Határzár - Lázár: heteken belül meg kell kezdeni a munkát (FRISSÍTVE)

Heteken belül meg kell kezdődnie az ideiglenes határzár létesítésének a szerb-magyar határon - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

. A tárcavezető azt mondta:

Orbán Viktor

miniszterelnök az előző napi kormányülésen világossá tette, hogy az ideiglenes határzár megvalósításának minél hamarabb meg kell történnie. A kormány nem tud 4-5 hónapot várni - jelentette ki

Lázár János

. Megismételte, hogy a kivitelezést állami érdekkörben akarják tartani, a költségeket pedig 5-10 milliárd forint közé tette, emlékeztetve, hogy 6,5 milliárd forint már rendelkezésre áll. Jelezte, hogy a határzár nyomvonalát a Belügyminisztériumban már meghatározták. Közölte azt is, hogy eddig körülbelül egymillióan küldték vissza a bevándorlásról szóló - július 15-ig meghosszabbított - nemzeti konzultáció kérdőívét, és 800 ezer ív kiértékelése után továbbra is az látszik, hogy a válaszolók döntő többsége határozottan elutasítja az illegális bevándorlást. A Miniszterelnökség vezetője elmondta továbbá, hogy a kormány vizsgálja azokat a híreket, amelyek szerint embercsempészek által szervezett útvonalakon érkeznek az illegális bevándorlók. A szerdai magyar-szerb kormányüléssel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: Magyarországnak kiemelt jelentőségű az együttműködés Szerbiával, amelynek európai uniós integrációját Budapest elkötelezetten támogatja. A határzárral kapcsolatban megerősítette Orbán Viktor előző napi szavait, vagyis hogy a magyar lépés nem irányul senki ellen, csak "szeretnénk megvédeni Magyarország határait". Lázár János a sajtótájékoztatón európai uniós ügyekre is kitért. A belső piaci szabályozásért felelős uniós biztos egy interjújára hivatkozva a politikus azt mondta: Elzbieta Bienkowska megfenyegette a magyar kormányt, a magyar törvényhozást és egész Magyarországot, ami példa nélküli. Az EU-biztos "fenyegetéssel felérő üzenete" szerint a magyar kormánynak háborúra kell számítania az Európai Bizottsággal, ha a korábban leosztott jogokat elveszi a külföldi cégektől, és patrióta gazdaságpolitikát folytatva igazságosabban akarja elosztani a gazdasági jogokat - fejtette ki a miniszter. A magyar kormány tisztázni szeretné az Európai Bizottsággal, hogy ez a brüsszeli testület álláspontja vagy a biztosé - közölte, hozzáfűzve: a belső piaci EU-biztos a Spar élelmiszer-üzletlánc, a nagy gyógyszerkereskedő hálózatok és a Philip Morris dohányipari vállalat érdekében emelt szót. Utóbbival kapcsolatban Lázár János hozzátette, nem volt még példa arra, hogy egy uniós biztos nyíltan egy dohánycég és a dohányzás mellett kampányolt volna. A tárcavezető beszélt a paksi atomerőmű-fejlesztésről is, amellyel kapcsolatban tudatta: májusban a magyar kormány maga kezdett versenyjogi eljárást, azt kérve az Európai Bizottságtól, hogy döntse el, a paksi kapacitásfenntartásban a kabinet betartja-e a tiltott állami támogatással kapcsolatos szabályozást. Azt kérte, hogy a brüsszeli testület a tények és a számok alapján hozza meg döntését. Közölte egyúttal, hogy a jövő héten Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára és Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos Brüsszelben tájékoztatja a versenyjogi főigazgatóságot, majd az Egyesült Államokban hivatalos tájékoztatást nyújtanak az amerikai kormánynak is.

Semmilyen gépjárműbeszerzés nem lesz az államapparátusban

A következő időszakban semmilyen gépjárműbeszerzés nem lesz az államapparátusban a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatása szerint. Lázár János jelezte, hogy áttekintették a gépjárművek helyzetét és szükségtelennek tartották a 6 milliárd forintos beszerzést. A tárcavezető a parlament költségvetési bizottságának javaslatára reagálva azt is közölte: az új közbeszerzési törvény az új uniós irányelvek szerint készült, a hazai jogszabálynak szűk a mozgástere, így a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) sem lesz lehetősége, hogy november 1-je után kivételes elbánásban részesüljön. A miniszter arról is beszámolt, hogy a kormány kifejezetten üdvözli a Kúria tényleges életfogytiglanról szóló jogegységi döntését.

Kormánydöntés a Liget-projekt első szakaszáról: ötletpályázat, épületfelújítások

Döntött a kormány a Liget-projekt első szakaszáról - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön sajtótájékoztatón, ahol arról számolt be, hogy ötletpályázatot írnak ki a Városliget közparkfunkciójának helyreállítása érdekében, továbbá számos épületet felújítanak, és újak is épülnek. Lázár János az épületrekonstrukciók között említette a Szépművészeti Múzeum megújítását, és jelezte, készek a Műcsarnokot is felújítani. Megújul továbbá a Vajdahunyad vára, az állatkert, és a kormány kész együttműködni a Széchenyi-fürdő felújításában is - sorolta. Megépül a Magyar Zene Háza is - erősítette meg a miniszter, aki tudatta: a közlekedési múzeum eredeti épületének helyreállítására ugyancsak biztosítják a szükséges forrásokat. Végül tájékoztatott egy új cirkuszközpont megépítéséről.

50 százalékkal emelnék a legalacsonyabb jövedelmű közszolgálati dolgozók bérét

A legalacsonyabb jövedelmű közszolgálati dolgozók bérének 50 százalékos emelésére tett javaslatot csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a 2016-os büdzsében az első fél évre 25 milliárd forintos "mozgástér" van a közszolgálati életpályára. Ennek igazságos elköltése érdekében a tárcavezető konzultációt kezdeményez a szakmai partnerekkel. Lázár János közlése szerint a legalacsonyabb jövedelmű vagy beosztású járási hivatali vagy kormányhivatali dolgozók 80-100 ezer forintot keresnek, cél, hogy az ő esetükben mielőbb béremelés legyen. Beszámolt arról is, hogy a kormány áttekintette az államapparátus gépjárműveinek helyzetét és szükségtelennek tartja a 6 milliárd forintos beszerzést. A következő időszakban semmilyen gépjárműbeszerzés nem lesz - jelentette ki. A miniszter ismét szóba hozta, hogy három területen - az építésügyben, az adóeljárásokban és az uniós pénzek kifizetése területén - a bürokrácia csökkentése a legfontosabb feladat. Az ezzel kapcsolatos konzultációs kérdőívet 175 ezren töltötték ki a járási hivatalokban; az emberek az elvárt lépésekről, díjak, illetékek csökkentéséről fejthették ki véleményüket. Lázár János a következő fél év nagy feladataként hivatkozott a teljes adóeljárási rendszer átalakítására, amelynek során az egyszerűsítést, az átláthatóvá tételt sürgette. Utalt arra is, hogy az OECD tanulmánya szerint a vállalatoknak az adóbürokrácia jelenti a legsúlyosabb kihívást, s ez a versenyképességet veszélyezteti. Számos koncepció készült az adóhivatalra vonatkozóan, ezekről vita folyik a kormányzatban - mondta a tárcavezető, kifejtve: megvizsgálják, hogyan funkcionált az eddigi struktúra. Az egyik megoldási lehetőségként beszélt arról, hogy területi szinten az adóirányítás integrálódik a kormányhivatalokba. Jelezte: még nincs döntés a kérdésben. Azt a mentalitást ugyanakkor fenntarthatatlannak nevezte, hogy az adórendszer ellenségnek tekinti az adófizetőket és vélelmekkel él velük szemben. Arra a kérdésre, hogy a változás érintheti-e Vida Ildikó NAV-elnök pozícióját, Lázár János azt felelte: először a tartalomról, a változás mélységéről kell dönteni. A tárcavezető a parlament költségvetési bizottságának javaslatára reagálva azt is közölte: az új közbeszerzési törvény az új uniós irányelvek szerint készült, ami meghatározza a kivételek körét. A hazai jogszabálynak szűk a mozgástere, így a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) sem lesz lehetősége, hogy november 1-je után kivételes elbánásban részesüljön - fűzte hozzá. A testület módosító indítványában azt kérte: két területen vegyék ki az MTVA-t a jogszabály hatálya alól. A Miniszterelnökség vezetője a tájékoztatón azt is elmondta: szeptember 15-ig értékelik a tárcák eddigi teljesítményét. A július elejére tervezett belső konferenciát - a bevándorlási kérdés okozta terhek miatt - augusztus 25-én tartják meg. Ezen - Matolcsy György jegybankelnök, Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Domokos László, az Állami Számvevőszék és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke részvételével - az OECD országjelentését értékelik majd. Az információszabadságról szóló törvény módosításával kapcsolatban arra a kérdésre, hogy miért van szükség a közérdekű adatigénylés fizetőssé tételére, Lázár János azt válaszolta: "mert nem győzzük", előfordul ugyanis, hogy például egy-egy önkormányzatnak több tízezer oldalt kell lemásolnia. "A visszaéléseket szeretnénk megakadályozni", nem az információhoz való hozzáférés alapjogát korlátozni - hangsúlyozta.

Giró-Szász András

kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezt kiegészítve azt mondta: az Igazságügyi Minisztérium a törvénytervezet megfogalmazása során végig konzultált Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével. A jogszabály továbbra is meg fog felelni minden alkotmányos elvárásnak - közölte az államtitkár, aki szerint a módosítás célja megtartani a közérdekű adat kikérésének szabadságát, de korlátozni azt a szabadságot, hogy ezt obstruktív jelleggel, az államérdek figyelembevétele nélkül tehessék meg.

Példátlan segítség a családi csődvédelem

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint példátlan a hazai joggyakorlatban a családi csődvédelem, ami 100 ezer bajba jutott családnak jelenthet kiutat az adósságcsapdából. Lázár János csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta, ezek a családok nem tudtak élni a korábbi adósmentő intézkedésekkel, ugyanakkor az otthonuk elvesztése fenyegeti őket. Kifejtette, hogy a magáncsődbe belépők a következő 5 évben vagyonfelügyelő bevonásával, szigorú szabályok mellett törleszthetnek. A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy a felelősséget egyetlen devizaadóstól sem vállalja át az állam, de mindenkinek segít, aki bajba jutott.