A Csongrád megyei gazdaságnak is odavágott az orosz embargó

Látszólag óriási lehetőségeket tartogat a hazai kkv-k számára az orosz piac – erről, továbbá az Oroszország által elrendelt uniós embargó hatásairól is szó esett a kamara székházában rendezett konferencián. Elhangzott, nem követhetjük el újból azt a hibát, hogy kivonulunk az orosz piacról, inkább keresni kell az új gazdasági lehetőséget.

Míg a rendszerváltás után részint a „Tovarisi konyec” választási plakát szerint alakultak az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok, mára a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) szektor Oroszország, a FÁK és a Balkán hatalmas felvevőpiaca felé is kacsintgatna. Mint ismeretes, az Oroszország által elrendelt uniós embargó elsősorban a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintette, s ez egyes Csongrád megyei vállalkozásoknak is bevételkiesést okozott.

Nemesi Pál

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) elnöke kiemelte, hogy hazánk exporttevékenységének egy szűkebb szegmenségben tapasztalható a csökkenés, ám a többi ágazatban az együttműködés zavartalan. A hazai és orosz céges együttműködéseket, a partnerek számát és az exporteredményeket együttesen vizsgálva elmondható, hogy az embargó nem riasztotta el a feleket az együttműködéstől, hanem épp ellenkezőleg, egy a korábbinál nagyobb arányú fejlődés ment végbe a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart leszámítva. „Úgy ítéljük meg, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy kompenzáljuk ezt a kiesett szegmenst, hiszen a magyar gazdasági teljesítménybe minden forint, minden euró számít. Kamarai szinten partnerei vagyunk a kormányzatnak például abban is, hogy adatszolgáltatásunkkal igyekeztünk bemutatni azt, hogy egy-egy térséget milyen mértékben érintett az orosz embargó” – jegyezte meg Nemesi. Kérdésünkre a kamarai elnök a szentesi Hungerit Zrt. kapcsán elmondta, az orosz piacon a statisztikai hibahatár környékén mozog egy Csongrád megyei cég beszállításának kiesése, ami természetesen számukra természetesen jelentős. „A több tíz kamionnyi termék itt ragadása soknak tűnhet, ám a vezérigazgatóval történt egyeztetésekből kiderült, hogy éves szinten mintegy 7% volt az ő exportjuk az orosz piacra, és természetesen minden partner számít, ám az embargó összességében az ő gazdasági tevékenységüket alapvetően nem befolyásolta” – közölte Nemesi Pál. Hozzátette, a Hungerit talált új piacokat is, így azt a termékmennyiséget, amit korábban az orosz piacra szállítottak, máshol tudják értékesíteni.

„Egy nehezebb gazdasági helyzetben egyetlen kiút van, az, hogy erőfeszítéseket kell tenni még azért is, hogy a korábbi eredményeket, hozamokat el tudjuk érni” – szögezte le

Tóth Imre

, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának tiszteletbeli elnöke. Hangsúlyozta, nem követhetjük el azt a hibát, amit már kétszer elkövettünk az orosz piacon, nevezetesen nem kivonulni kell onnan, mint amit a rendszerváltás környékén léptünk a „Tovarisi konyec” plakáthoz igazodva, hanem fokozni kell a közös erőfeszítéseket. Tóth Imre elmondta, nem pusztán a szankciók és az embargó bevezetése hatott a piacokra, hanem az olajár csökkenése, a Krím-félszigeten kialakult helyzet, továbbá az ukrán válság is. Az orosz vezetés ugyanis úgy döntött, hogy belső honvédelmi képességeit jelentősen fejlesztéseit fogja, ami szintén sok pénzbe kerül. „Az orosz GDP 2,5-4,5%-os csökkenésével kalkulálnak a szakemberek, a lakossági fogyasztás is csökkent. Az orosz lakosság ezt a helyzetet egyfajta nemzeti büszkeséggel éli meg, vagyis akkor is teljesíteni fogja azt a feladatot, amit kitűzött, amely az ország fejlődését fogja eredményezni. Akárkivel beszéltem, azt mondták, átmenetinek tekintik a jelenlegi helyzetüket, amiről megjegyezhetjük, hogy immár több mint 3-4 éve tart” – részletezte Tóth Imre az „Üzleti lehetőségek az Európai Unión kívül” címet viselő, a CSMKIK és az Enterprise Europe Network Szeged közös rendezvényén. Az orosz-magyar áruforgalommal kapcsolatban elmondta, a 2015-ös esztendő első 5 hónapjában 40%-os csökkenés tapasztalható, de ugyanez a tendencia figyelhető meg más országokban is, Németországban 30%-os csökkenésről, míg Ausztriában 35%-osról lehet beszélni. Az adatokból kitűnik, hogy 2014 utolsó negyedévében 14,5%-kal, az idei esztendő első negyedében pedig 52%-kal csökkent az Oroszországba irányuló magyar export, a mezőgazdaság vesztesége mintegy 80 millió eurót, azaz 27 milliárd forintot tett ki. A Külgazdasági és Külügyminisztérium arról tájékoztatta az MTI-t, hogy 2014. szeptember 1-je óta Oroszország területén több mint 100 millió euró, vagyis 30 milliárd forint értékű fejlesztésben, beruházásban működtek közre magyar vállalatok.

Budai Gyula

, a KKM Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa kifejtette, az embargó ellenére is van lehetőség a magyar vállalkozások, cégek megjelenésére és tevékenységére az orosz piacon. A miniszteri biztos szerint az embargó időszakát könnyebben vészelhetik át a magyarországi gazdasági társaságok magyar-orosz vegyesvállalatok létrahozásával és így erősebb oroszországi jelenléttel.