Nem rúgnak labdába a megyei építőipari vállalkozások? - az építésügy jövőjéről tanácskoztak

Hiába zajlanak Csongrád megyében nagyberuházások, ezekből nem profitálnak a helyi építőipari vállalkozások – hangzott el a VIII. Nemzetközi Építésügyi Konferencián a CSMKIK székházában, ahol szakmai díjalapításról is megállapodtak.

Díjat alapítottak a 250 éve született

Vedres István

tiszteletére a megyei építészek és mérnökök szakmai szervezetei. A Vedres István-díj alapító okiratát a VIII. Nemzetközi Építésügyi Konferencián látták el kézjegyükkel a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara, a Csongrád Megyei Építéstudományi Egyesület, a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület vezetői. Ezzel a Szeged fejlődésében meghatározó szerepet játszó mérnök, gazdasági-műszaki szakíró, szépíró

programjaihoz csatlakoznak.

Kiss Lajos

, a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület elnöke portálunknak elmondta, hogy Vedres életműve előtt is tisztelegnek a díjjal, illetve a kortárs mérnökök és építészek legjobbjainak a munkásságát, szakmai érdemeit szeretnék elismerni. A díjat évente négyen kaphatják meg, minden egyes alapító szervezet egy-egy személyt jelölhet, majd egy négytagú kuratórium dönt a kitüntettek személyéről. Kiss Lajos szerint nem becsüljük kellőképpen múltunkat, holott őseink is értették szakmájukat, s ebben a sorban kiemelkedő Vedres István munkássága. „A mérnöki tudományok 21. századi munkamegosztása miatt alig van lehetősége egy alkotó kollégának arra, hogy az ő szakterületét meghaladó megoldást terjesszen elő, vagyis borzasztóan le van szűkítve a feladat. Ezzel szemben 200 évvel ezelőtt egy kiváló mérnök sokrétűbb tevékenységet látott el, ebből a szempontból is kiemelkedőt alkotott Vedres István” – fogalmazott.

A megyei nagyberuházásoknál nem rúgnak labdába a helyi vállalkozások

A tavalyi év azonos időszakához képest több építőipari kivitelezés zajlik Csongrád megyében, de ahogy

Nemesi Pál

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, felemás a helyzet, hiszen a megyei székhelyű építőipari vállalkozások volumenindexe csökkenő tendenciát mutat. „Ennek két nagyberuházás a magyarázata, az autópálya-építés és az ELI, amelyek kivitelezését nagyvállalatok konzorciumai nyertek el, ám az alvállalkozói körben nemigen jönnek szóba helyi vállalkozások” – magyarázta Nemesi. Olyan árszinten és olyan követelményrendszer mellett kellene ugyanis dolgozniuk, amit nem tudnak kitermelni a környékbeli vállalkozások. A kamarai elnök hozzátette, reméli, hogy az esztendő második felében megfordul ez a tendencia, és az induló európai unió által finanszírozott létesítmény megvalósításokat is tartalmazó projekteknél a helyi vállalkozásoknak nagyobb szerepük lesz.

Felértékelődik az építészkamara szerepe

„Jelentős változásokat élünk meg, hiszen az európai uniós források lehívása érdekében a szakmánkra vonatkozó törvényi háttér is módosul, hogy hatékonyabbá lehessen tenni az EU-s pénzek lehívását. A kamarának is nagy szerepe van ennek, sikerült partnerként a törvénykezésben megjelennünk, vagyis a szakma véleményét kikérve próbálják a törvénykezést folytatni” – erről már

Schulcz Péter

, a Csongrád Megyei Építészkamara elnöke beszélt. Ez a munka úgy zajlik, hogy a kamarán belül munkacsoportok tárgyalják meg az adott kérdést, egységes álláspontot alakítanak ki a megyei elnökséggel, s ezt viszik tovább országos szintre. „Az előző uniós ciklust sok kritika érte, például bizonyos minőségi kritériumoknak nem feleltek meg bizonyos beruházások, vagy sok hibával valósultak meg. Pont ezt szeretnénk kiküszöbölni azzal, hogy a szakmai előkészítési szakasz sokkal intenzívebb és hangsúlyosabb legyen. Jó kérdésfeltevésre lehet jó válaszokat adni, ezért mi a szakmán belül minden segítséget megadunk. Az ország szempontjából hatalmas összegekről van szó a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban, és még egy ilyen lehetőség nem fog Magyarország előtt állni” – mondta el Schulcz Péter. A Csongrád Megyei Építészkamara elnöke szerint Szeged nincs túl kedvezményezett helyzetben abból a szempontból, hogy bővelkedne a jövő számára fennmaradó vagy példaként említhető épületekben. „Az ELI világszínvonalú beruházás, erre biztos, hogy méltán büszkék lehetünk. A városon belül azonban kevés építészeti szempontból is jelentős beruházás van, de akadnak jó példák, gondoljunk csak a TIK épületére” – tette hozzá. Schulcz Péter a harmadik Tisza-híd megépítését tartaná fontosnak, hiszen az a beruházás további fejlesztési lehetőségeket vonna maga után.

Csongrád megye nem engedi leszakadni a kistelepüléseket

Májusban fogadta el a

(ITP), mely a 2020-ig a megye számára biztosított 29,19 milliárd forint felosztásának prioritásait veszi számban.

Kakas Béla

közgyűlési elnök elmondta, a megyei jogú városokkal, így Szegeddel és Hódmezővásárhellyel együttesen 73 milliárd forintnyi dedikált uniós forrás érkezik Csongrád megyébe. „A megye 58 települése közül a hátrányos helyzetben lévők megsegítését is célul tűzte a megyei önkormányzat. Egy kormányhatározat megjelöl 37 települést, amelyek prioritást fognak élvezni a szociális és egészségügyi intézmények építésénél, fejlesztésénél. Ezen felül minden olyan településfejlesztési kérdés – ami szerepel a megye ITP-jében – 100%-os támogatást fog élvezni, vagyis lehetőséget kapnak az 5000-res lélekszám alatti kistelepülések arra, hogy felzárkózzanak. Ezen felül az 5-10 ezer fő közötti lakosú települések és a városok számára is lesznek külön keretek” – részletezte Kakas Béla. A közgyűlési elnök hangsúlyozta, minden egyes fejlesztésnek a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés áll a középpontjában a kormányzati szándékhoz igazodva. „Nem szabad elfelejteni, hogy van egy egyetemünk, vagyis tudásbázisunk, és határmentiségünk is kulcsfontosságú fejlődésünk szempontjából” – fűzte hozzá Kakas Béla a CSMKIK szákházban rendezett VIII. Nemzetközi Építésügyi Konferencián.