Ha ki tudjuk nyitni az ELI „konzervdobozát”, páratlan gazdasági fejlődés indulhat meg Szegeden + KÉPEK, VIDEÓ

A CIB ECOdemia utolsó előadásán a helyi vállalkozások és az ELI kapcsolata került terítékre. A szegedi cégeknek is van esélyük kihasználni a lehetőségeket. A lézerközpont gazdasági haszna elérheti a megyeszékhely lakói által eddig megkeresett jövedelem 15 százalékát.

„Nem feltétlenül kell lézerfizikával foglalkozni annak a vállalkozásnak, amely kapcsolatba kíván kerülni az ELI-vel” – mondta

Lukovics Miklós

egyetemi docens, aki egyben az ELI-HU Nonprofit Kft. projekt koordinátora is. A CIB ECOdemia Nyári Egyetem utolsó rendezvényén megtudhattuk, csak tudatos stratégiával lehetünk képesek azt elérni, hogy az ELI-nek valódi gazdaságélénkítő szerepe legyen.

„Szegeden kedvező a diplomások aránya, a dolgozók több mint fele szellemi foglalkoztatású” – mutatott rá

Vas Zsófia

adjunktus, aki Szeged járás (a megyeszékhellyel 13 település) és Szeged városrégió (Szegeddel 15 helység) adottságait vizsgálta. Városunkban a munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta is jobb, mint a megyei és az országos átlag, s csak Kecskeméten alacsonyabb az ingázók aránya.

- magyarázta az előadónő. A szekunder szektorból egyedül a feldolgozóipar, s azon belül az élelmiszeripar a jelentős, a Dél-Alföld Magyarország „éléskamrája.” Jó hír, hogy a tudásintenzív szolgáltatásokban erősek vagyunk, így a szoftveriparban, a kutatásban, a fejlesztésben. Előadása zárásaként Vas Zsófia kiemelte, ez utóbbi kihasználását azonban megnehezíti az, hogy az átlag feletti iskolázottsággal rendelkező népesség elvándorol térségünkből.

- vette át a szót Lukovics, hiszen a dél-alföldi régió csak az EU átlag 44 %-át éri el gazdasági szempontból. Ezen segíthet az ELI, amely hamarabb kész lesz, mint gondolnánk, így ideje cselekedni. Ugyanis, ha az ELI mellé nem hozunk létre egy tudásparkot, akkor a valódi gazdasági lehetőségeket nem tudjuk kiaknázni. Az ELI-ALPS koordináló szerepet tölt be ennek eléréséhez, mivel ami a fejlettebb gazdaságú térségekben magától valósul meg, ahhoz nálunk külső beavatkozásra van szükség.

A rendszerszemléletű fejlesztéspolitikában öt szintet határoztak meg, attól függően, hogy közvetlen, vagy közvetett beszállítókról, tevékenységekről van szó. A helyi vállalkozásoknak elsősorban a közvetve, s ELI-hez csak több láncszemen keresztül kapcsolódva van esélyük, de még ez is nagy lehetőségeket jelent.

- hangsúlyozta

Imreh Szabolcs

, az SZTE GTK docense. A kulcsszavak: felelősségteljes innováció, megfelelő üzleti környezet kialakítása és start-up cégek támogatása. „Óvatos álmom, hogy legyen teljes szolgáltatáscsomag, amellyel segíthetjük azokat, akik konkrét ötlettel indítanának start-up vállalkozást” – mondta el terveit az egyetemi docens.

– oszlatta el a hallgatóságban felmerült kételyeket a témaváltás ügyében, ugyanis Lukovics Miklós, aki májpástétomos doboz képének kivetítésével vette át a szót. Lukovics szerint az ő feladatuk, hogy ezt a konzervnyitót definiálják, majd megtalálják. „Még a takarításhoz is speciális technika kell az ELI-ben, mivel különleges, egyszer használatos eszközökkel fogják ezt csinálni” – hozott egy érdekes példát az oktató. „A helyi vállalkozások feladata megtalálni a kapcsolatot az ELI beszállítóival” – erősítette meg Lukovics Imreh korábbi szavait. Először 2008-ban, három nap alatt számolták ki a várható hatásokat, mostanra sokkal konkrétabb, de nagyon hasonló eredményekkel rendelkeznek. Három részre lehet osztani a lézerközpont gazdasági hatásait. A direkt módon a jövedelmi és foglalkoztatási hatás érzékelhető, az ELI esetében 250 alkalmazottal, köztük 150 kutatóval (fele állandó, fele cserélődő) számolhatunk, míg a tudásparkban 60-80 vállalkozással és 1500 dolgozóval, ehhez csatlakoznak a beszállítók indirekten. Az előbbi kettő által megszerzett jövedelmet a térségben költik el, majd ez továbbkering a gazdaságban, ez az indukált reakció.

- hívta fel a figyelmet Lukovics Miklós. Szükség lehet új lakóházak építésére, amelyre nem feltétlenül Szeged a legmegfelelőbb, hiszen nem a megtett út hossza, hanem az időtartama az elsődleges. Az SZTE GTK kutatói kiszámolták az ELI várható gazdasági hatásait is, ez eléri Szeged város lakosságának összes munkaviszonyból származó jövedelmének, több mint 104 milliárd forintnak a tizenöt százalékát, s kizárólag csak az ELI ennek tíz százalékát jelenti. „Az ELI-HU Nonprofit Kft. ugyan nem gründolhat cégeket – Brüsszeltől nem erre kapták a támogatást -, de mindent megtesz, hogy a helyi cégek összefogva minél jobban kihasználhassák az új helyzetet” – egészítette ki Imreh Szabolcsot Lukovics, aki kiemelte, az épületek már tető alatt vannak, most az utak és infrastruktúra kiépítése következik. (Lásd drónvideó!) https://www.youtube.com/watch?v=I2iybD7n27M