54 ezer menekültet vállalhat át az EU Magyarországtól - Orbán európai határzárat szorgalmaz (FRISSÜL)

Vasárnap önkéntes segítők autókonvoja érkezett Ausztriából Magyarországra a migránsokért - hangzott el az M1 aktuális csatornán vasárnap este. Franciaország befogad 24 ezer menekültet az Európai Bizottság által javasolt elosztás alapján - jelentette be hétfőn Francois Hollande francia államfő.

Annak ellenére, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság vasárnapi sajtótájékoztatóján is megerősítették, hogy bűncselekményt követhet el az, aki segít a menekülteknek Ausztriába jutni, kora este Budapestre is több autóval érkeztek, hogy elvigyék őket a határra. Az M1 tudósítása szerint a Keleti pályaudvarnál és a II. János Pál pápa téren is többen szálltak autóba. A civil sofőrök arra is odafigyeltek, hogy a családtagokat egy autóba ültessék. Vámosszabadiban az MTI tudósítóját helyiek úgy tájékoztatták, hogy az ottani befogadóállomásról mintegy húsz autóval vittek el migránsokat.

Csiszér-Kovács Viktória

, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője vasárnapi sajtótájékoztatón felidézte, a Büntető törvénykönyv kimondja: aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Arra azonban nem adott egyértelmű választ, hogy a konvojjal szemben intézkedik-e a rendőrség. További kérdésre, hogy azzal szemben intézkednek-e, aki nem viszi át a határon a bevándorlókat, csak az államhatárig, azt mondta: a jogellenes tartózkodás elősegítésétől az határolja el az embercsempészést, hogy az nem az államhatár átlépéséhez nyújtott segítségben merül ki, hanem a már jogellenesen az ország területén tartózkodó személynek anyagi ellenszolgáltatás fejében nyújtott segítségnyújtásban. Azonban itt is feltétel, hogy az elkövető tisztában legyen azzal, akinek segítséget nyújt, jogellenesen tartózkodik az országban - hangsúlyozta a szóvivő, hozzátéve ugyanakkor, hogy minden esetet egyedileg kell vizsgálni.

Orbán Viktor: le kellene zárni Európa határait - ONLINE

07.45: Majd' két és félezren jöttek tegnap

Csongrád megye déli részén hétfőn 2471 határsértőt – köztük 660 gyermeket – tartóztattak fel a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve –

a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője kedden az MTI-t.

07.20: Washington válaszokat fontolgat a migrációs válságra

Az Egyesült Államok kormánya egész sor választ fontolgat a globális migrációs válságra, egyebek között menekültek letelepítését - közölte hétfőn a Fehér Ház szóvivője. "Rendszeres kapcsolatban vagyunk azokkal a közel-keleti és európai országokkal, amelyekre nagy nyomás nehezedik a megemelkedett menekülthullám miatt" - tudatta Peter Boogaard elektronikus levélben tett nyilatkozatában megjegyezve, hogy az Egyesült Államok eddig 4 milliárd dollár humanitárius segélyt és segítséget nyújtott a szíriai válság kezdete, 2011 óta, és, hogy Washington a szíriai rászorulók legbőkezűbb adományozója. A Reuters brit hírügynökség jelentése ennél többet nem közölt a levélről, amely - a hírügynökség szűkszavúsága alapján - feltehetően mindössze ekkora terjedelmű volt. A szíriai polgárháború 2011-ben történt kitörése óta az Egyesült Államokban 1500 szíriai menekültet telepítettek le, legtöbbjüket ebben az évben. Az amerikai külügyminisztérium októberig további 300 személy érkezésére számít. Ezek a számok eltörpülnek az európai migrációs válság mellett, amely miatt egyedül Németország idén 800 ezer menedékkérő befogadására készül. Szíriát az ENSZ adatai szerint eddig mintegy 4 millióan hagyták el a polgárháború kezdete óta. Barack Obama elvileg kongresszusi jóváhagyás nélkül is elrendelhetné, hogy Amerika több szíriai menekültet fogadjon, ám az elnök nem akar kockáztatni egy olyan időszakban, amikor meg kell akadályoznia, hogy a törvényhozás elbuktassa az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötött megállapodást. Egy korábbi hasonló kísérlet komoly ellenállásba ütközött: májusban 14 demokrata szenátor sürgette, hogy az Obama-kormány 65 ezer szíriait telepítsen be az Egyesült Államokba. Michael McCaul, a képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus elnöke azonban júniusban - az iszlamista terroristáknak az arab országban való példátlan koncentrációjára és a biztonsági átvilágítás tökéletlenségére hivatkozva - levélben tiltakozott a még az idén betelepítendő csaknem kétezer szíriai befogadása ellen is. Az áttelepítésre jogosultakat az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala válogatja ki. Eddig 16 ezer 300 ilyen személyt terjesztett fel az Egyesült Államoknak. Őket amerikai konzuli és biztonsági szervek tisztségviselői szűrik meg, mielőtt megengednék nekik, hogy az Egyesült Államokba tartó repülőgépekre szálljanak. Az Egyesült Államok a közel-keleti országokba menekült szíriai menedékkérők ügyét mérlegeli - ezekbe mentek a legtöbben közülük -, európai országokban nem végez ilyen tevékenységet. Kevin Appleby, az amerikai katolikus konferencia migrációpolitikai igazgatója szerint a szeptember végén az Egyesült Államokba látogató Ferenc pápa várhatóan sürgetni fogja, hogy Amerika váltsa valóra az általa a menedéknyújtó országként képviselt eszméit. Az amerikai katolikus klérus régóta sürgeti, hogy több, akár 100 ezer szíriai menekültet fogadjanak be. Hétfőn egyébként a MoveOn.org progresszív weboldalon több mint 1300-an csatlakoztak egy petícióhoz, amely azt sürgeti, hogy Washington oldja fel a szíriai menedékkérők betelepítésére vonatkozó korlátozásokat. Több száz amerikai ajánlotta fel, hogy befogadja őket otthonába. A Foreign Policy című amerikai online külpolitikai magazin hétfőn arról írt, hogy európai országok Nagy-Britannia vezetésével annak előkészítésén dolgoznak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadjon el határozatot, amely feljogosítaná őket arra, hogy nemzetközi vizeken feltartóztassák és átkutassák az embercsempészek hajóit a Földközi-tengeren. A lap szerint London abban bízik, hogy a BT-határozatot még a Közgyűlés hamarosan megkezdődő 70. ülésszaka előtt el fogják fogadni. A brit kormány álláspontja szerint az európai tengeri hatalmak erre már most is jogosultak lennének, ám Berlin szerint nemzetközi felhatalmazás is szükséges a potenciálisan akár erő alkalmazásával is járó fellépéshez. Tavasszal a BT európai tagjai kidolgoztak egy határozattervezetet, amely feljogosította volna az európai országokat arra, hogy Líbia területén vehessék üldözőbe az embercsempészeket, ebbe azonban az érintett észak-afrikai ország nem egyezett bele, Oroszország pedig kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e erőszak alkalmazása.

Hétfő

22.02: Magyar képviselők az EP-ben a migrációs válságról

Minden felszólaló magyar képviselő a migrációs válságról beszélt egyperces felszólalásában hétfő este, az Európai Parlament plenáris ülésén. Az elsőként felszólaló magyar EP-képviselő, a Jobbik színeiben mandátumot szerzett

Morvai Krisztina

Ásotthalom polgármestere,

Toroczkai László

leveléből idézett, amely szerint illegálisan az országba lépő, "betolakodó migránsok" lezártak egy közutat a településen. Ez nem csak balesetveszélyes, de el tudják-e képzelni mit érzett az a törvénytisztelő magyar állampolgár, aki ezzel az "őrjöngő, fenyegetőző társasággal" találta szemben magát, akik nem engedik hazajutni a saját otthonába - fogalmazott Morvai. "Az Európai Unió vezetőinek elmebeteg döntései miatt egyre többen jönnek, egyre agresszívebbek, egyre követelőzőbbek. Látják, hogy a törvényeket nekik nem kell betartani" - húzta alá a politikus. A szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) részéről

Csáky Pál

a visegrádi országok szemszögéből igyekezett megvilágítani a kérdést. "Nem a szolidaritás hiányáról van szó. Készen állunk részt venni a megoldásban, de ki akarjuk mondani, hogy a migrációs válságot nem lehet csupán az EU-n belül megoldani" - mondta Csáky. A politikus szerint a megoldás elősegítése a származási és tranzitországokban az unión kívüli stabilitás és béke megteremtését is elősegíti.

Molnár Csaba

, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyes kormányok egyirányú utcának tekintik a szolidaritást, a pénzt elfogadják, de semmiért sem hajlandóak felelősséget vállalni. "Ilyen a magyar kormány is, amely értelmetlen szögesdrótkerítést épít az ország déli határára, és a hozzánk érkező menekülteket embertelen körülmények között tartja" - húzta alá Molnár. A DK-s politikus úgy vélte, hogy a kormány a hadsereg bevetését is lehetővé tenné legyengült, háborús övezetekből érkező menekültekkel szemben, és bűnbakot is keres, mert olyan parlamenti határozati javaslatot tervez, amely ez EU-t, így az EP-t is felelőssé teszi a menekültek haláláért és a kialakult helyzetért. Molnár szerint a kormánnyal ellentétben a magyar emberek jelesre vizsgáztak emberségből, amiért köszönet illeti azokat, akik segítettek a menedékkérőknek.

21.50: Balesetben halt meg egy szír férfi az M1-es autópályán

Meghalt egy szír férfi abban az autóban, amely szalagkorlátnak ütközött hétfőn az M1-es autópálya Győr felé vezető oldalán, a 64. kilométerszelvényben - közölte a rendőrség a saját honlapján. A közlemény szerint a balesetben meghalt férfi a jármű utasa volt, családját a mentő kórházba szállította. A kocsit egy 30 éves osztrák állampolgár vezette, aki a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint pénzért szállította az illegális bevándorlókat - tették hozzá. Ellene embercsempészés bűntette és halálos közúti közlekedési baleset gondatlan okozása vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság. Kihallgatása tart - írta a rendőrség.

20.35: EP-elnök: a migránsok próbatétel elé állítják Európát

Az Európáig eljutó migránsok történelmi próbatétel elé állítják az Európai Uniót, az egész világot próbára tevő feladatra a helyes válasz viszont nem a falak felhúzása vagy az elrettentés, a nemzeti egoizmus vagy a tagállami lépések, hanem az egységes menedék- és menekültpolitika - foglalt állást a migrációs válsággal kapcsolatban Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) német, szociáldemokrata elnöke a szeptemberi plenáris ülés megnyitásakor. "A teljes elkeseredettség veszi rá arra a családokat, hogy kisgyerekekkel együtt csónakokkal átkeljenek a Földközi-tengeren, pályaudvarokon táborozzanak, szögesdrót-kerítésen préseljék át magukat vagy hűtőkocsiban rejtőzzenek el" - mondta Schulz, hozzátéve: sokan az életükkel fizetnek ezért. Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Martin Schulz arra az álláspontra helyezkedett, hogy Európának arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy mindenkivel szembehelyezkedő unió vagy a szolidaritás uniója kíván lenni. Az elnök úgy foglalt állást, hogy a menekültek azért Európába jöttek, mert az európai értékeket osztják. A politikus szerint a válságra adott válaszban a kimerült migránsoknak vizet, ételt, ruhát, a gyerekeknek pedig játékot adó vagy a humanitárius központokban segítő európaiak humanizmusának kell érvényesülnie. "Soha ne ismétlődhessen meg a tengerbe fúlt kisfiú, Aylan Kurdi tragédiája, amelynek képe mindnyájunk agyába beégett" - zárta beszédét az uniós parlament elnöke. Yannick Jadot zöldpárti, francia képviselő azt javasolta, hogy az EP által használt autókat Magyarországra kellene küldeni, hogy elvigyék a menedékkérőket, amivel ki lehetne fejezni az uniós parlament támogatását feléjük, és azt az üzenetet lehetne megfogalmazni a magyar kormánynak, hogy az EP segítséget nyújt ezeknek az embereknek.

19.50: A vártnál kevesebb Magyarországról indult menedékkérő érkezhet hétfőn Münchenbe

Az első becslésekben szereplő 10 ezernél jóval kevesebb, 3600 Magyarországról indult menedékkérő érkezhet hétfőn Münchenbe a helyi hatóságok este módosított előrejelzése szerint. Délután 15 óráig nagyjából 2 ezer menedékkérő érkezett vonattal Münchenbe Magyarországról Ausztrián keresztül, és a nap folyamán még 1600-an érkezhetnek - ismertették hírportálok a felső-bajorországi közigazgatási régió vezetőségének esti prognózisát. A bajor tartományi főváros azonban már így is túlterhelt, ezért újabb központokat hoznak létre Németországban a menedékkérők elosztására - jelentette be Christoph Hillenbrandt, a közigazgatási szervezet vezetője. Tájékoztatása szerint az első új központ Lipcse lesz, és kijelölnek majd még két-két várost az ország északi, illetve nyugati régiójában is. Így összesen hat központból osztják szét a menedékkérőket a tartományok közötti tehermegosztási rendszernek megfelelően. A hét végén nagyjából 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett meg Münchenbe. Legtöbbjüket már továbbszállították. A városban kialakított ideiglenes szálláshelyeken 6 ezren éjszakáztak vasárnap. Sokan nem a hatóságok szervezésében, hanem önállóan indulnak útnak és egyelőre lehetetlen valamennyi beérkező menedékkérőt regisztrálni - mondta Christoph Hillenbrandt a BR bajor közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint. A bajor belügyminisztérium a BR-nek megerősítette, hogy nem regisztrálnak mindenkit rögtön a megérkezés után. A tárca egy szóvivője kiemelte, hogy ez nem jelent biztonsági kockázatot. Azt mondta, hogy az önállóan továbbinduló menedékkérők valószínűleg más szálláshelyet keresnek és ott regisztráltatják magukat, így fokozatosan mindenki bekerül a nyilvántartásba.

19.20: Iohannis: befogadási kvóták kötelezővé tétele nem megoldás

Románia továbbra is a menedékkérők önkéntes alapon történő elosztását szorgalmazza, a befogadási kvóták kötelezővé tételét nem tartja megoldásnak - jelentette ki hétfőn

Klaus Iohannis

román államfő. Hozzátette: Románia júliusban felajánlotta, hogy 1785 menedékkérőt átvesz a nehéz helyzetbe került országoktól. "Ennyit tudunk befogadni, többet nem" - szögezte le a román elnök, azokra a sajtóértesülésekre utalva, amelyek szerint az Európai Bizottság a korábbi befogadási kvóták növelését és kötelezővé tételét szeretné elérni. A román államfő ezt azzal indokolta, hogy az ország területén lévő hat regionális elhelyezési központban ennyi hely áll rendelkezésre. Elismerte: nem lenne gond egy kiürült kaszárnya átalakításával növelni a befogadható menedékkérők számát, de szerinte Romániának azt is figyelembe kell vennie, hogy a társadalom nem lenne képes integrálni több bevándorlót. Iohannis ezzel - a migránsok önkéntes befogadásának elutasítását szorgalmazó - Traian Basescu volt államfő érvelését vette át, ugyanakkor megjegyezte: a kérdést nyugodtan és felelősségteljesen kell kezelni, Romániának semmi oka arra, hogy "hisztérikusan reagáljon, és idegengyűlölő oldalát mutassa". A román államfő megállapította, az illegális bevándorlók tízezreinek beözönlése logisztikai problémákat is okozott több európai országban, ugyanakkor szerinte a schengeni övezet és a - menedékkérők regisztrálást szabályozó - dublini egyezmény működési elvei is sérültek, "a menekültek gyakorlatilag az egész európai építményt felforgatták". Iohannis rámutatott: Románián nincs migrációs nyomás, így számára csak elvi kérdés, hogy szolidáris legyen a többi uniós tagállammal. Kizártnak tartotta, hogy számottevően megnőjön a Romániába érkező menedékkérők száma, mondván, hogy "Romániába nem az jön be, aki akar, hanem az, aki teljesíti annak törvényes feltételeit". Úgy vélte: "paradox módon" ebből a szempontból Románia előnyére vált, hogy még nem tagja a schengeni övezetnek. A menekültek elosztásával kapcsolatos brüsszeli javaslat megismerése nyomán a Legfelső Védelmi Tanács alakítja ki Románia ezzel kapcsolatos álláspontját - mondta a román elnök. Hozzátette: a nemzetbiztonsági testület szeptember 17-i ülésén és az EU állam- és kormányfőinek októberi csúcsértekezletén is az önkéntes befogadási kvóták megtartását fogja javasolni.

19.00: Cameron: Nagy-Britannia 20 ezer szíriai menekültet fogad a következő öt évben

A brit kormány a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába a szíriai határok mentén működő menekülttáborokból - jelentette be hétfőn a londoni alsóházban a brit miniszterelnök.

David Cameron

, aki a nyári szünetről hétfőn visszatért képviselőket tájékoztatta a menekültválsággal kapcsolatos kormányzati tervekről, kijelentette: Nagy-Britannia az Európai Unió többi országával együtt tesz eleget a válságból ráháruló feladatoknak. Mivel azonban London nem része a belső EU-határokat lebontó schengeni rendszernek, sem a menekültek közös elosztását célzó EU-kezdeményezésnek, lehetősége van arra, hogy maga határozza meg, miként cselekszik. Ennek alapján Nagy-Britannia közvetlenül a Szíria környéki menekülttáborokból, valamint Törökország, Jordánia és Libanon "egyéb helyszíneiről" telepíti át a menekülteket - mondta a brit kormányfő. Cameron szerint ennek az a célja, hogy a befogadott menekülők közvetlen, biztonságos úton jussanak el Nagy-Britanniába, és ne kelljen segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra, amely már eddig is rengeteg emberéletet követelt. Hozzátette: London az ENSZ menekültügyi főbiztosságának kipróbált eljárásrendjét alkalmazva választja ki az áttelepítendő menekülteket, akiknek nagy-britanniai érkezésük után a brit kormány öt évre szóló, úgynevezett humanitárius védelmi státust nyújtó vízumot állít ki. A brit szabályok szerint ilyen tartózkodási engedélyt rendszerint olyanok kapnak, akik nem feltétlenül jogosultak politikai menedékjogra, de visszatérésük hazájukba súlyos veszélynek tenné ki őket. Az ilyen vízum tulajdonosai munkát vállalhatnak, és ha az öt év lejártával is Nagy-Britanniában tartózkodnak, kérhetik állandó letelepedésük engedélyezését. A brit miniszterelnök hétfői bejelentése jelentős és gyors fordulatnak tekinthető az eddigi hivatalos londoni állásponthoz képest. Cameron a BBC televíziónak nyilatkozva a múlt héten még azt mondta: nem hiszi, hogy a migrációs válságra "egyszerűen az újabb és újabb menekültek befogadása lenne a megfelelő válasz", mivel elsősorban a válság okait kell kezelni, nem elég csak a következményekre összpontosítani. Londonra azonban az elmúlt napokban egyes EU-társállamok, mindenekelőtt Németország részről komoly nyomás nehezedett. Stephan Mayer, a Bundestag tagja, a bajor CSU belügyi kérdésekért felelős szakpolitikusa a The Times című tekintélyes konzervatív brit lapnak nyilatkozva a minap gyakorlatilag megfenyegette a brit kormányt, hogy ha Nagy-Britannia nem vállal "méltányos" részt a menekültek befogadásából, akkor Berlin nem fogja támogatni Londont az általa igényelt EU-reformokról szóló tárgyalásokon. Cameron hétfői bejelentéséből ugyanakkor egyértelművé vált, hogy London továbbra sem a már Európában tartózkodó menekültek közös elosztását célzó EU-tervekhez akar csatlakozni, hanem önállóan, közvetlenül a szíriai határok mentén létesült táborokból készül áttelepíteni menekülteket. Hétfői alsóházi beszédében a brit kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a Szíriával szomszédos országokra különösen súlyos terhet ró a menekültválság. Cameron kijelentette: a brit kormány 100 millió fonttal több mint egymilliárd fontra (430 milliárd forintra) emelte a szíriai konfliktus következményeitől szenvedők megsegítésére szánt segélyt. A pótlólagos összegből 40 millió fontot Törökország, Jordánia és Libanon kap. Libanon lakosságának immár a negyede szíriai menekültekből áll - hangsúlyozta a brit kormányfő. Hozzátette: az egymilliárd fontot meghaladó segélyprogram a legnagyobb, amelyet Nagy-Britannia humanitárius válsághelyzetekben valaha is összeállított, és a brit kormány a szíriai menekülteknek sokkal több segítséget nyújt, mint bármely más európai ország.

18.35: Délután 5-ig 2095 határsértőt fogtak el

Hétfőn 17 óráig 2095 határsértőt fogtak el a rendőrök - ismertette a legfrissebb statisztikai adatokat

Balázs László

, az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályvezetője esti budapesti sajtótájékoztatóján. A migrációs helyzetről szólva összehasonlításképp közölte: vasárnap összesen 2203 tiltott határátlépővel szemben intézkedtek. A nap folyamán eddig tíz embercsempésszel szemben intézkedtek, rajtuk kívül az idén már 943 ember ellen indult eljárás ilyen ügyben - tette hozzá. Ismertetése szerint a Nyugati pályaudvaron 70, a Keleti pályaudvaron mintegy 200 illegális bevándorló volt hétfő délután.

Kiss Attila

, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyettes főigazgatója azt mondta: a menedékkérelmek száma 155 443 volt az idén. Hétfőn 17 óráig 1825 kérelmet regisztráltak, a befogadóintézményekben 3552-en tartózkodnak.

17.50: Ausztria támogatja, Csehország és Szlovákia elutasítják a kvótákat

Ausztria továbbra is támogatja az Európai Bizottság javaslatát a menekültek kötelező befogadási kvótáira - jelentette ki

Werner Faymann

osztrák kancellár azt követően, hogy hétfőn Pozsonyban megbeszélést folytatott a szlovák és a cseh miniszterelnökkel a migrációs válság kezeléséről.

Bohuslav Sobotka

cseh kormányfő viszont a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy Csehország továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat, és azt szeretné, ha a menekültproblémát összeurópai összefogással és együttműködéssel oldanák meg - jelentette a CT 24 közszolgálati cseh hírtelevízió. Sobotkáéhoz hasonló álláspontot fogalmazott meg

Robert Fico

szlovák kormányfő is. "A kvóták irreálisak" - jelentette ki Fico újságírók előtt. Kifejtette: a migránsok nem akarnak Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon maradni, és a kormányoknak nincsenek eszközeik ahhoz, hogy az országban tartsák őket. Míg a kötelező kvóták kérdésében a cseh és a szlovák kormányfő álláspontja eltért az osztrák kancellár véleményétől, abban mindhárman egyetértettek, hogy szükség van a külső schengeni határok jobb biztosítására és őrzésére. "Talán még katonailag is" - jegyezte meg Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovákiai közszolgálati hírügynökség idézte. Ha Görögországnak, Olaszországnak vagy Magyarországnak segítségre lenne szüksége, a szlovák kormány kész a pénzügyi, anyagi és személyes segítség megadására - hangsúlyozta a szlovák politikus. A cseh, a szlovák és az osztrák miniszterelnök támogatja úgynevezett biztonsági zónák kialakítását azokban az európai országokban, amelyek leginkább ki vannak téve a migrációs hullám nyomásának. A költségek fedezéséből szerintük az ENSZ-nek is ki kellene vennie a részét. Fico szerint Szlovákia szolidáris azokkal, akiknek az életéről és egészségéről van szó. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy "a bevándorlók tömegei között bizonyíthatóan az Iszlám Állam képviselői is jelen vannak". "A kormány felelősséget visel Szlovákia állampolgárainak biztonságáért. Ezért erről a témáról világosan és nyíltan fogok beszélni" - hangsúlyozta a szlovák kormányfő.

Andrej Kiska

szlovák köztársasági elnök hétfő délelőtt kijelentette: úgy nyilatkozni a menekültekről mint valószínű terroristákról vagy gazdasági spekulánsokról, az nem az ismeretlentől való félelem, hanem "az idegengyűlölet és a szélsőségesség jelszavai". Fico szerint az államfő bármit nyilatkozhat, mert nincs személyes felelőssége az ország ügyeiért. A cseh, a szlovák és az osztrák kormányfő három nappal a visegrádi négyek prágai kormányfői csúcstalálkozója után azért ült össze Pozsonyban, hogy a migrációs válság közép-európai tehertételeiről tanácskozzon.

16.41: Cameron: Nagy-Britannia 20 ezer szíriai menekültet fogad a következő öt évben

A brit kormány a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020-ig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába a szíriai határok mentén működő menekülttáborokból - mondta hétfőn a londoni alsóházban a brit miniszterelnök.

David Cameron

, aki a nyári szünetéről hétfőn visszatért parlamentet tájékoztatta a menekültválsággal kapcsolatos kormányzati tervekről, kijelentette: Nagy-Britannia az Európai Unió többi országával együtt tesz eleget a válságból ráháruló feladatoknak. Mivel azonban nem része a belső EU-határokat lebontó schengeni rendszernek, sem a menekültek elosztását célzó EU-kezdeményezésnek, lehetősége van arra, hogy maga határozza meg, miként cselekszik. Ennek alapján a Szíria környéki menekülttáborokból, valamint Törökországból, Jordániából és Libanonból telepíti át a menekülteket.

16.35: Egy német felmérés résztvevőinek többsége egyetért Orbán Viktorral, hogy a menekültválság német probléma

Egy Németországban elvégzett televíziós közönségszavazás résztvevőinek túlnyomó többsége szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek igaza van abban, hogy a menekültválság német probléma. Az N24 hírtelevízió telefonos felmérésében azt a kérdést tették fel a nézőknek, hogy helytálló-e vagy téves Orbán Viktor magyar kormányfő állítása, miszerint a menekültválság német probléma. A hét végén tartott közönségszavazás eredményei alapján a résztvevők 84,4 százaléka szerint helytálló a kijelentés, míg 15,6 százaléka szerint téves. A felmérés az úgynevezett TED (Tele-Dialog) telefonos közönségszavazási rendszerrel készült, amely fizetős telefonhívásokon alapul, eredményei nem reprezentatívak a német lakosság egészére nézve. A 2000 óta működő N24 hírtelevízió az Axel Springer csoport része, a felnőtt lakosság körében a közönségaránya másfél százalék.

15.25: Összetűzések a macedón hatóságok és a migránsok között

Összeütközésekre került sor migránsok és macedón rendőrök között a görög-macedón határ melletti Idomeniben hétfő reggel, amikor a hatóságok csak lassan, kis csoportokban akarták átengedni a Közel-Keletről érkezőket - számolt be a térség sajtója. Az értesülések szerint mintegy kétezer migráns gyűlt össze a határ menti kisvárosban. Minél hamarabb át akartak jutni Macedóniába, ám a hatóságok csak kisebb csoportokat engedtek át félórás időközönként. A feszültségek csak akkor enyhültek, amikor a rendőrök engedtek a nyomásnak, és nagyobb csoportok is átkelhettek. Becslések szerint a délelőtt folyamán körülbelül ezren jutottak itt át Macedóniába. A görög hatóságok közleménye szerint vasárnap reggel és hétfő reggel között, azaz 24 óra alatt körülbelül ötezer migráns lépte át a görög-macedón határt.

Jánisz Muzalasz

görög migrációügyi miniszter az athéni állami televízióban (ERT1) kijelentette, hogy a következő öt napban mintegy 15-18 ezer migránst szállítanak át a hatóságok Leszbosz szigetéről a szárazföldre, ők várhatóan néhány napon belül már a szerb határt is átlépik, és megindulnak az Európai Unió országai felé.

15.22: Német kormányszóvivő: tárgyalni kell a tagállamok támogatásáról a szabályok jobb betartása érdekében

Sürgősen le kell folytatni a vitát az Európai Unióban arról, hogy miként lehet az egyes tagállamokat hozzásegíteni az uniós előírások eddiginél is jobb érvényesítéséhez - mondta

Steffen Seibert

német kormányszóvivő hétfőn Berlinben. Németország "természetesen" abból indul ki, hogy valamennyi tagállam betartja a szabályokat, és Németország a szabálykövetés további erősítésének lehetőségeiről szóló diskurzusban is részt vesz - mondta a szóvivő arra az újságírói kérdésre, tart-e a német kormány attól, hogy a magyar kabinet állandósítja a menedékkérőkkel kapcsolatban az előző héten kialakult helyzetet azzal a céllal, hogy a beengedésükről szóló pénteki döntéshez hasonló segítségre kényszerítse Németországot. Steffen Seibert kiemelte, hogy a pénteki döntés egy "humanitárius szükséghelyzet" következménye, hiszen menekültek ezrei számára "elviselhetetlenné vált a helyzet" Magyarországon. Ezért "kivételes esetről" van szó, és a körülmények miatt gyors döntésre volt szükség. A történtek azonban nem változtatnak azon, hogy valamennyi tagországnak be kell tartania az uniós előírásokat. A szóvivő rámutatott, hogy ebben egyetértett Angela Merkel kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök szombaton telefonon folytatott megbeszélésükön.

Harald Neymanns

, a belügyminisztérium szóvivője a Magyarországról elindult menedékkérők számának alakulására vonatkozó kérdésre elmondta: a német kormány számára az a kiindulási alap, hogy a "magyar és az osztrák fél továbbra is teljesíti kötelezettségeit". Ugyanakkor "intenzív megbeszélésekre" lenne szükség, ha nem történik változás a Magyarországról érkező menedékkérők "alapvető számában" - tette hozzá Harald Neymanns.

14.50: Nem utazhatnak vonattal Szerbiából Magyarországra a migránsok

Nem utazhatnak, és eddig sem utazhattak vonattal Szerbiából Magyarországra a migránsok - jelentette ki a Blic című szerb napilapnak Milimir Vujadinovic, annak a szerbiai tárgyalócsoportnak a tagja, amely vasárnap igyekezett meggyőzni a Belgrádból Budapestre tartó vonaton tartózkodó migránsokat, hogy szálljanak le Szabadkán, vonattal ugyanis nem folytathatják útjukat. Vasárnap két Budapestre tartó vonat sem tudott átlépni a szerb-magyar határon, mert az azokon utazó migránsok miatt nem engedték be őket Magyarországra. A szerbiai állami vasúttársaság közleményében azt írta, hogy Szabadkáról azért nem tudtak továbbindulni a szerelvények, mert a MÁV nem akarta azokat fogadni. A MÁV hétfőn azt közölte, hogy a vasúttársaság hivatalos jelentéseiben az szerepel: a szerb rendőrség intézkedett Szabadkán. Magyar oldalról senki nem rendelkezett az érintett vonatokról. Szerb sajtóbeszámolók szerint a szerbiai vasúttársaság dolgozói, valamint rendőrök és egy tárgyalócsoport több órán át győzködte a migránsokat, hogy hagyják el a vonatot, dokumentumok hiányában ugyanis nem tudnak belépni vele Magyarországra. A migránsok viszont azzal érveltek, hogy ők Belgrádban Budapestig váltották meg jegyeiket, és senki nem szólt nekik, hogy Szabadkán le kell szállniuk. Az éjszakai járatot végül törölték, a reggeli Avala nevű vonat pedig két órás késéssel tudott csak továbbindulni. A migránsok hónapok óta autóbuszokkal és vonatokkal érkeznek a szerb-magyar határ mellett fekvő Szabadkára, korábban azonban nem voltak több órás késések és járattörlések emiatt, ugyanis Szabadkára érve azonnal elhagyták a szerelvényeket, és gyalog, taxival vagy autóbusszal indultak el a zöldhatár vagy Magyarkanizsa felé.

14.30: Egyre több iraki indul el Európába az otthoni reménytelenség miatt

A módos török városnak számító tengerparti Bodrumban a buszokról leszállók legnagyobb része iraki menekült volt vasárnap a The Washington Post című amerikai lap tudósítója szerint. Általában a Törökországon át Európába tartó menekültek azért jönnek ebbe a városba, mert itt akarnak átkelni a tengeren Görögországba. A vízi út Kósz szigetéig rövid, mindössze hat kilométeres, de nagyon veszélyes a természeti viszonyok miatt. Az idén Görögországba érkező menekültek több mint fele szíriai volt az ENSZ adatai szerint, és csak négy százalékuk volt iraki, de most már egyre több olyan iraki van, aki kilátástalannak ítélt helyzete miatt valamikor szintén útnak indult hazájából, majd egy törökországi menekülttáborban eltöltött két, három, négy év után megpróbál átjutni Görögországba. A Bodrumba érkező irakiak arról számoltak be az amerikai lap tudósítójának: egyre több honfitársuknak sikerül alkalmi munkákból összegyűjtenie annyi pénzt Törökországban, hogy nekivághasson az európai útnak. Van, aki többször is megpróbálja az átkelést, mire sikerül. A tudósító beszélt olyan irakival is, aki feladta és visszatért hazájába. A lap szerint az irakiak nagy száma alapján arra lehet következtetni, hogy a menekültek száma rövid időn belül nem fog csökkenni, sőt, az irakiak száma nőni fog. A Nemzetközi Migrációs Szervezet legfrissebb jelentése szerint idén eddig mintegy 350 ezren érkeztek a Földközi-tengeren keresztül Európába, közülük több mint 230 ezren Görögországban, további 111 ezren pedig Olaszországban értek partot. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arról számolt be, hogy idén már kétezer-ötszáznál többen haltak meg a Földközi-tengeren át Európába igyekvő menekültek közül.

13.25: Naponta 300-400 bevándorló kap a rendőrségtől egészségügyi ellátást

Naponta átlagosan 300-400 illegális bevándorló kap a rendőrségtől egészségügyi ellátást - közölte a rendőrség vezető főorvosa hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Sipos Edina

elmondta: minden megyei szerv működtet egészségügyi szolgálatot, az érintett térségben a megyei főkapitányság mellett a határrendészeti kirendeltségen és a röszkei határ mentén is van ilyen egység. Közölte: minden hozzájuk panasszal forduló migránst ellátnak, amennyiben ez lehetséges, akkor helyben, ha nem, akkor a területileg illetékes intézménybe szállítják a bevándorlót. Az időjárás változásával a betegségek is változtak, míg korábban a kiszáradás, a kimerültség és az ájulásos rosszullétek voltak jellemzőek, addig most, miután hidegebbre fordult az idő, a felső légúti megbetegedések a gyakoriak - mondta Sipos Edina.

13.00: Kínai média: az Egyesült Államoknak lépnie kell

Washingtonnak fel kell adnia a "várjunk és nézzük, mi történik" hozzáállását az európai uniós menekültválsággal kapcsolatban - írta a kínai állami Hszinhua hírügynökség hétfői kommentárjában. A szerző szerint itt az ideje, hogy amikor az unió "savanyú képet vág" a hatalmas menekültáradat láttán, tengeren túli szövetségese konkrét lépésekkel elősegítse az akut válság megoldását. A cikk idézi az ENSZ legutóbbi jelentését, amely szerint a több mint 300 ezer menekültnek, akik elérték Európát, 80 százaléka szíriai. Az úton lévők száma viszont egymillió körül lehet, köztük irakiak, jemeniek, líbiaiak, és egyiptomiak is vannak - olvasható a cikkben. A menekülthullám méretére utalva a jegyzetíró megjegyezte, a népvándorlás humanitárius válság jele, hiszen az emberek olyan, háború sújtotta területekről érkeznek, ahol jogaik nincsenek biztosítva. Helyzetükért, bizonytalanná tett körülményeikért elsősorban az Egyesült Államok hibáztatható - fogalmaz a Hszinhua. Példaként felidézi az Irak elleni 2003-as offenzívát, amikor az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül, annak ürügyén, hogy Bagdad tömegpusztító fegyvereket rejteget és terroristákat támogat, egyoldalúan katonai támadást intézett a közel-keleti ország ellen. Valódi szándékuk az Amerika-ellenes Szaddám-rezsim megdöntése volt. A háborúban 162 ezer iraki vesztette életét, civilek milliói menekültek a szomszédos Jordániába és Szíriába. Ezzel közvetve hozzájártak a mai menekültválsághoz - olvasható a cikkben. A hírügynökségi írás megemlíti, hogy az úgynevezett "arab tavasz" 2010-es felkelései Tunéziában, Egyiptomban, Líbiában, Jemenben és Szíriában politikai felfordulást, gazdasági visszaesést, társadalmi zavart idéztek elő. Ezzel egy időben szélsőséges csoportok, mint az Iszlám Állam is "gyökeret eresztettek", támadásokba lendültek. "Ez az oka a második világháború utáni legnagyobb menekültválságnak, amellyel az Európai Unónak szembe kell néznie" - írta a szerző. A Hszinhua szerzője szerint az előállt helyzet sok tanulsága közül a legfontosabb, hogy Washingtonnak fel kell ismernie: az "amerikai típusú demokrácia" bevezetése más országokban csak felforduláshoz, gyilkolásokhoz és a civilek elvándorlásához vezet. És bár arra nem lehet számítani, hogy az Egyesült Államok változtat külpolitikáján, legalább erkölcsi kötelességének érezhetné az EU-válság megoldásában való közreműködést - veti fel a cikkíró. A Global Times című angol nyelvű napilap szerkesztőségi cikkében azt a kérdést teszi fel: "kinek kell eltakarítania az arab tavasz okozta zűrzavart"? A cikkíró megjegyzi, a nyugati békés társadalmak vélhetően nehéz helyzetben találták magukat, amikor menekültek hullámai "betörtek hozzájuk", de vajon hogy érezhetik magukat azok a hazájukban korábban középosztályhoz tartózók, akik végül menekülőkké váltak? Az Egyesült Államok nem hajlandó tudomást venni a problémáról, és a súlyos kérdést ráhagyta európai partnereire - áll az írásban, amely azért megjegyzi, az európai államok korábban csak olajat öntöttek a tűzre azokban a káosztól szenvedő országokban, mint Szíria és Líbia, amelyek most a menekültek nagy részét adják. A Global Times úgy gondolja, hogy az érintett országok népessége nem túl nagy, de épp elég ahhoz, hogy menekültjeik fejtörést okozzanak Európának. Megjegyzi: nehéz elképzelni, mi történne, ha - az arab országokban tapasztalhatóhoz - hasonló káosz alakulna ki Kínában.

12.33: Magyarország terheit 54 ezer fővel enyhítené az Európai Unió

Egy neve mellőzését kérő uniós forrás hétfőn megerősítette azokat a korábbi értesüléseket, miszerint

Jean-Claude Juncker

, az Európai Bizottság elnöke azt fogja javasolni, hogy a tagországok 54 ezer menekültet vegyenek át Magyarországtól. Juncker szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén vázolja a drámaivá vált európai menekülthelyzet kezelését célzó legújabb elgondolásait. Májusban a brüsszeli bizottság még azt indítványozta, hogy Olaszországot és Görögországot összesen 40 ezer fővel tehermentesítsék a többiek, országonként meghatározott, kötelező kvótarendszer alapján. A kötelező kvóták gondolata a tagállamok képviselői között nem kapta meg a szükséges mértékű támogatottságot, de a legtöbb tagállam önként vállalta több-kevesebb menekült átvételét. Időközben az illegális bevándorlók száma rohamosan nőtt, és az EU immár a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országok között ismeri el - Olaszország és Görögország mellett - Magyarországot is. Az uniós forrás hétfői tájékoztatása szerint Juncker azt fogja javasolni, hogy a 40 ezret fejeljék meg további 120 ezerrel, és ebből a 120 ezer emberből 54 ezret a magyaroktól vegyenek át a többiek. Görögország terhei - az első, 40 ezer fős létszámon belül előre vetített 16 ezer főn felül - további 50 400 fővel, Olaszországé pedig - a 40 ezres létszámon belül kilátásba helyezett 24 ezer főn felül - további 15 600 fővel csökkennének. A 120 ezres létszámból a legtöbbet - 31 és fél ezer embert - Németország vállalna, Franciaország pedig 24 ezret.

Natasha Bertaud

, az Európai Bizottság szóvivője az intézmény hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján nem ismertetett konkrét számadatokat. Közölte ugyanakkor:

Dimitrisz Avramopulosz

, a migrációs ügyekért felelős EU-biztos még a hónap vége előtt Magyarországra utazik. Avramopulosz a korábbi tervek szerint - amelyről Bertaud is említést tett a múlt héten - hétfőn tárgyalt volna Budapesten, és közölte volna az Európai Bizottság válaszát a nyolc millió eurós magyar támogatási kérelemre. Avramopulosz jelenleg Ausztriában tartózkodik, ahol délután sajtótájékoztatót tart. Natasha Bertaud megfogalmazása szerint nem sikerült megszervezni, hogy az EU-biztos ugyanazon a napon mindkét tagországban - Ausztriában és Magyarországon is - látogatást tegyen. Az ezzel kapcsolatos újságírói érdeklődésre azt válaszolta, hogy Dimitrisz Avramopulosz magyarországi útját még e hónapban le akarják bonyolítani, valamint a brüsszeli bizottság nem kíván késlekedni a magyar támogatáskérésre adandó válasszal. Egy másik riporter azt kérdezte, támogatni akarja-e a bizottság Magyarországot a menekültek egy részének átvállalásával annak nyomán is, hogy "Orbán Viktor kemény irányvonalat követ". Natasha Bertaud válasza szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény tisztában van azzal, milyen szükséghelyzet állt elő Magyarországon menekültügyben: az ország a második EU-ország lett a beáramló menekültek számát illetően. "Ezért Magyarország melletti szolidaritásunkat juttatjuk kifejezésre, miként tennénk azt bármely más EU-tagállam esetében is" - fogalmazott a brüsszeli szóvivő.

12.25: Éles vita a bevándorlók befogadásáról Olaszországban

Nyomorult féregnek nevezte az olasz kormányfőt

Matteo Salvini

, az ellenzéki Északi Liga vezetője hétfőn, miután

Matteo Renzi

különbséget tett a bevándorlókat befogadó "emberek" és az őket elutasító "bestiák" között. Matteo Salvini egy olasz televíziónak azt mondta, hogy a kormányfő kijelentései megsértették a "szabályokat és biztonságot" követelő olaszok többségét. Az Északi Liga vezetője hozzátette, hogy pártja támogatja a háború elől menekülők befogadását, de kitoloncolná Olaszországból mindazokat, akik nem háborús országból érkeztek. Hozzátette: inkább a hozzá kulturálisan közelebb álló keresztényeket fogadná be, mint a muzulmánokat. Salvini kijelentette: az életüket vesztő menekült gyerekeket saját politikai támogatottsága növelésére használó olasz miniszterelnök "nyomorult féreg". Matteo Renzi vasárnap este úgy fogalmazott, hogy a bevándorlók befogadását tekintve nem bal- és jobboldali eszmék ütköznek egymással, hanem "emberek" és "bestiák".

Gian Marco Centinaio

, az Északi Liga szenátusi frakcióvezetője ironikusan azt hangoztatta, alig várja, hogy Ausztria, ahogy magyar határával tette, megnyissa Olaszországgal közös határát is a bevándorlók előtt.

Giovanni Toti

, Liguria tartomány elnöke, a Hajrá Olaszország (FI) jobbközép ellenzéki párt politikusa szerint a Németország és Olaszország által szorgalmazott befogadás nem jelent megoldást a Földközi-tenger térségében kialakult válsághelyzetre. Szerinte akár Tunéziában is fel lehetne állítani befogadóállomásokat az Európába tartó migránsok azonosítására. Megjegyezte, hogy az olasz és európai haditengerészet képes lenne fellépni az emberkereskedelemmel szemben a líbiai partokon is.

Matteo Colaninno

, a Demokrata Párt balközép kormánypárt (PD) politikusa szerint a bevándorlókat befogadó Németország halad "a helyes úton". "Reméljük, hogy mindenki teljesíti saját feladatát, főleg az, aki az utóbbi napokban tévesen úgy gondolta, hogy a migránsáradatot szögesdróton, falakon és paprikaspray-en keresztül lehet átvezetni" - fogalmazott az olasz kormánypárti politikus.

12.15: Orbán: a menekültek nem politikai menedéket keresnek

A menekültek nem politikai menedéket keresnek Európában, hanem a jobb élet reményében jöttek el hazájukból – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő az osztrák közszolgálati médiának (ORF) adott interjújában, amelyet hétfőn sugároztak. Mi tiszteljük Ausztriát, és tiszteljük választott vezetőit, nem is akarunk és tudunk tanácsot adni nekik – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte: Magyarország déli határa védelmére koncentrál. Az interjúról bővebb beszámoló

olvasható.

11.45: A PPKE rektora segítségnyújtásra kéri az egyetem munkatársait és hallgatóit

Szuromi Szabolcs

, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora körlevélben kérte az intézmény karainak dékánjait és hallgatói önkormányzatait, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a menekültek ellátását célzó jószolgálati munka megszervezésére, támogatására. Az MTI-hez is eljuttatott, hétfői keltezésű rektori körlevél szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) kérte a PPKE segítségét a Közel-Keletről érkező menekültek ellátásában. A segítségnyújtás kiterjed "mind a társadalmi munkában teljesítendő esetleges tolmácsolási feladatok ellátására, mind egyéb, önkéntes segítő munkára, amely emberi körülményeket teremthet a Magyarországra érkező menekültek számára". Szuromi Szabolcs hozzátette: tudatában van annak is, hogy az egyetem számos oktatója és hallgatója már részt vesz ebben a munkában. Azt írta, a PPKE nemcsak oktat, de nevel is, egyúttal erkölcsi kötelessége az emberszeretet keresztény erényének tettekben történő megvalósítása. Éppen ezért "az MMSZ kérését teljes mértékben elfogadva" a rektor azt kérte az egyetem karainak dékánjaitól és hallgatói önkormányzataitól, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a jószolgálati munkában való közreműködés megszervezése és bármilyen formában történő támogatása érdekében - olvasható a levélben.

11.27: Hajnal óta ötezren érkeztek Szerbiába, újabb óriási migránshullám jön

Hétfőn a kora hajnali órák óta több mint ötezren érkeztek Szerbiába Macedóniából, és újabb óriási migránshullámra lehet számítani az elkövetkező napokban a macedón-szerb határon - értesült a magyar közmédia Presevóban tartózkodó tudósítója. Ez az eddig legnagyobb emberáradat, néhány óra leforgása alatt ilyen sokan még nem érkeztek a nyugat-balkáni országba. Huszonnégy óra alatt eddig a legtöbben augusztus 23-án léptek be Szerbiába Macedóniából, akkor több mint hétezer migráns lépte át a határt, hétfőn várhatóan ennél többen érkeznek. Presevóban jelenleg mintegy kétezren várakoznak a helyi befogadóközpont előtt, hogy nyilvántartásba vegyék őket, és megkapják a 72 órás tartózkodást biztosító engedélyt. A dél-szerbiai várostól mintegy 8 kilométerre, közvetlenül a határtérségben található, két héttel ezelőtt létesített miratováci sátortábor szinte teljesen kiürült reggelre. Feltételezhetően ők mind a szerb-magyar határ felé indultak. A helybéliek arról számoltak be, hogy egyes magán busztársaságok papírok és nyilvántartásba vétel nélkül is elszállítják a migránsokat Belgrád és a szerb-magyar határ irányába. Belgrádból naponta több tucat, migránsokkal teli autóbusz indul a magyar határ mellett fekvő Szabadka, Magyarkanizsa és Horgos felé. A Szíriából érkezett migránsok azt mondják, hogy országukból 8-9 nap alatt jutottak el Dél-Szerbiába. Ez az út néhány hónapja még hetekig, hónapokig tartott, de most már gyorsabban tudnak áthaladni a Szíria és Szerbia közötti országokon.

Gignac Emmanuel

, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának presevói képviselője szerint a napokban újabb óriási menekülthullám várható, ugyanis szombatról vasárnapra ötezer migráns várakozott a görög-macedón határnál, további ötezren tartották a görög-macedón határ felé, és újabb ötezren már úton voltak Szerbia irányába, és számítani lehet újabb több ezres csoportokra is. A hivatalos adatok szerint Szerbián ebben az évben több mint 120 ezer migráns haladt át.

Aleksandar Vulin

szerb szociálisügyi miniszter hétfőn a szerbiai közszolgálati televízióban megismételte, hogy a migránsok nem akarnak Szerbiában maradni, az a céljuk, hogy minél hamarabb eljussanak az Európai Unióba. A befogadóközpontokban azonban így is fogytán vannak az élelmiszerkészletek, Szerbiának segítségre van szüksége. A határzár ellenére is mintegy 15 ezren jutottak el a célországokba, és ez a tárcavezető szerint jól bizonyítja, hogy a határ lezárása nem jelent megoldást a migránshelyzet kezelésére. A migránsok először Görögországból Macedóniába mennek, ahol 72 órán át tartózkodhatnak, onnan pedig Szerbiába, ahol szintén 72 órájuk van arra, hogy továbbmenjenek. Ez idő alatt Presevóból a szerb fővárosba, majd a magyar határhoz közeli településekre utaznak, hogy onnan útra kelve kíséreljenek meg átjutni a zöldhatáron. Presevóból a magyar határig személygépkocsival 8-9 óra alatt lehet eljutni, autóbuszokkal - ahogyan a migránsok általában közlekednek - ez az út néhány órával tovább tart.

11.25: Hollande: Franciaország befogad 24 ezer menekültet

Franciaország befogad 24 ezer menekültet az Európai Bizottság által javasolt elosztás alapján - jelentette be hétfőn

Francois Hollande

francia államfő. A migránsok áradata okozta válsághelyzet az Európai Unió kapuinál a francia államfő szerint "tragikus és súlyos, de kezelhető, és kezelni is fogjuk". "Az Európai Bizottság 120 ezer menekült elosztását fogja javasolni (az uniós tagállamok között) a következő két évben, ami 24 ezer ember Franciaország számára. Megcsináljuk" - fogalmazott Hollande a francia elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján. Azt is jelezte, hogy Franciaország kész megrendezni egy nemzetközi konferenciát a menekültek helyzetéről Párizsban. Az időpontot nem pontosította az elnök. A menekültek befogadása "Franciaország feladata. A menekültjog része történelmének, az ország lényegének. Történelmét az üldözöttek, a menekültek meghatározták, velünk építették fel Franciaországot" - mondta Francois Hollande. Arra is emlékeztetett, hogy a menekültjog a francia köztársaság alapjoga, az alkotmány preambulumában is szerepel. A felmérések szerint a francia társadalom többsége ellenzi újabb menekültek befogadását. Hollande arra is emlékezetett, hogy Berlin és Páris közös álláspontot alakított ki a menedékkérők méltányos elosztásáról az uniós tagállamokban, de álláspontja szerint ennél átfogóbb politikát kell kidolgozni, mert anélkül az elosztási mechanizmus "robbanni fog", és az "Schengen végét" fogja jelenteni. Bírálta a kelet-európai országokat, amiért ellenzik a menekültek befogadását, és utalt magyar álláspontra is, anélkül, hogy megnevezte volna. "Vannak olyan országok, amelyek etnikai kritériumokat akarnak meghatározni, egyeseket befogadnának, másokat viszont nem, a vallások nevében. Vannak olyan országok, amelyek falakat akarnak építeni, és egyetlen menekültet sem akarnak befogadni" - fogalmazott Francois Hollande. "Mit gondoltak volna ezek az országok harminc évvel ezelőtt, ha a berlini fal leomlásakor azt mondjuk: Nem, nem most, nem így, ne gyertek, várjatok, maradjatok ott, ahol vagytok!" - tette hozzá. A "gigantikus humanitárius válság" elkerülése érdekében szerinte az Európai Uniónak együtt kell működnie a származási és tranzitországokkal. "Látjuk, mi történik a Földközi-tenger másik oldalán. Ha nem lépünk fel annak érdekében, hogy legyenek olya központok, ahol visszatartják, befogadják az embereket a lehető legközelebb származási országukhoz, akkor nem fogunk többé a menekülők válságával szembenézni, hanem egy gigantikus humanitárius válsággal kell (szembesülnünk), amely nem ezreket, hanem százezreket fog érinteni" - figyelmeztetett Hollande. "Nézzünk szembe a valósággal: 4 millióan tartózkodnak Törökországban, Jordániában, Libanonban, több százezren Afrika szarvánál. Ha el akarjuk kerülni ezeknek az embereknek az exodusát, tömeges humanitárius segélyt kell adni ezeknek az országoknak" - vélte a francia elnök. Hozzátette: "A származási és a tranzitországokkal együtt központokat állítunk fel azoknak, akik más, mégpedig gazdasági okok miatt akarnak menekülni, és nekik tényleges fejlesztési politikát indítunk. Ez lesz a témája a novemberi vallettai csúcstalálkozónak". A francia elnök szerint a menekültek befogadásával párhuzamosan a terroristákkal szemben is fel kell venni a harcot, miután a terrorizmus és a háború "ezeknek a szerencsétlenségeknek és szörnyűségeknek" az oka. Emlékeztetett arra, hogy Franciaországban a terrorkészültség a legmagasabb fokozatú, de annak ellenére, hogy az utóbbi időben sikerült merényletkísérleteket meghiúsítani, a kockázat mindaddig fennáll, amíg "a fundamentalizmus gyűlöletet szít". Az Iszlám Állam "Irakban és Szíriában van. Az Iszlám Állam miatt menekülnek el családok ezrei, a merényletek miatt" - hangsúlyozta a francia elnök. "Megkértem a védelmi minisztert, hogy holnaptól kezdődhessenek felderítő repülések Szíria felett. Ezekkel elképzelhetővé válnak a légi csapások az Iszlám Állam ellen, megőrizve a függetlenségünket a hadműveletekben és a döntésekben" - mondta Francois Hollande. Ezt azt jelenti, hogy Franciaország nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióhoz a szíriai katonai beavatkozásban, hanem önállóan lép fel. Korábban a francia diplomácia egyértelműen kizárta a szíriai beavatkozást. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette, mert attól tartott, hogy a légi csapások Bassár el-Aszad elnök rezsimjét erősíthetik, amely a 2011 márciusban kirobbant szíriai felkelés kezdete óta több százezer ember haláláért felelős. Hollande szerint az Iszlám Állam az elmúlt két évben megerősödött, ez indokolja, hogy Szíriában is bombázzák az állásait. A francia elnök a szárazföldi beavatkozást ugyanakkor kizárta, mert az szerinte "következetlen és irreális lenne". "Irreális lenne, mert egyedül lennénk, következetlen, mert megszállási hadművelet lenne" - hangsúlyozta. "Irakban az irakiaknak kell harcot vívni, Szíriában pedig a felkelésben résztvevő szíriaiaknak, és a szomszédos országoknak, a regionális erőknek is vállalniuk kell a felelősséget" - fűzte hozzá. Megerősítette, hogy Franciaország továbbra is politikai megoldást sürget Szíriában. "Álláspontunk szerint minden olyan országgal tárgyalnunk kell, amely ezt a megoldást és ezt az átmenetet sürgeti. Az Öböl-országokra gondolok, de Oroszországra, Iránra is, és azokra, akik már tagjai a koalíciónak" - mondta Hollande.

11.05: Intézkedési tervet dolgozott ki a győri önkormányzat

Intézkedési tervet dolgozott ki a győri önkormányzat, hogy könnyebben kezeljék a városba érkező migránsok jelenlétét, koordinációs központot alakítanak ki, ahol a bevándorlók tisztálkodhatnak, élelmet kapnak és melegedhetnek - közölte a város polgármestere hétfőn sajtótájékoztatón Győrben.

Borkai Zsolt

(Fidesz-KDNP) emlékeztetett: augusztus közepén azzal a felhívással fordult a győriekhez, hogy elektronikus úton írják le véleményüket a bevándorlókkal kapcsolatos tapasztalataikról. Az önkormányzat a mintegy 300 válasz alapján dolgozta ki az intézkedési tervet, ebbe önkormányzati cégeket és civil szervezeteket, köztük a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot vonták be - tette hozzá. A tervet részletezve elmondta: a legfontosabb feladat az, hogy a hideg idő beköszönte előtt olyan információs és koordinációs központot alakítsanak ki a vasútállomás közelében, ahol a bevándorlók tisztálkodhatnak, élelmet kapnak és melegedhetnek.

11.00: A német kormány további 3 milliárd eurót fordít a migrációs helyzet kezelésére

Németország kormánya úgy döntött, hogy további 3 milliárd eurót (940 milliárd forintot) szabadít fel a tömegével érkező menekültek és bevándorlók miatt kialakult helyzet kezelésére. Az összeget az érintett tartományi kormányok és önkormányzatok kapják - áll a koalíciós pártok vezetőinek több mint ötórás ülése után hétfőn kiadott közleményében. A kormánykoalíció megegyezett abban is, hogy gyorsítani kell a menedékkérelmek ügyintézését és a bevándorlóknak készülő menhelyek építését. A 3 milliárd eurón kívül a kormány tervbe vette további 3 milliárd euró felszabadítását saját kiadásai fedezésére, egyebek közt a menedékkérők pénzbeli támogatására - áll a közleményben. A koalíciós megállapodásba bekerült az is, hogy Berlin Koszovóval, Albániával és Montenegróval szélesíti a biztonságosnak ítélt országok körét, amelyek polgárainak zöme nem remélhet menekültstátust. A Balkánt illetően eddig Szerbia, Macedónia és Bosznia minősült biztonságosnak. A kiszélesítés révén az ügyintézés a valóban nem biztonságos - belháborúk, vagy legalábbis belviszályok - sújtotta országokból érkezőkre összpontosíthat, a Szíriából, Irakból, Afganisztánból Németországba vándorlókra, akik számára gyorsabbá válhat státusuk megítélése, dokumentumaik rendezése. Hétfő délelőtt újabb részletek váltak ismertté a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD9 vezetőinek megállapodásából. Ezek szerint a biztonságos származási országból származó menedékkérőket kizárólag a tartományi központi befogadóállomásokon helyezik el, és nem költöztetik át őket az önkormányzati fenntartású szállásokra, kérelmeik elutasítása után pedig az eddiginél gyorsabban, következetesebben végrehajtják az ország elhagyását előíró hatósági határozatot. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap online kiadásában megjelent összeállítás szerint a biztonságos származási országból érkező menedékkérők nem kapnak készpénzt, hanem csak természetbeni juttatást. Ezzel azt kívánják megakadályozni, hogy a menedékkérők készpénzt gyűjtsenek vagy utaljanak haza a menedékjogi eljárás ideje alatt. Egyben bővítik a munkavállalási célú, legális bevándorlás lehetőségeit a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia) állampolgárai számára. A koalíciós pártok abban is megegyeztek, hogy javítják a menedékkérők munkaerő-piaci integrációját. A szövetségi rendőrségnél 3 ezer új állást hoznak létre, a munkahelyeket három évre szóló szerződésekkel töltik be. Az önkéntes, társadalmi munkát szervező szövetségi önkéntes szolgálat (Bundesfreiwilligendienst) révén 10 ezer segítőt vonnak be a menekültügyi ellátórendszerbe. A kormány támogatja a tartományokat egy 10 ezer lakóingatlan felépítését célzó lakásépítési program összeállításában, végrehajtásában. A külügyminisztérium további 400 millió eurót kap a nemzetközi vagy országokon belüli válságok kezelését, enyhítését, rendezését célzó munkája folytatására.

9.55: A hét végén 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe

A hét végén nagyjából 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe, hétfőn pedig több mint 10 ezren érkezhetnek a felső-bajorországi közigazgatási régió vezetője szerint.

Christoph Hillenbrand

az ARD német országos közszolgálati televízió hírportálján hétfőn megjelent összeállítás szerint elmondta, hogy a nap folyamán "11 ezren, vagy még többen" érkezhetnek. Pontosabb becslést később lehet adni. "A helyzet nagyon feszült" - mondta. A felső-bajorországi közigazgatási régió vezetésének (Regierung von Oberbayern) szóvivője,

Simone Hilgers

azt mondta, hogy a hatóságok közelednek teljesítőképességük határához, "méghozzá nagyon jelentősen". Hozzátette, hogy az önkéntesek is panaszkodnak a növekvő terhelésre. A müncheni rendőrség a Twitter közösségi portálon közölte, hogy "sürgősen" további önkéntesekre van szükség a főpályaudvaron. Az ARD beszámolója szerint vasárnap a hatóságokat "meglepte" a Magyarországról Ausztrián keresztül érkező, menedéket kereső emberek hulláma. Eredetileg 7 ezer emberre számítottak, de 13 ezren érkeztek egy nap alatt. A szövetségi belügyminisztérium terve szerint a menedékkérőket a szokásos rendben osztják el a tartományok között, az úgynevezett königsteini képlet alapján, amely a lakosság nagysága és az adóbevétel figyelembevételével határozza meg a terhek megosztását a 16 tartomány között. Az "elosztóközpont" szerepét a müncheni főpályaudvar tölti be. Sok menedékkérőt rögtön továbbszállítanak vonatokkal vagy buszokkal. Berlinbenpéldául hétfő hajnalban több százan érkeztek buszokkal. A Der Tagesspiegel című berlini lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint őket a Spandau nevű kerületben helyezik el egy régi laktanyában, illetve a laktanya területén sátrakban, az első buszokat több tucat ember várta a helyszínen, a buszokból kiszálló menedékkérőket tapssal fogadták.

9.25: Reggelig csaknem ezer migránst fogtak el

Reggel 8 óráig 999 illegális bevándorlót

, velük együtt 167 740-re nőtt idén a tiltott határátlépést elkövetők száma. A Nyugati pályaudvarnál 50, a Keleti pályaudvarnál 160 illegális bevándorló van. Az autópályákon és a vasúti pályákon nincs fennakadás, a közlekedés biztosított.

8.30: Szakértő: a szomszédos országokba menekült szírek egyelőre nem indulnak útnak

A Szíriával szomszédos országokban mintegy négymillió szír menekült él, a többségük azonban - közvélemény-kutatások szerint - egyelőre nem akar Európába indulni - mondta

Csicsmann

László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az M1 akutális csatornán hétfőn. Hozzátette, azt azonban látni, hogy a táborokban is egyre inkább romlik a helyzet, vannak, akik már 2012 óta ott élnek, így nem kizárt, hogy a jövőben újabb migrációs hullámok érik el Európát.

8.25: Mávinform: már nem kell átszállni Hegyeshalomnál a Nyugat-Európába tartó járatokon

Hétfő reggeltől ismét teljes útvonalon közlekednek a Keleti pályaudvarról Ausztria felé induló közvetlen járatok, Hegyeshalomnál nem kell átszállniuk az utasoknak - közölte a Mávinform az MTI-vel. A Budapest-Győr-Hegyeshalom fővonalon nincsenek fennakadások, pár perces késések előfordulhatnak - tették hozzá. Miután csütörtök reggel közlekedésbiztonsági okból a vasúttársaság felfüggesztette a Budapestről közvetlenül Nyugat-Európába tartó járatok indítását, szombat délelőtt indult újra a Keleti pályaudvaron a nemzetközi közlekedés. Eleinte Hegyeshalomnál át kellett szállni a társvasutak szerelvényeire.

8.15: M1: az eddigi legnagyobb bevándorlóáradat érte el Szerbiát

Ötezer bevándorló érkezett Szerbiába Macedóniából hétfőn a hajnali órákban, ez az eddig látott legnagyobb áradat - mondta az M1 aktuális csatorna tudósítója Presevoban. Jelenleg mintegy kétezren várakoznak a helyi sátortáborban, szintén kétezren pedig már el is indultak a szerb-magyar határ irányába, tehát egy-két napon belül újabb hullám érheti el Magyarországot - tette hozzá. A Hegyeshalomból jelentkező tudósító azt mondta, az 1-es úton lévő "régi" határátkelőhely még mindig le van zárva, csak a migránsokat szállító buszokat engedik át. Magánszemélyek az M1-es autópályán keresztül érhetik el Ausztriát, emiatt azonban autópálya-matricát kell vásárolniuk.

7.30: Több mint ötezer határsértőt fogtak el a hétvégén

Országszerte összesen 5386 határsértőt fogtak el a rendőrök péntektől vasárnapig. Részletek

olvashatók.

7.05: Röszkénél ötszázan éjszakáztak a gyűjtőponton

A röszkei gyűjtőpontnál körülbelül ötszáz illegális bevándorló van - jelentette az M1 aktuális csatorna tudósítója a helyszínről hétfő reggel. A gyűjtőponton komplett sátortábor alakult ki, tábortüzek égnek a sátrak között, és akinek nem jutott sátor, a földön, pokrócokba és hálózsákokba bugyolálva vészelte át az egyébként nagyon hideg éjszakát. Mióta feljött a nap, ismét érkeznek csoportok a gyűjtőponthoz. A röszkei eseményekről szóló hírfolyamunk

olvasható!

2.35: Prőhle Gergely: Magyarország tartja magát a schengeni egyezményhez

Magyarország uniós tagként tartja magát a schengeni egyezményhez, amely biztosítja az uniós polgároknak a szabadságot, vagyis a határok ellenőrzés nélküli átlépését - jelentette ki

Prőhle Gergely

, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára az osztrák közszolgálati tévé (ORF) vasárnap esti vitaműsorában. Hangsúlyozta: azonban azzal, hogy a menekültek regisztráció nélkül léphetnek az unió területére, feladjuk a schengeni elveket. A helyettes államtitkár felelőtlennek nevezte azt, ha fontos európai országok azt kérik Magyarországtól, hogy ezt ne tegye többé és egyszerűen beengedik az embereket.

Johannes Hahn

, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa szerint a menekültügy kérdését nem lehet Magyarországra, Ausztriára vagy Németországra leszűkíteni, globális problémáról van szó. A politikus úgy látja azonban, hogy nem minden tagállam magatartása felel meg az unió szabályainak és szellemiségének. A magyar-szerb határon épült kerítéssel kapcsolatban elmondta: a vasfüggöny lebontása Európa szimbóluma, azonban napokban készült felvételek pont ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. Hahn az uniós elosztási kvótával kapcsolatban elmondta, aki háború elől menekül a biztonságot nyújtó Európába, el kell fogadnia, hogy ha esetleg olyan országba kerül, ahova eredetileg nem akart menni. Prőhle Gergely kijelentette: Magyarország esetében nem lehet szolidaritás nélküliségről beszélni, amikor minden nap számos magyar rendőr, önkéntes, hivatalnok foglalkozik a migránsokkal és az ország költségvetéséből jelentős összeget áldoznak arra, hogy védjék az uniós határokat. A helyettes államtitkár szerint míg Ausztriának saját korábbi döntése alapján van tapasztalata abban, hogy más vallású és kultúrájú embereket integráljon, addig Közép-Kelet-Európának még nincsen. Hahn erre reagálva elmondta: elfogadja azt az álláspontot is, hogy Ausztriában más hagyománya van a menekültek befogadásának, azonban az is az európai szellemiséghez tartozik, hogy a migránsoknak helyet biztosítsanak, hiszen nem szabad a tapasztalatok hiányára hivatkozni a menekültkérdésben. Meglátása szerint Európának büszkének kellene lennie arra, hogy sokak itt szeretnének élni és mivel Magyarország is Európa része, hozzá kell járulnia a menekültek befogadásához. Elmondta: nem szabadna nézni, hogy milyen vallású vagy bőrszínű ember érkezik, csak azt szabadna figyelembe venni, hogy háborús övezetből menekül.

Melissa Fleming

, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint a jelenlegi európai mozgalmak a nyitott Európát szorgalmazzák, és nem olyat, ahol drótkerítés épül. Kiemelte: ez egy rendkívüli helyzet, közös európai kérdés, azonban kezelhető. A szóvivő nem ért egyet Orbán Viktor kijelentésével, miszerint le kellene zárni Európa határait, és azzal, hogy Németországnak és Ausztriának világosan ki kellene jelentenie, hogy több menekültet nem fogad be, máskülönben "több millió" menekült fog Európába érkezni. Elmondta: azért jönnek jelenleg ilyen sokan Európába, mert a háború sújtotta országok szomszédos államai már megteltek.

Michel Reimon

, az osztrák Zöldek pártjának parlamenti képviselője szerint Magyarország a menekültek számára már nem egy biztonságos ország többé. Úgy vélte, hogy a magyar kormány politikai játszmájához használja fel a menekültkérdést.

Vasárnap:

23.05: Orbán Viktor a határzárat szorgalmazta az osztrák televízióban

Orbán Viktor

a határzárak létesítését szorgalmazta az osztrák közszolgálati televíziónak (ORF) adott interjújában vasárnap este. A miniszterelnök úgy vélte, hogy le kellene zárni Európa határait, egyúttal Németországnak és Ausztriának világosan ki kellene jelentenie, hogy több menekültet nem fogad be. Orbán Viktor a Zeit im Bild című hírműsorban elmondta, attól tart, hogy máskülönben "több millió" menekült fog Európába érkezni. Az előírások szerint az uniós határt érvényes papírok nélkül nem lehet átlépni, ezek ellenére Ausztria akadálytalanul átengedte a migránsokat, akiknek a nagy része gazdasági bevándorló - mondta Orbán Viktor és hangsúlyozta: Magyarország rendelkezik azzal a pénzügyi és rendőri erővel, hogy minden menedékkérőt ellásson és szállást biztosítson számukra. A probléma nem nálunk van - mondta a miniszterelnök és rámutatott: a bevándorlók nem menedéket akarnak találni, hanem Németországban akarnak menekültek lenni.

21.55: Német kancelláriaminiszter: Németország segíteni akar Magyarországnak

Németország segíteni kíván abban, hogy Magyarországon is hozzanak létre menedékkérőket regisztráló uniós központokat, úgynevezett hot spotokat, ahol a menedékkérők "emberhez méltó" körülmények között kapnak elhelyezést és kivárhatják menedékjogi kérelmük elbírálását - mondta

Peter Altmaier

német kancelláriaminiszter vasárnap a ZDF országos közszolgálati televíziónak. A kancelláriaminiszter a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről, a szombatra virradóra hozott döntésről elmondta: szükséghelyzet volt és lépni kellett, mert "a magyar kormány elveszítette az ellenőrzést" a helyzet felett "egy olyan pillanatban, amikor ezrek indultak útnak vonatsíneken, autópályákon".

Angela Merkel

kancellár azonban Orbán Viktor miniszterelnök számára "nagyon világossá tette, hogy be kell tartani az európai szabályokat", így a "dublini rendeletet is, amely kimondja, hogy az eljárásokat ott kell lefolytatni, ahol a menekültek megérkeztek" az Európai Unió területére, "ebben az esetben Magyarországon". "Magyarország erre ígéretet is tett, és ezt a következő napokban és hetekben lépésről lépésre végre akarjuk hajtani" - mondta Peter Altmaier. Arra a kérdésre, hogy szükség esetén lehet-e megint kivételes megoldást alkalmazni, a miniszter azt mondta, hogy nem érdemes találgatni, hanem meg kell hozni a menekültválság rendezéséhez szükséges döntéseket. A német kormánynak a Magyarországról elindult menedékkérők esetében egy "nehéz döntést" kellett meghoznia, és az megfelelt a "humanitárius felelősségének", amit a Németországban élő emberek nagy többsége is egészen biztosan így ítél meg. Most pedig más országoknak is ki kell venniük a részüket a menekültválság rendezésében, és gondoskodni kell a terhek megosztásáról - mondta a német kancelláriaminiszter. Arra a kérdésre, hogy miként lehet Magyarországot és a térség többi államát a gyors, közös megoldás érdekében rábírni álláspontja megváltoztatására, Peter Altmeier azt mondta, hogy "az érvényes jog a mi oldalunkon van", és Németország javasolja, hogy Magyarországon, Görögországban és a többi érintett államban hozzanak létre hot spotokat. Németország támogatja és segíti a regisztrációs központok létrehozását, és ehhez az uniós költségvetésben is vannak források. "El akarjuk érni, hogy ezek az intézmények gyorsan létrejöjjenek", és

Thomas de Maiziere

belügyminiszter ezt az álláspontot képviseli majd "nyomatékosan" a tagországok belügyminiszteri tanácsának rendkívüli ülésén - tette hozzá a német kancelláriaminiszter. Arra a kérdésre, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfőinek is kell-e rendkívüli tanácskozást tartaniuk, elmondta, hogy a kancellár az utóbbi napokban "állandóan megbeszéléseket folytat európai kollégákkal", és ha a belügyminiszterek értekezlete után marad olyan kérdés, amelyet a legfelső szinten kell rendezni, akkor az állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács is ülést tart majd.

21.10: Az osztrák belügyminiszter egyelőre nem válaszolt: milyen "biztonságban" vannak náluk a migránsok

Az osztrák belügyminiszter vasárnap estig nem válaszolt az M1 aktuális csatorna megkeresésére, hogy mit értett az alatt "a migránsok ott már biztonságban vannak", miközben több külföldi tudósítás szerint több százan hidegben, a szabad ég alatt töltötték az éjszakát. Az M1 vasárnap esti Híradójának beszámolója szerint miután

Werner Faymann

osztrák kancellár pénteken közösségi oldalán bejelentette, megnyitják a határokat a migránsok előtt ezrével kelnek át az osztrák-magyar határon az illegális bevándorlók. Az embereket Nickelsdorfból vonatokkal és buszokkal vitték tovább Bécsbe, és onnan aztán többségüket Németországba. A bécsi Westbahnhof pályaudvarra ellátogatott az osztrák belügyminiszter is. Johanna Mikl-Leiter - a Magyarországról érkező migránsokkal kapcsolatban azt mondta: "megszakad a szíve a sok szenvedés láttán, majd hozzátette: a bevándorlók Ausztriában biztonságban vannak". Mindeközben az amerikai AP hírügynökség képei között az egyiken a nyakánál fogva tart vissza egy osztrák rendőr egy migránst, egy másikon pedig "ijedt arcú rendőrnő néz az objektívbe, miközben megpróbálja visszatartani a buszra nyomakodó bevándorlókat". Az osztrák közszolgálati csatorna internetes oldalán írt arról, hogy hétszáz migránsnak nem jutott szállás Nickelsdorfban. Az erről szóló cikk képe alá annyit írtak, hogy Nickelsdorfban éjszaka nem minden menekültnek jutott ágy. Mindezek kapcsán az M1 megkereste az osztrák belügyminisztert, hogy "az osztrák felfogás szerint a szabad ég alatt töltött éjszaka, és a fotón látható rendőri eljárás a biztonsághoz tartozik-e?" E-mailt küldtek az osztrák belügyminisztériumnak, de a tárca vasárnap estig nem válaszolt az M1 megkeresésére.

20.15: Nem engedték be Magyarországra a migránsokkal teli vonatokat Szerbiából

Nem engedett be a MÁV két Szerbiából Magyarországra tartó vonatot vasárnap, mert azok tele voltak migránsokkal; a szerelvényeket a határon megállították - írta közleményében a szerbiai állami vasúttársaság. A tájékoztatás szerint a Belgrádból szombat késő este indult vonatot éjszaka a szabadkai vasútállomásról nem engedték továbbhaladni, mert Magyarország nem akarta fogadni a szerelvényt. A vonat 7:45-ig várt arra, hogy továbbmehessen, akkor viszont végleg törölték az aznapi járatot. A vonaton tartózkodó migránsok Szabadkán maradtak - tájékoztatott a szerbiai vasúttársaság. A vasárnap reggeli Avala nevű vonat a déli órákban várakozott Szabadka határában, hogy folytathassa az utat Budapest és Bécs felé, ám a MÁV nem akarta ezt a járatot sem tovább engedni, így csak azt követően indulhatott tovább - két órás késéssel -, hogy lekapcsolták róla a migránsokkal teli vagonokat.