Nemesi Pál: Csongrád megye jövője is múlik az uniós ciklus sikerességén

Gazdasági értelemben az illegális migráció nem befolyásoló tényező Csongrád megyében – nyilatkozta portálunknak Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, akivel arról is beszélgettünk, hogy Csongrád megye sikerének kulcsa, hogy a vállalkozások éljenek a 2020-ig tartó EU-s költségvetési ciklus adta lehetőségekkel, utána ugyanis nagyságrendekkel kevesebb forrás fog hazánkba érkezni.

- A Csongrád megyei építőipar felemás helyzetéről nyilatkozott a VIII. Nemzetközi Építésügyi Konferencián nemrégiben. Látszik-e valamilyen pozitív elmozdulás?

- A megyei építőipari statisztika a magas- és mélyépítés tekintetében egyaránt csökkenő tendenciát mutat, az ELI beruházást leszámítva nincs jelentősebb projekt. Ráadásul a Csongrád megyében zajló nagyberuházásokban nem nagyon vesznek részt helyi cégek, gondoljunk csak az ELI lézeres kutatóközpont építésére, ahol mindössze két-három helyi vállalkozás dolgozik többszörös alvállalkozóként. Azzal, hogy az autópálya építés is kifut az idén, azt láthatjuk, hogy az országos átlaghoz képest az építőipari statisztika teljesítményértéke csökken, a beruházási index idén lejtmenetet mutat. Ezt leszámítva úgy gondolom, hogy Csongrád megye akár szép jövő elé is nézhet, de ennek az a feltétele, hogy a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklusban minél hamarabb megnyíljanak a pályázati források. Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok vállalkozás várakozó állásponton van, koncepcióik és elképzeléseik vannak, csak a kiírásokra várnak. Amennyiben megnyílnak a források, akkor van realitása annak, hogy a beruházások vonatkozásában tapasztalható csökkenő tendencia megforduljon a magasépítésben.

- Mi a helyzet az ipar egyéb területeivel?

- Csongrád megye jól teljesít, elsősorban az élelmiszer-ipari feldolgozásban,

a Sole-Mizo Zrt. 1,8 milliárdos beruházása

most zárult,

a szentesi Hungerit Zrt. tavaly év végén 1,7 milliárd forintos fejlesztéssel

új élőállat-fogadó és -beszállító rendszert alakított ki, most is a pályázati kiírásokra várnak, már kész tervekkel rendelkeznek. Megyénkben kiemelkedő a gumiipar is, jelenleg is fejleszt a szegedi gyár, a makói társaság már befejezett egy beruházást, de újabb bővítést is terveznek. Az energiaiparnak is vannak kész projektjei, elsősorban termál- és a napenergia hasznosításával kapcsolatban. Megyénkben nem lehet figyelmen kívül hagyni a Szegedi Tudományegyetemnek a jelenlétét, az oktatás mellett a kutatás-fejlesztés terén végzett munkáját, azonban meg kell jegyezni, hogy az elért eredményeknek a gazdaságba való átültetése meglehetősen karcsú… Igaz a kutatóhelyek számában jól állunk, de mindannyiunknak azon kell dolgoznunk, hogy az elért eredményeket ugyanilyen arányban hasznosítani tudjuk a gazdaságban. Köztudott, hogy az ELI lézeres kutatóközpont mellé megépül egy tudáspark is, és azt gondolom, hogy ez pozitív elmozdulást hoz ezen a területen is a jövőben, vagyis sok tekintetben jók a kilátásaink.

- Ha már az SZTE-t és a képzést említette, hogyan állunk szakemberekkel?

- Sajnos elmondható, hogy míg korábban csak néhány szakmában, ma már valamennyi ágazatban hiány van a jó szakemberekből. Azt is meg kell jegyeznem, hogy ennek a helyzetnek a kezelésére jelenleg nem rendelkezünk ötletekkel, megoldási javaslatokkal. A cégek folyamatosan arról számolnak be, hogy a jól képzett munkavállalók elhagyják a vállalatot, és sok esetben még csak nem is Magyarországon belül keresik a boldogulásukat.

- A kamarának mi a szerepe ebben a folyamatban, mit tehet azért, hogy kellő számú és a gazdasági igényekhez igazodó szakember legyen?

- A szakképzésnek úgymond a felügyelete, illetve a gyakorlati képzések kamarai szervezésben működnek. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a Csongrád Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságot a kamara elnököli, s itt határozzák meg például a beiskolázási keretszámokat is. Kapcsolatban állunk a munkaügyi központtal is, így tudjuk, hogy milyen szakmákban keresnek a vállalkozások munkaerőt, másrészt a kamarai adatbázis alapján tudjuk, hogy ki milyen tevékenységet folytat, és mire van igénye. Összességében az, hogy milyen létszámban és milyen területekben történjenek képzések az számunkra átlátott, felügyelt és menedzselt a minisztériumok felé. A felsőoktatás szintjén azonban nem rendelkezünk ekkora lehetőségekkel és feladatokkal, de országosan a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazta meg azokat az igényeket, közvetítette a gazdasági szereplők kívánalmait. Területi kamarai szinten is természetesen van kapcsolatunk a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban a felnőttképzés területén. Arra számítok, hogy hamarosan előrelépés fog történni a kamarák és a felsőoktatási intézmények közti kapcsolatban, nevezetesen hogy a gazdaság részéről megfogalmazott igényeket helyi szinten a kamarák fogják kommunikálni az intézmények felé. Ennek azonban még előtte állunk.

- Igaz, az európai uniós pályázatok zömére még várni kell, a GINOP esetében pedig köztudott, hogy a termelési kapacitás bővítésére fókuszálnak a kiírások, mégis eddig milyen visszajelzések érkeztek a Csongrád megyei cégektől, elégedettek-e azzal, hogy milyen célokra lehet forrásokat igényelni?

- Nagyon helyes elgondolásnak tartom, hogy az uniós források legalább 60%-át a cégek gazdaságfejlesztésre, a termeléskapacitás növelésére és a foglalkoztatás bővítésére használhatják fel. Azt gondolom, mivel ez az utolsó olyan pénzügyi ciklus, amikor ilyen nagyságrendű forrást hívhat le hazánk, rendkívül fontos, hogy ennek a hasznosulása termelőtevékenységre fordítódjon. Ugyanakkor mi abban látunk egy pici problémát, hogy a hazai vállalakozások – elsősorban a kis- és középvállalkozások – még nem rendelkeznek talán olyan felkészültséggel, hogy közép- és hosszú távú terveik, piaci stratégiáik, fejlesztési tervi legyenek. Természetesen jó irányba indult ezeknek a cégeknek a fejlődése, felkészítése, de azt látom, hogy ezen a területen még nagyon sok munka van, például a kamarának is. Mi akkor lehetünk igazán sikeresek, ha ezek a források valóban ide fognak megérkezni. Megyénkben van néhány olyan vállalkozás, amelyek a GINOP-os kiírásokon is indulnak, de a térségünkben működő önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, érdekképviseleteknek és vállalkozásoknak az az érdeke, hogy megtaláljuk azokat a pontokat, amivel az érdeklődés középpontjába helyezhetjük az EU-t, és el tudjuk hitetni a vállalkozásokkal azt, hogy ez valóban az utolsó lehetőség, amivel nekik élniük kell.

- Tisztában vannak azzal az érintettek, hogy ez egy utolsó lehetőség, és 2020 után nem lesz annyi uniós forrás, mint amennyit 2020-ig lehívhat hazánk?

- Minden fórumon kommunikáljuk ezt, de talán még nem jutott el minden vállalkozáshoz az, hogy pályafutásuk során igenis most vannak olyan lehetőségeik, amelyekre a jövőben nem lesz példa. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara foglalkozik például tanácsadással is, vállalkozásfejlesztéssel, szűkebb körben egy-egy területre fókuszálva képzéseket és szakmai napokat szervezünk, s ezen fórumok mindegyikén hangsúlyozzuk a jelenlegi európai uniós ciklus fontosságát is.

- A térségünkben jelentkező illegális migráció visszaveti-e a beruházási kedvet? Érkezett-e ezzel kapcsolatban megkeresés vagy bármiféle információ a kamarához?

- Kamaránkat eddig nem keresték meg ilyen ügyben, és nem érzékeltük azt sem, hogy emiatt egy meglévő üzleti kapcsolat felbomlott volna, netán a térségünkben beruházó meggondolta volna magát az illegális migráció miatt. Beszélgetések során természetesen felmerül ez a téma, látjuk, olvassuk a híreket, de gazdasági értelemben nem befolyásoló tényező.