Megkérdeztük a szegedi közgyűlés pártjainak képviselőit a Pride-hét alkalmából, mit gondolnak a homoszexuálisokról, a melegházasság intézményéről, örökbefogadási jogukról, a budapesti melegfelvonulásról. A KDNP, a DK, az MSZP, a Jobbik, az LMP és az Együtt városatyái fogalmazták meg véleményüket.
A KDNP részéről
Haág Zalán
, a párt szegedi elnöke és frakcióvezetője, a DK-tól
Binszki József
a Csongrád megyei 1. és 2. választókerület elnöke,
Hekáné Szondi Ildikó
képviselő az MSZP-től, a Jobbiktól
Tóth Péter
, a szegedi közgyűlés képviselője, az LMP-től
Szentistványi István
városatya, az Együtt-től pedig
Kormos Tibor
képviselő válaszolt a kérdéseinkre. Az ötletet a
Republikon melegjogi konferenciájától
kölcsönöztük, mi azonban igyekeztünk megszólaltatni a balliberális oldal mellett a jobboldali pártok képviselőit, hiszen csak így kaphatunk teljes képet e sokat és sokak által vitatott kérdéskörben. A melegházasság, a melegek örökbefogadási joga mellett az idén huszadik alkalommal megrendezendő Budapest Pride rendezvény is terítékre került, amelyen szegediek is részt szoktak venni. Szóba került a megyeszékhely homoszexuális közössége is, hiszen ők meglepően ritkán kerülnek elő a közbeszédben, a baloldali vezetésű közgyűlés ülésein pedig szinte egyáltalán nem tárgyalnak róluk. Egyesek kiemelték, nem pártjuk álláspontját mondják el, míg volt, aki ennek ellenkezőjét tette, így igyekeztünk e különbségeket is megjeleníteni.
„Nem elhanyagolható azon férfiak és nők száma, kiknek homoszexuális hajlama nagyon mélyen gyökerezik. E hajlam, mely objektíve rendetlen, többségük számára próbatételt jelent. Tisztelettel, együttérzéssel és gyöngédséggel kell fogadni őket. Kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét” – szerepel a Katolikus Egyház Katekizmusában, amivel teljesen egyetértek – mondta Haág Zalán, a KDNP szegedi elnök-frakcióvezetője. A városatya szerint Magyarországon az állam, illetve állami szervek részéről semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem éri a saját nemük iránt vonzódókat, sőt – külföldi homoszexuális szervezetek szerint – nemzetközi összehasonlításban is kedvező a hazai helyzetük.
„Sosem támogatnám, hogy bárkit hátrányos megkülönböztetés érjen azért, mert homoszexuálisnak tartja magát, ám az egyének többségtől eltérő életfelfogása még nem ok arra, hogy azt társadalmilag támogatottá, államilag elfogadottá tegyük” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. „Az Alaptörvény – a zsidó-keresztény hagyományokkal és a római joggal összhangban – a házasságot egy férfi és egy nő életközösségeként definiálja. Ez teljesen logikus, és a természet rendjéből következik, hiszen Isten a férfit férfinek, a nőt nőnek teremtette, s őket egymás társaivá rendelte” – vélekedett a szegedi képviselő.
Itt jegyezném meg, hogy noha 2009 óta az azonos nemű párok regisztrált élettársi kapcsolatot létesíthetnek Magyarországon is, ami ha nem is teljes mértékben, de több tekintetben is a házassággal egyenértékű jogokat biztosít számukra, néhány százan éltek csak ezzel a lehetőséggel. Tehát még a magukat homoszexuálisnak vallók körében is elenyésző az igény az élettársi kapcsolatra vagy házasságkötésre” – mondta Haág Zalán. Az azonos nemű pároknak a gyermekek örökbefogadására vonatkozó igényét a kereszténydemokrata képviselő szintén nem támogatná. „Senkinek a jogát nem lehet elvitatni a gyermekvállalásra, de ebben az esetben nem az állam, hanem a természet az, ami azonos nemű párok esetében ezt a lehetőséget kizárja” – fogalmazott. „Ami a >>Pride-ot<< illeti: a törvények betartásával bárkinek joga van rendezvényt vagy tüntetést, felvonulást tartani. Arra is ügyelni kellene viszont, hogy a résztvevők a szólás- vagy gyülekezési jog gyakorlásának örve alatt ne botránkoztassanak meg másokat, és – ha már saját elfogadásukért küzdenek – ne sértsék se a többség, se egyes társadalmi, vallási csoportok vagy akár egyének érzékenységét, illetőleg a közízlést. Erre ugyanis számos példát láttunk az elmúlt évekből” – emlékeztetett Haág Zalán. A KDNP-s politikus reméli ugyanakkor, hogy a homoszexuális emberek többsége nem azonosul az öncélú, provokatív megmozdulásokkal, attól többségük elhatárolódik, hiszen azok éppen a velük kapcsolatos előítéleteket erősíthetik fel, és alkalmasak az indulatok felkorbácsolására.
„Nem vagyok meggyőződve arról, hogy érett a magyar társadalom a melegházasság bevezetésére, de arról sem, hogy nem” – mondta Binszki József, a Demokratikus Koalíció szegedi vezetője.
Binszki hozzátette, nemcsak a felsoroltakat értik alatta, hanem bármely más szempontot is, így valakit nem lehet kirekeszteni a társadalom egyik szegmenséből sem azért, mert a saját neméhez vonzódik.
„A mostani jobboldali kormány alatt azonban nem látok esélyt a melegházasság bevezetésére” – vélekedett a DK képviselője. Úgy gondolja, a többségi társadalomnak mindenképp tolerálnia kell a kisebbségeket, beleértve a melegeket is. A Pride véleménye szerint segít abban, hogy szembesítse a többségi társadalmat, hogy vannak, akik így élnek, így kívánnak élni, s ezt is elfogadják az emberek. „A helyzetüket nem ismerem Szegeden, mivel számomra nem ez a fontos, nem ez alapján ítélem meg ismerőseimet, soha nem kerestek meg problémáikkal helyi melegek, a közgyűléseken sem került elő a téma” – válaszolta Binszki József, mikor arról kérdeztük, miként látja a homoszexuálisok helyzetét a megyeszékhelyen. A DK-s politikus szerint a melegeknek a társadalomban nincs könnyű dolguk, mivel a társadalom elutasító velük szemben, s vélelmezi, hogy ez Szegeden sincs másképpen. „Ez olyan kérdés, minthogy valakinek kék a szeme, a másiknak zöld, valaki a saját neméhez vonzódik, valaki nem” – vetett fel egy analógiát a képviselő, aki
Gyurcsány Ferenccel
egyetértésben elítélte
Sütő Lászlót
, a Baranya Megyei Közgyűlés DK-s tagját véleményéért, aki egy minősíthetetlen stílusú Facebook-kommentjében betegségnek nevezte a homoszexualitást - kezdeményezték is pártból való kizárását.
„Toleráns személyiség vagyok, így elfogadom mindenkinek az életfilozófiáját, életvállalását, úgy gondolom, ezek mind a személyiségi jog körébe tartoznak” – mondta Hekáné Szondi Ildikó, akit egyetlen hölgyként nyilvánította ki véleményét. „Azoknak a szabadságában hiszek, akiknek szabadsága másokat nem sért, így
„Úgy látom, annyi ártalom éri a gyerekeket a világban, hogy nem ez a legnagyobb veszély, ami érheti őket. Egy rosszabb házasság százszor negatívabb hatású egy gyermekre, mint két jólelkű meleg nevelése” – vélekedett a homoszexuálisok örökbefogadási jogáról. A Pride véleménye szerint egy válaszreakció, mivel nehezen tudják érvényesíteni azokat a vállalásokat és jogokat, amelyek mögé beálltak a résztvevők. „Nem tartom igazán jó dolognak, de úgy magyarázom magamnak, hogy küzdenek azért, amiben hisznek” – fejtette ki véleményét a melegfelvonulásról a képviselőnő. „Nagyon sok tehetséges tanítványom van, akik bevallják, hogy hova tartoznak, ezekről az emberekről, tehetséges tudósokról nagyon jó véleményem van. Viszont úgy gondolom, a szemérmesség minden kapcsolatban sokkal egészségesebb, mint ezt mutogatni” – válaszolta Szondi Ildikó kérdésünkre, mit gondolna arról, ha a Széchenyi téren meleg párokat látna kézen fogva sétálni.
„Teljes mértékben elutasítom a melegek házassághoz, vagy örökbefogadáshoz kapcsolódó jogait” – tolmácsolta álláspontját Tóth Péter, a Jobbik szegedi képviselője. Véleménye szerint a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, amely az egyházjogból ered és később átkerült a polgári törvénykönyvekbe is. „A legnagyobb hibának tartom a melegházasság mellett az általuk történő örökbefogadást, ugyanis ők nem tudnak megfelelő családképet, szülőképet mutatni” – vélekedett a politikus.
„A legszélsőségesebb és legdurvább provokációnak gondolom az említett budapesti s a világban zajló hasonló rendezvényeket. Rendkívül agresszív, erőszakos propagandának tartom, ami a családokra veszélyes, antiklerikális, s azonnal betiltandó” – fogalmazott a Pride-dal kapcsolatos álláspontjáról a Jobbik képviselője.
A szegedi melegekről úgy gondolja, nem irritálóak, nem lépnek fel feltűnően, habár tudomása szerint vannak törzshelyeik, klubjaik. Nem tud semmilyen atrocitásról, semmilyen provokációról, s bízik abban, hogy ez meg is marad. „Amíg nem derül ki, nem büszkélkedik vele, a párttag dolga a nemi identitása. Az alapszabályunk értelmében sem vallási, sem más szempont nem kizáró ok akkor, ha tudomásul veszi, hogy a Jobbik egy nemzeti és keresztény párt. Amennyiben e célért küzd, azt csinál a négy fal között, amit akar” – válaszolta Tóth Péter arra a kérdésre, mi történne, ha kiderülne, hogy a Jobbik alapszervezetében homoszexuális tag volna, habár nem tud ilyen esetről a pártban sem helyi, sem országos szinten.
„Nem ismerem, illetve valószínűleg nincs is hivatalos álláspontja a pártnak e kérdésben” – mondta az LMP képviselője, akinek viszont volt véleménye e témáról. „Ha egy meleg ember keresi Istent, és jó szándékú - ki vagyok én, hogy megítéljem őt?” – idézte
Ferenc pápát
Szentistványi István, aki szerint nem helyes, ízléstelen a melegekkel kapcsolatos vitába ideológiai szempontból beszállni, például bűnnek vagy betegségnek nevezni a homoszexualitást, sokkal finomabb beszédmód lenne szükséges. A betegség jelzőt is bántónak is tartja, hiszen a legújabb kutatások sok esetben megcáfolták ezt a kijelentést. „A melegek joga a házassághoz és az örökbefogadáshoz egy bonyolult kérdés, kevésbé határozottabb az álláspontom is. Az biztos, ha van igény egy kapcsolat szentesítésére, nem tudom, milyen jogon tagadhatnám meg ezt az adott pártól, amely ezt kéri, miért mondhatnám azt országos vagy éppen szegedi döntéshozóként, hogy egy házasság csak férfi és nő között jöhet létre. A melegek örökbefogadási joga egy érzékeny kérdés, ahogy minden hasonló eset is az. Ezt részletesen meg kell vizsgálni, így a nevelőszülők alkalmasságát is, hasonlóan a jelenlegi gyakorlathoz, hiszen a gyermek fejlődéséért mindent meg kell tenni. Elvben azonban nem zárom ki, hogy ez is működőképes lehet azonos nemű párok esetében is” – fejtette ki álláspontját Szentistványi.
Amikor e mozgalmak elértek egy célt, az annak volt köszönhető, hogy provokatív módon felhívták magukra a figyelmet, e módszer önmagában nem bűn” – vélekedett az LMP-s városatya a Pride-ról, amelyet szerinte tágabb kontextusban kell értelmezni, összevetni olyan kisebbségekkel, akik szintén egy adott célért küzdöttek. Az említett provokációk időnként szándékosak, vagy valami sérelem hatására jöttek létre, de a társadalomnak toleranciával kell kezelniük ezeket, ez a befogadó társadalom lényege – fogalmazott Szentistványi.
„Szeretünk hivatkozni a >>keresztény Európára<<, a magyar alaptörvényre, hogy ez a többség akarata, de el kell fogadni, hogy nem mindenki érzi ebben magát a legotthonosabban. Ezért idézek szívesen Ferenc pápától, mert ő radikálisan és egyben toleránsan szokott megszólalni e kérdésben, amire már nagyon-nagy szükség lett volna eddig is az egyházban, így arra is, hogy a nagyvonalúságon és a megértésen keresztül mutassanak példát” – magyarázta az LMP politikusa, aki úgy gondolja, sokkal több csoportnak kéne markánsan fellépnie a jogaiért. Véleménye szerint a fogyatékosoknak és másoknak is egyértelműen meg kellene mutatniuk, hogy jelenleg marginálisak a lehetőségeik, nem veszik őket figyelembe a többségi társadalom részéről. Szentistványi szerint Szegeden nincsenek látványosan jelen a melegek, habár valószínűleg van olyan hely, klub, ahol szívesen összegyűlnek. „Fontos kérdés az, jó-e ez az állapot? Mit kell tenniük a nem hagyományos párkapcsolatban élőknek, el kell bújniuk, otthon kell maradniuk?” – kérdezte az LMP-s városatya. A melegek helyzetét párhuzamba állította a fogyatékosokkal, akikből szintén keveset látni az utcákon, ellentétben Nyugat-Európában, pedig itt is legalább annyian vannak, mégsem mernek kimenni a közterekre. Úgy gondolja, ha egy meleg pár kézen fogva sétálna Szeged utcáin, lehet, furcsa reakciókat váltana ki a járókelőkből, de ennek ellenére sem véli úgy, hogy be kellene húzódniuk a lakásaikba, a nyilvánosságtól teljesen elzárva. „Nem Európába vezető út az, hogy sokan az előbbieket várják el, pedig joguk van jelen lenni a kisebbségeknek is a társadalomban, legyen szó melegekről vagy fogyatékosokról” – zárta szavait Szentistványi, aki ismételten leszögezte, hiba kiemelni a melegkérdést önmagában, inkább párhuzamba érdemes állítani a fogyatékosokkal vagy a migránsokkal kapcsolatos ügyekkel.
„A magam részéről úgy vélem, hogy a melegházasságot és a melegek örökbefogadási jogát is engedélyezni kellene” – mondta Kormos Tibor, az Együtt képviselője szigorúan a saját véleményeként. „Mindenkinek joga van a szabad párválasztáshoz, s környezettanulmány után, ha minden megfelelő, az örökbefogadás sem elrugaszkodott dolog a heteroszexuálisokkal azonos feltételek mellett.” „Úgy gondolom, a többségi társadalom nem fogadja el ezt a fajta felvonulást. Magam részéről kicsit magamutogatós dolognak tartom, de rajtuk áll, a saját dolguk eldönteni a demokratikus társadalomban, hogy miként kívánnak megjelenni” – vélekedett a Pride-ról az Együtt politikusa. A szegedi homoszexuálisok helyzetéről azonban nem kívánt véleményt nyilvánítani, szerinte ezt a helyi melegektől kell megkérdezni.
Megkérdeztük a szegedi közgyűlés pártjainak képviselőit a Pride-hét alkalmából, mit gondolnak a homoszexuálisokról, a...
Posted by Szegedma Hírportál on 2015. július 10.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.