tagjai a közúti határátkelőnél veszítették el egymást. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtök reggeli közleménye szerint a magyar-szerb államhatár szerb oldalán "feltorlódott, agresszívvé vált tömeg támadását követően családok veszítették el egymást egy rövid időre a Röszke II. közúti határátkelőhelyen" szerdán. A három, előzetes orvosi vizsgálaton is átesett családtagot - anyákat, gyermekeiket és egy tizenöt éves fiút - Balogh János, az országos rendőrfőkapitány helyettese kísérte be a röszkei tranzitzónába, ahol találkozott Szerbia szociális miniszterével - írták. A közlemény szerint a vezérőrnagy azt kérte Aleksandar Vulintól, gondoskodjon arról, hogy a három család tagjai visszajussanak hozzátartozóikhoz. A családjuktól elszakadtak tolmács segítségével elmondták, hogy nem követtek el jogsértést ellenük, és köszönetet mondtak a magyar rendőröknek - áll a közleményben.
02.21: Szerb kormányfő: átfogó európai megoldásra van szükség Átfogó európai, az összes uniós és nem EU-tagország által elfogadható megoldásra van szükség a migránsválságban, ellenkező esetben humanitárius és politikai katasztrófával kell szembenézni - jelentette ki Washingtonban helyi idő szerint szerdán Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök a Brookings Intézetben tartott előadása során. "Ma nagyon kellemtelen eseménnyel kellett szembesülnünk a magyarországi határunkon. Nem vádolok senkit, mert a lehető legjobb kapcsolatot kívánjuk megőrizni magyar kollégáinkkal" - mondta a szerb kormányfő, aki a nap folyamán korábban John Kerry amerikai külügyminiszterrel, kedden pedig Joe Biden alelnökkel folytatott megbeszélést. "Nagyszámú magyar kisebbség él az országunkban, és azt akarjuk, hogy azt érezzék, hogy részét képezik társadalmunknak, ez egy másik oka annak, hogy miért akarunk nagyon jó kapcsolatot fenntartani Magyarországgal" - tette hozzá. Kifogásolta ugyanakkor, hogy magyar területről könnygát lőttek át Szerbiába és hogy - mint mondta - magyar rendőrök megverték az RTS szerb állami televízió egy riporternőjét. Reményét fejezte ki, hogy sikerül lenyugtatni a helyzetet és hogy hasonló incidensek nem fognak megismétlődni. A rendezvényen Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet egyebek között arról szólt, hogy a magyar társadalmat is felkavarta a válság, és kitért arra, hogy a migránsokat megrúgó magyar újságírónőt - akire egyébként Aleksandar Vucic is hivatkozott - elbocsátották. Elmondta, hogy civil szervezetek együttműködnek a kormánnyal a migránsok ellátásában, de hangsúlyozta, hogy "a kormánynak is végeznie kell a dolgát", vagyis teljesítenie kell megállapodásokban foglalt kötelezettségeit. Vagyis meg kell védelmeznie a schengeni határokat és regisztrálnia kell a migránsokat. "Nemcsak Magyarország érdeke azt biztosítani, hogy megtudjuk, ki lép be a schengeni övezetbe, hanem ez egy olyan felelősség, amelyet az egész kontinens érdekében vállaltunk" - mondta, szintén hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés fontosságát, és említést téve arról, hogy a migrációs válság ügyében a két ország miniszterelnöke több eszmecserét is folytatott. A washingtoni magyar misszióvezető hangsúlyozta, hogy a magyar rendőröket, akik nem bántottak senkit, szerb területről megdobálták, amit szerb kollégáik nem akadályoztak meg. Aleksandar Vucic a szerb rendőrök szerepéről szólva azt mondta, hogy azok csillapítani igyekeztek a helyzetet, és kizárta annak lehetőségét, hogy ütlegelni kezdjék a migránsokat. A szerb kormányfő értetlenségét fejezte ki a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely 30 napos lezárása miatt, amely szerinte nemcsak a két szomszédos ország gazdaságának, hanem másoknak is árt. Mint mondta, hasonló helyzet állhat elő a magyar-román és a magyar-horvát határon is, és sürgette, hogy az EU foglalkozzon a problémával. Vucic miniszterelnök kijelentette: a magyar partnerei meg tudják erősíteni, hogy a migránsoktól Görögországban "senki sem kérdez semmit", ott nem regisztrálják őket, Macedónián pedig a helyi hatóságok közreműködésével busszal szállítják át őket a szerb határra. Az egyes uniós tagállamokat is túlszárnyaló módon, "nagyon európai módon" eljáró Szerbiában viszont iktatják, ellátják őket és ujjlenyomatot vesznek tőlük - mondta. A szerb kormányfő kijelentette, hogy noha a migránsok nagy része "csak tranzitországnak" tekinti a hazáját, Szerbia kész részt vállalni a menekültek befogadásában.
Olyan külföldi családokat egyesítettek újra a rendőrök szerdán Röszkénél, amelynek tagjai a Röszke II. közúti határátkel... Posted by Szegedma Hírportál on2015. szeptember 16.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.