Elkészült a szegedi határkikötő (FRISSÍTVE) + FOTÓK

További ötven kis és nagy forgalmú határátkelő nyílik 2020-ig Magyarországon – jelentette ki Szabó László parlamenti államtitkár a szegedi határkikötő úszóművének átadóján. A magyar és a szerb oldalon mintegy 1,6 millió euróból valósultak meg fejlesztések.

Szabó László

, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a helyszínen kijelentette: a kormány azt szeretné elérni, hogy minél jobb legyen az infrastruktúra Magyarország és a környező országok között. Elmondta, hogy jelenleg száz kis és nagy forgalmú határátkelő van Magyarországon, ezek közül tizenhat 2010 óta épült, és a tervek szerint 2020-ig még ötvenet alakítanak ki. Ez segíti a határ menti övezetek gazdaságának élénkítését, lehetőséget ad a vállalkozásoknak, a turizmus, a kereskedelmi forgalom növeléséhez. A közeljövőben három új határátkelő nyílik Magyarország és Szerbia között, ezek közül a legkorábban, még ebben a hónapban Röszke és Horgos között, a régi 5-ös úton - közölte az államtitkár. „Magyarország gazdasága extrovertált, nagyon függünk az exporttól, így a hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységét minden erővel megpróbáljuk segíteni. Cél továbbá, hogy a Tisza nemzetközi hajóúttá váljon” – jegyezte meg Szabó László. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kitért a szerb-magyar határon létesítendő ideiglenes műszaki határzárra is, mellyel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar és a kormány tárgyalt az ügyről, s a két ország miniszterelnöke egyetértett abban, hogy a magyar intézkedések Európa érdekét szolgálják. Szabó célként jelölte meg, hogy Szerbia minél előbb csatlakozzon az EU-hoz, és akkor feleslegesség válnak a határátkelőhelyek, de az infrastrukturális fejlesztések, így például a kisebb átkelők építése és üzemeltetése továbbra is fontos feladat a parlamenti államtitkár szerint mindkét ország számára.

Halmosi Zsolt

országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, a Szeged belvárosában kialakított folyami határátkelőhely mindenben megfelel a schengeni előírásoknak, és jó körülményeket teremt az ott dolgozóknak is. „Magyarország rendőrsége eltökélt abban, hogy minden olyan jogszabályt, amely a határellenőrzéssel kapcsolatban az Európai Unióban megszületik és ránk kötelezettséget ró, betartsuk. Így hazánk rendőrsége az elmúlt időszakban több mint 89 000 illegális határátlépőt fogott el, ebből több mint 88 500 Csongrád és Bács–Kiskun megye területén lépte át a szerb-magyar határt. A hozzánk érkező illegális migránsok 98%-át regisztráljuk, és a dublini rendelet előírásainak megfelelően folyik velük szemben az eljárás” – jelentette ki Halmosi Zsolt.

Három állandó folyami átkelő nyílik a Tiszánál

A szegedi folyami határátkelőhelyet uniós támogatással alakították ki. A magyar és a szerb oldalon összesen 1,592 millió euróból megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően hasonló átkelő épült a vajdasági Magyarkanizsa központjában, és felújították a szegedi medencés kikötőt is, ahol a teherforgalom ellenőrzése zajlik majd. Ahogy

, augusztus 1-jén három állandó folyami átkelő nyílik a Tiszán.

Csókási Esztertől

, a DKMT Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk: Szegeden a belvárosban, valamint a medencés kikötőben, illetve Magyarkanizsa központjában alakították ki az átkelőket. A szegedi medencés kikötőben – melyet továbbra is az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) kezel majd – a zavartalan teherforgalom érdekében folytatják a kotrást, így akár mélyebb merülésű teherhajókat is képesek lesznek fogadni.

Kozák Péter

, az ATIVIZIG vezetője korábban azt közölte, hogy az 1990-es évek elején épült kikötő 2,5 méteres merülésű hajók fogadására is alkalmas. A projekt részeként az igazgatóság vásárolt egy, a bejárati csatorna kotrására alkalmas munkagépet, így a létesítmény fenntartása olcsóbb lesz. A Tisza alsó szakasza egészen Csongrádig folyamatosan használható a teherhajók számára, ezért a meglévő iparvágány és a vízi szállítás összekapcsolásával jelentős logisztikai lehetőségek nyílnak meg a térség számára – mondta az igazgató.

65 millió euró jut határon átnyúló uniós projektekre

„Szegeden senki számára sem kérdés, hogy miért kell közösen gondolkodni Magyarországnak és Szerbiának. Egyrészt van egy komoly gazdasági kihívás ezek előtt az országok előtt, másrészt van egy olyan migrációs nyomás, amit csak közösen tudunk kezelni” – nyilatkozta portálunknak

Csepreghy Nándor

. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, meg kell érteni a másik ország problémáit, ez segít olyan utakat találni, mely lehetővé teszi, hogy a fejlesztéspolitika ne csak a fővárosokról, hanem az országok peremkerületeiről szóljon. A 2020-ig tartó európai uniós fejlesztési ciklusban szerb-magyar határon átnyúló projektekre fordítandó keretet jelentősen, 65 millió euróra emelték. Csepreghy elmondta, ezeknek a pályázatoknak a zöme közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos, ami lehetővé teszi, hogy a két ország vállalkozói a jelenleginél több szállal kötődjenek egymáshoz. A helyettes államtitkártól megtudtuk, az év utolsó negyedévében várható, hogy megjelennek a határon átnyúló projektek, a fő irányokról már megállapodott hazánk a szerb kormánnyal.

A térség fejlesztésének a motorjává válhat a Tisza

„Úgy gondolom, hogy egy régi értéket élesztünk újjá, a folyón létesített átkelőkkel a tiszai hajózás kelhet életre Csipkerózsika-álmából” – fogalmazott

Juhász Tünde

kormánymegbízott. Mint elmondta, Csongrád megyén belül több város, így Szeged mellett Szentes, Csongrád és Makó keletkezését és fejlődését befolyásolta a Tisza közelsége, hiszen egy időben jelentős vízi szállítás bonyolódott rajta és mellékfolyóin. Kitért arra is, hogy jelenleg negyedosztályú vízi útként tartják számon a folyó megyénkben lévő szakaszának nagy részét, ám az államhatártól Szegedig tartó szakaszt „E” osztályba, vagyis nemzetközi jelentőségű belvízi utak közé sorolják. „Ahhoz, hogy nemzetközi hajóúttál válhasson ez a folyó, s ezzel együtt kivegye a részét az európai szállítási együttműködésből, olyan beruházások kellenek, mint a magyar-szerb folyami határátkelőhelyek kialakítása” – közölte a kormánymegbízott.

Csongrád megye területfejlesztési koncepciója (ITP) több helyen fogalmaz meg a vidékfejlesztéshez kapcsolódó területi célokat, amelyek integrálják a különböző vízügyi, a területfejlesztési és vidékfejlesztési elemeket – erről már

Kakas Béla

, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke beszélt. Úgy fogalmazott, az itt élők felelőssége, hogy megbecsüljék a Tiszát, mint természeti kincset, amit a turizmus és a gazdaság szempontjait is figyelembe véve komplex rendszerként kell értelmezni. „A vízi áruszállítást a Tiszán a szegedi medencés kikötő bekapcsolásával, valóságos intermodális pontként történő üzemeltetésével kell biztosítani, együtt kezelve a Szeged-Szabadka-Temesvár városegység szállítási, logisztikai rendszerével. A medencés kikötő kitűnő bázist biztosíthat már meglévő, ám kihasználatlan és felújításra szoruló kapacitásával az intermodalitás megteremtéséhez” – jelentette ki a közgyűlési elnök, s utalt arra is, hogy a Tisza Csongrád megyei szakaszán a turisztikai- és sportjellegű fejlesztésekre is lenne igény.