Görög adósság - Most már a Grexit a legvalószínűbb forgatóköny

Londoni pénzügyi elemzők szerint a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait határozott többséggel elvető vasárnapi görögországi népszavazás után sem lehet egyértelműen kizárni, hogy Görögország az euróövezet tagja marad, a legvalószínűbb forgatókönyv azonban most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja vasárnap éjjel összeállított helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi görög kormánnyal rendkívül nehéz lesz megállapodásra jutni bármiféle további pénzügyi programról, tekintettel a népszavazási eredményre. A Barclays elemzői szerint a görög bankválság valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az eurójegybank (EKB) leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA). Ez várhatóan legkésőbb július 20-án bekövetkezik, Görögország ugyanis akkor lenne köteles törleszteni egy 4,2 milliárd eurós kötvénykötelezettség-hányadot az EKB-nak. A görög kormány ezután fizetési ígérvények kibocsátására kényszerülhet. Ezek az eszközök párhuzamos valutaként funkcionálhatnak az euró mellett, de végül szükségessé válhat a görög jegybank részéről egy teljesen új valuta forgalomba bocsátás a likviditás fenntartása és a bankok tőkepótlása végett. Athén ezen a ponton várhatóan a fizetési ígérvényeket váltja majd át az új drachmára - jósolták a Barclays közgazdászai. A ház szerint a Grexitről nem a görög kormány fog önkéntesen dönteni, hiszen a legutóbbi felmérések alapján a görög választók 81 százaléka az euróövezetben szeretne maradni. Emellett a többi euróövezeti kormány sem dönthet úgy, hogy Görögországot kizárja a valutaunióból, mivel ez politikai szempontok miatt nem elképzelhető, és jogi lehetőség sincs erre. Így az, hogy Görögország meddig tud az euróövezetben maradni újabb pénzügyi segélyprogram nélkül, azon múlik, hogy az EKB hajlandó lesz-e továbbra is likviditási segítséget nyújtani a görög bankrendszernek, és azon, hogy milyen következményekkel jár, ha Görögország július 20-án hátralékba kerül az EKB-nak fizetendő törlesztési hányaddal - áll a Barclays elemzésében. A cég szakértői szerint azonban az eurójegybank legkésőbb július 20-án leállítja az ELA-folyósításokat, ha addig nem születik megállapodás egy új pénzügyi programról. Ezután a görög bankrendszer nemcsak illikvid lesz, hanem fizetésképtelenné is válik, a finanszírozás hiánya pedig a görög gazdaság összeomlását eredményezi. Ez a helyzet viszont nem tartható fenn néhány napnál tovább, a görög kormány ezért kénytelen lesz ellenőrzése alá vonni a görög jegybankot, és kényszeríteni arra, hogy lássa el likviditással a görög bankrendszert, ami tényszerűen új valuta nyomtatását jelenti. Ez a maastrichti megállapodás egyértelmű megsértése lenne, és e fejlemények nyomán Görögország biztosan kikerülne az euróövezetből - áll a Barclays vasárnap éjjeli elemzésében. A ház a várható piaci reakcióval kapcsolatban hangsúlyosan kiemeli, hogy a globális intézményi befektetői közösség nem számított a görög népszavazás elutasító végeredményére. A Barclays közvetlenül a referendum előtt 1244 intézményi ügyfelének bevonásával gyorsfelmérést végzett, és a megkérdezett befektetési társaságok 66 százaléka várta azt, hogy az igenek lesznek többségben a görög népszavazáson. Egy másik nagy londoni pénzügyi szolgáltató csoport, a TD Securities elemzői hétfő hajnali helyzetértékelésükben közölték: a népszavazás eredménye nyomán jelenleg 45 százalékos esélyt adnak arra, hogy Görögországnak távoznia kell az euróövezetből. A ház szerint az általa felvázolt lehetséges forgatókönyvek közül ez a legnagyobb egyedi kockázat. A cég elemzői 30 százalékos esélyt látnak arra, hogy a jelenlegi görögországi politikai keretek között mégis megállapodásra jut Athén a hivatalos hitelezőkkel. A TD Securitiesnél 25 százalékos eséllyel szerepel az a kimenetel, hogy nem születik megállapodás, és a Grexit marad az egyetlen lehetőség, ám ennek elkerülésére a jelenlegi kormányt saját belső ellenzéke bizalmatlansági szavazással megbuktatja, és az új görög kormány megállapodik a hitelezőkkel. A TD Securities elemzői szerint a jelenlegi kormány és a hivatalos hitelezők közötti egyezség esélyeit korlátozza, hogy az európai vezetők "nem kapitulálhatnak" a morális kockázat kialakulásának veszélye nélkül, így Görögország a népszavazás után sem számíthat a referendum előtt megajánlottnál könnyebb megállapodási feltételrendszerre. Mindezek alapján a ház azt jósolja, hogy az euróövezeti vezetők tesznek egy utolsó megállapodási javaslatot Görögországnak, de ebben a javaslatban szinte ugyanaz a feltételrendszer szerepel majd, mint az eddigiekben. A TD Securities elemzői szerint azonban az új javaslatcsomag kiegészülhet azzal az ajánlattal, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni tartozások kiegyenlítéséhez Görögország igénybe veheti az euróövezeti pénzügyi stabilizációs mechanizmus, az ESM (European Stability Mechanism) hiteleit, de ehhez az a feltétel is kapcsolódhat, hogy Görögországban nemzeti egységkormány alakul, amely elkötelezi magát a megállapodásban foglaltak végrehajtására.

Dijsselbloem:az eredmény nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából

A görögországi népszavazás eredménye "nagyon sajnálatos Görögország jövője szempontjából" - reagált vasárnap, pár perccel éjfél előtt közzétett közleményében a referendum kimenetelére

Jeroen Dijsselboem

holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke. Dijsselbloem közölte: tudomásul veszi az eredményt, ám álláspontja az, hogy a görög gazdaság talpra állításához nehéz intézkedésekre és reformokra van szükség. "Most megvárjuk a görög hatóságok kezdeményezéseit" - hangsúlyozta a holland pénzügyminiszter, közölve egyúttal, hogy az eurózóna állam- illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójával egy napon, kedden az Eurócsoport is összeül, hogy megvitassa a kialakult helyzetet. Az eurózóna tagállamai a két mentőcsomag révén Görögország immár a legnagyobb hitelezőivé váltak. A szavazatok több mint 95 százalékának összesítését követően a görögországi népszavazáson a választók 61,32 százaléka szavazott arra, hogy Görögország utasítsa el a hitelezők által javasolt reformintézkedéseket, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez. A januárban hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza által vezetett görög kormány elsődleges követelése, hogy a hitelezők enyhítsenek Athén adósságterhein.