Orbán: Nem akarunk átkelőket lezárni a szerb-magyar határon (FRISSÍTVE)

A menekültek és a bevándorlók köti különbségtételt hangsúlyozta a kormányfő a szerb miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján - írja a Hvg.hu. Orbán Viktor szerint fel kell lépni az illegális határátlépés ellen, de az átkelők lezárására nincs szükség a szerb-magyar határon.

Nem menekültekről van szó, hanem újkori bevándorlás történik most, ami sokáig tart majd – mondta

Orbán Viktor

a Magyarországra érkező migránsokkal kapcsolatban. "A szerdai szerb-magyar közös kormányülés legfontosabb pontja a szerb-magyar határra tervezett kerítés illetve a menekültek ügye" -

. A magyar kormány júniusban jelentette be, hogy négy méter magas kerítést építenek a szerb-magyar határon, egy 175 kilométeres szakaszon, így próbálják megállítani az országba érkező migránsokat. A kerítés megépítését

Aleksandar Vucic

szerb kormányfő korábban ellenezte.

Orbán: kénytelenek vagyunk megvédeni a déli határt, de ez nem Szerbia ellen irányul

Magyarország kénytelen megvédeni déli határait, de ez a lépés nem irányul Szerbia és a szerb nép ellen - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő szerdán Budapesten, a magyar-szerb kormányülés után Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország a legális határátkelőhelyeket fenntartja, azokat bővíteni, fejleszteni akarja, vagyis "határátkelőhelyeket nem zárunk le, de a törvénytelen határátlépéseket minden eszközzel meg fogjuk akadályozni". Magyarország mára "harapófogóba" került, mert nemcsak délről érkeznek "a népvándorlás újabb hullámai", hanem nyugati országok részéről is az a szándék, hogy illegális határátlépőket küldjenek vissza Magyarországra. Ezért "bármennyire is nem esik jól, bármennyire is ismerjük a következményeit, mégis kénytelenek vagyunk Magyarország déli határait megvédeni" - fogalmazott a miniszterelnök. Igyekezett azonban biztosítani szerb kollégáját - folytatta -, hogy ez a lépés nem irányul Szerbia ellen. Megerősítette: a magyar kormány álláspontja szerint nem menekült-, nem is gazdasági bevándorlási kérdésről van szó, hanem egy újabb kori népvándorlásról, amely nem zárul le egyhamar. A kormányfő szerint ugyanis illúzió, hogy az afrikai válságövezetekből csak addig érkeznek Európába emberek, amíg azok a területek nem pacifikálódnak. "Ez nem így van", "ha hagyjuk, akkor milliós, sőt tízmilliós, sőt százmilliós számban is elképzelhető egy modern népvándorlás" - mondta. A határzárral kapcsolatos szerb újságírói kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta: azért beszélnek ideiglenes határzárról, mert nem szeretnék, ha örökre így maradna, nem elválasztani akarják a két országot, hanem a határőrizet feladatának akarnak megfelelni. A kerítésügyet - közölte - a magyar kormány határőrizeti kérdésnek tekinti, nem pedig emberi jogi, külügyi vagy a kétoldalú kapcsolatok kérdésének. Aki jó szándékkal jön Magyarországra, felkeresheti a legális határállomásokat, de úgy nem lehet ide jönni, hogy az első itt megvalósított lépés törvénysértést valósít meg - fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy a jó szerb-magyar kapcsolatokat, amelyekben ez az ügy kétségkívül problémát okoz, próbálják menteni és fenntartani. Üdvözölte egyúttal a keddi osztrák-magyar-szerb belügyminiszteri megállapodást, de az szerinte csak részleges megoldás, mert nem tudja feltartóztatni a népvándorlást, de csökkentheti a nyomást. Orbán Viktor elismerően beszélt a szerb gazdaságról, szerinte a számok azt mutatják, sikerült Szerbiát pénzügyileg és gazdaságilag stabilizálni. A kormányfő Magyarország elementáris érdekének nevezte, hogy Szerbia stabil ország legyen, egy instabil szomszéd ugyanis nagy kockázat lenne. Ha nem stabil Szerbia, nem stabil Magyarország, és a két ország kapcsolata nem kiegyensúlyozott, akkor a Nyugat-Balkán krízistérséggé válik - tette hozzá. Az általa sikeresnek minősített kormányülés témáiból megemlítette az energetikát is, kiemelve: az lenne a legjobb, ha a 2019-ben Ukrajnán keresztül már nem érkező orosz gáz kiváltására létrejönne egy stratégiai gázvezeték, amely Törökország felől, Szerbián keresztül Magyarországra - és így Közép-Európába - szállítaná az energiahordozót. Ezzel összefüggésben megjegyezte: "miközben a legerősebb kritikákat kell elviselni az Oroszországgal való még oly halvány együttműködés következményeképpen is", aközben európai óriáscégek "aggály nélkül" írnak alá olyan megállapodásokat, amelyek hosszabb távon biztosítják az Oroszországból érkező gázt Nyugat-Európának. Szerinte ez "bennünket bátorságra kell, hogy sarkalljon", mert jól látható, hogy a tűréshatárok nem ott vannak, ahol azt sokan gondolják. Igenis meg kell találnunk az orosz energiaforrások Európába, Közép-Európába és Magyarországra juttatásának új útvonalait - jelentette ki. Orbán Viktor gazdasági ügyekben tudatta azt is: hamarosan megnyílik az Eximbank belgrádi irodája, Szabadkán és Újvidéken a kereskedőház kirendeltségeket állít fel, és Magyarország az év második felében a szerb fővárosban is szeretne kereskedőházat nyitni. Szólt továbbá arról, hogy a Belgrád-Budapest-vasútvonal megépítése "a legszebb reményekre ad okot", a megvalósíthatósági tanulmányokból látszik, hogy a legnehezebb tengelynyomású tehervonatok is közlekedhetnek majd az új pályán. Az oktatási, kulturális együttműködés kérdésében a kormányfő arról tájékoztatott, hogy Magyarország 50 szerb diáknak biztosít ösztöndíjat, de ezt a számot szeretné tovább növelni. Közölte azt is: a magyar kabinet 500 millió forintot szavazott meg a szabadkai zsinagóga belső felújítására. Elmondta azt is, hogy elfogadta a meghívást a következő évi - Szerbiában tartandó - együttes szerb-magyar kormányülésre. A vajdasági magyarokkal kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor azt felelte: Szerbia részéről egy olyan nagyvonalú, az európai sztenderdeket meghaladó, baráti elbánásban volt része a magyar közösségnek az elmúlt időszakban, ami egyáltalán nem általános a Kárpát-medencében. Szerinte a barátságra és a békés együttműködésre törekvést jól mutatja, hogy a Budapestre érkezett szerb kormánydelegációnak tagja lehetett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a magyar delegációnak pedig tagja volt a Magyarországon élő

Alexov Lyubomir

szerb parlamenti szószóló. A tájékoztató előtt Orbán Viktor és Aleksandar Vucic szándéknyilatkozatot írt alá a két ország infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztéséről. Ezt követően a két kormány képviselői együttműködési megállapodást kötöttek a magyar-szerb oktatási, tudományos és kulturális munkatervről, aláírták a szerb európai uniós integráció támogatásával kapcsolatos dokumentumot és egy egyetértési nyilatkozatot a két külügyi tárca között.

Szerb miniszterelnök: a kerítés nem ronthatja el a jó magyar-szerb viszonyt

Szerbia büszke rá és elégedett azzal a jó viszonnyal, amely Magyarországhoz fűzi; sok energiát fektettek ennek megteremtésébe, és ezt nem ronthatja el a magyar-szerb határra tervezett határzár - mondta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szerdán Budapesten. A magyar és szerb kormány együttes ülése után az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic kiemelte: nehéz időkben még fontosabb, hogy egy ország baráti kapcsolatot ápoljon a szomszédaival, és Magyarország Szerbia "nagy barátja". Szerbia azt szeretné, ha továbbfejlődnének kapcsolatai Magyarországgal, ugyanis még sosem volt ilyen jó a két ország viszonya - vélekedett. Hozzátette: a múltat maguk mögött hagyták, most már a jövő felé kell fordulni. Bár Szerbia nem örül a kerítésnek a magyar-szerb határon, bízik benne, hogy sikerül rendezni a szerb-macedón határon kialakult helyzetet, és ebben Magyarország is segít - közölte. Mint mondta, Magyarország azt a magyarázatot adta, hogy nem Szerbia miatt emeli a kerítést, hiszen a két ország kapcsolatai barátiak, és Magyarország a területét, az érdekeit védi. A várható bevándorlók száma valóban ijesztő, ezért közös fellépésre van szükség a szerb-macedón határon - közölte. Arról is beszámolt, hogy kedden 650 illegális bevándorló szerbiai belépését akadályozták meg Macedónia felől, és folytatják ezt a munkát magyar és osztrák segítséggel. Valóban óriási népvándorlás tapasztalható Közép-Európa felé, és ezt az áramlatot nehéz megállítani. Szerbia nyilvántartásba veszi az illegális bevándorlókat, bár ők már korábban átlépték az EU határát, Szerbia nem az első állam az útvonalukon, de korábban senki sem vette őket nyilvántartásba, több határon már átjutottak - magyarázta. A szerb kormányfő úgy vélte, közös mechanizmust kell kialakítani az EU-val a probléma kezelésére. Hangsúlyozta: Szerbia örül Magyarország minden sikerének, mert a sikeres, fejlett, stabil Magyarország előfeltétele annak, hogy Szerbia is sikeres, fejlett, stabil legyen. Aleksandar Vucic az infrastrukturális projektekről szólva kifejtette: kulcsfontosságú a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése, elkötelezettek e projekt megvalósítása mellett, ugyanis ez kapcsolatot jelent Közép- és Nyugat-Európával, valamint Magyarországnak is jobb összeköttetést Délkelet-Európával. Hozzáfűzte: július 16-ig kell az érintett minisztereknek és a szakértői bizottságoknak a kínai partnerekkel összedolgozni a megvalósíthatósági tanulmányokat, Belgrád már elkezdett dolgozni a kivitelezési terven, így az év vége előtt elkezdődhet az építkezés, és három-három és fél év múlva megvalósulhat a projekt. Megjegyezte: a mostani megbeszélésen szó volt a Baja-Szeged-Szabadka vasútvonalról, a tiszai folyami határátkelőről és közúti határátkelőkről is. A szerb miniszterelnök az energetikai együttműködéssel kapcsolatban megköszönte Magyarország támogatását, hogy Szerbia felől érkezzen a déli gázvezeték, üdvözlik, hogy Magyarország Szerbia irányából akar hozzájutni a gázhoz. Arra is kitért, hogy a magyar kormány tagjaival beszéltek a magyar cégek szerbiai befektetéseiről is. 35 magyar cég vesz részt a szerbiai privatizációban, és jó lenne, ha nemcsak a Vajdaságban tennék ezt magyar vállalatok, hanem Szerbia más részein is - mondta. Hozzátette: fontos érdek, hogy minél több magyar cég vegyen részt sikeresen a privatizációban.

Orbán: a szerb-magyar jószomszédi viszony a következő években is fennmaradhat

A migrációs kérdés, "a modern kori népvándorlás" kezelése, vagyis a magyar határőrizet helyreállítása sem olyan tényező, amely eltávolíthatná egymástól Magyarországot és Szerbiát - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. által szervezett szerdai magyar-szerb üzleti fórumon, Budapesten. Joggal lehet számolni azzal, hogy a szerb-magyar jószomszédi kapcsolat a következő években is fennmarad, a két ország vezetésében megvan az a szándék, hogy a kapcsolatok stabilak maradjanak - jelentette ki a kormányfő. Orbán Viktor a magyar és a szerb üzletemberek előtt arról is beszélt: kormánya dolgozik azon, hogy megtalálja azokat az eszközöket, amelyekkel a 3 százalék körüli növekedési sávból az 5 százalékos növekedési tartományba lendítheti a magyar gazdaságot. "A válaszunk még nincs meg erre a kérdésre, de a kormány eltökélt" - mondta a miniszterelnök, aki biztos abban, hogy megtalálják azokat az ágazatokat, amelyek erőteljes fejlesztésével Magyarország meghaladhatja a 3 százalékos bővülést. Szavai szerint a szerb-magyar együttműködés stabilitási feltételei adottak. Magyarországon onnan lehet tudni, hogy az ország stabil, hogy "az ellenzék óriási hangerővel bírálja a kormányt", amikor ugyanis "az ellenzék csendesebb, az azt jelenti, hogy bajok vannak" - fogalmazott. Minél több jó üzlet jön létre Szerbia és Magyarország között, annál biztosabb alapokon nyugszik a jó szerb-magyar kormányzati együttműködés - mondta Orbán Viktor. Végül kitért a szerb privatizációra, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: Magyarország sosem akart gazdasági előnyöket szerezni külföldön úgy, hogy a helyiek azt nem fogadják örömmel. Ezért minél szélesebb tájékoztatást kért szerb kollégájától az ottani privatizációról, és szorgalmazta, hogy "jelöljék meg azokat az ágazatokat, ahol a szerbek szívesen látnak bennünket". Indoklásul a miniszterelnök azt mondta: nem szeretnének olyan helyzetbe kerülni, mint amilyen időnként Magyarországon előfordul, ahol lezajlott egy kellő mérlegelés nélküli privatizáció, majd egy másik kormánynak a nemzeti érdekek miatt bizonyos gazdasági területeket vissza kell vennie. "Nem szeretnénk egy ilyen politikának elszenvedői lenni" - tette hozzá. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök beszédében felhívta a figyelmet a Szerbiában végrehajtott fiskális stabilizációra, kifejtve, hogy a fiskális fegyelem nem mindig egyeztethető össze a gazdasági növekedéssel, de várakozásiak szerint az idén már nő a szerb bruttó hazai termék, a cél pedig az, hogy belátható időn belül 2 százalékos növekedést érjen el az ország. Kérte, hogy a magyar vállalatok minél aktívabban és minél nagyobb számban vegyenek részt a szerbiai privatizációban. Elmondta, hogy 35 magyar cég már szerepel ebben a folyamatban; többségük mezőgazdasági, élelmiszeripari területen érdekelt. Aleksandar Vucic kifejtette, hogy minden cég mentort kap, aki segít az eljárások gyors és hatékony lebonyolításában. Emlékeztetett arra, hogy nemrég törvényt hoztak az építési engedélyek szabályozásával kapcsolatban, aminek köszönhetően már 28 nap alatt minden engedélyt meg kell kapnia a befektetőnek. Aleksandar Vucic szerint a befektetők a Nyugat-Balkánon sehol nem találnak olyan kormányt, amely több kedvezményt adna, mint a szerb. Kifejtette, hogy a befektetők azért is találnak jó feltételeket Szerbiában, mert az országban számos reformot hajtottak végre a tavalyi árvíz után. Példaként említette az új munka törvénykönyvét, és a rugalmas munkaerő-piacot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar befektetők nemcsak a Vajdaságban, hanem Szerbia többi részén is nagyon jó feltételeket találnak. Aleksandar Vucic hozzátette: az infláció 1,8 százalék volt tavaly, 17 százalékkal bővült az ipari termelés, illetve az első félévben 6,7-ről 1,7 százalékra csökkent a hiány. Az árvízkárok helyreállítása rányomta a bélyegét az idei első négy hónapra, így a gazdasági növekedés szempontjából a második félév lesz mérvadó - tette hozzá. Hangsúlyozta: szeretnék, ha minél több magyar cég érkezne Szerbiába, és nemcsak kis- és közepes vállalkozások, hanem nagyvállalatok is.