Miért mindig fekete furgonnal járnak a gyerekrablók?

Fekete furgonos idegenek csábítják el a gyerekeket, áruházak mosdójában találnak kopaszra nyírt, fiú ruhába öltöztetett kislányokat, akiket szervkereskedők raboltak el. Számos ilyen, és ehhez hasonló rémhír terjed az interneten annak ellenére, hogy már hosszú évek óta nem raboltak el gyerekeket. Miért hisznek mégis olyan sokan ezeknek a történeteknek?

Minden szülő legvadabb rémálma elevenedik meg, amikor arról hall, hogy gyerekeket rabolnak környezetében. Szinte minden évben fel-felröppen az a kósza hír, hogy iskolák közeléből fekete furgonos idegenek rabolnak el gyerekeket. A történet csak bizonyos pontokon változik: a lakóhely, a gyerek kora vagy éppen az, mivel szólították le az utcán a sötét színű autóval járó emberrablók. Néhány éve a következő szöveg járta be a közösségi oldalakat, óriási riadalmat keltve a szülőkben. „S.O.S. Segítsetek! Szeretném minden ismerősöm figyelmét felhívni! Győrben egy nagy fekete autóból négy jól szituált fiatalember szólít le fiatal (14-19 év közötti) fiúkat és lányokat, valamilyen utcát, hidat, vagy bármit keresve. Amikor a leszólított gyerek elmondja, hogy merre van, amit keresnek, úgy tesznek, mintha nem hallanák, és közelebb hívják az illetőt. Miután ő gyanútlanul közelebb megy, megpróbálják az autóba tuszkolni, és ha ez sikerül, a gyereket innentől kezdve senki nem látja többet. Egyik ismerősöm lányát próbálták meg így elrabolni pénteken, fényes nappal.” Ezzel a felhívással akkor a győriek ijesztgették (akaratlanul) egymást, de Bicskét és Tapolcát is bejárta a rémhír, s ki tudja még mennyien dőltek be a rossz tréfának. Három éve a szegedi Árkádban portyázó, gyerekekre specializálódott szervkereskedőktől volt hangos a sajtó, míg ki nem derült, hogy egy hatéves hoax járt szájról szájra az emberek között. A történet szerint próbafülkék mellől csábították el a kisiskolás korú gyerekeket rossz arcú idegenek. Lenyírták a hajukat, a kislányokat fiús ruhába öltöztették, hogy senki se ismerjen rájuk, s így csempésszék át őket Romániában vagy Szerbiába. Az álhírt végül odáig görgették, hogy az áldozatokon helyben veseműtétet hajtottak végre, a "jól értesült" bennfentesek szerint pedig a szegedi gyermekklinikán több olyan kicsi is feküdt, akiket csak orvosi segítséggel lehetett megmenteni a szakszerűtlen beavatkozás után. Legutóbb is egy szegedi történeten lázadt fel az internet népe, miután az egyik népszerű Facebook-oldalon megjelent egy olyan 17 éves helyi lány sztorija, amit nem más mint az édesanyja posztolt ki nem sokkal az esetet követően "Nem hülyeség a fekete furgon" címmel. Mivel a profilról minden bizonnyal törölték a bejegyzést, sajnos nem tudtuk bemásolni az eredeti szöveget, ezért most röviden összefoglaljuk annak tartalmát. Az édesanya lányát a Gábor Dénes-iskolából a buszmegállóba tartva szólította le két férfi azzal, hogy a fekete furgonban olcsó ruhákat árulnak. A fiatal lányt nem érdekelte a vétel, ezért nem állt meg, a két idegen ekkor a kezénél fogva megragadta. Segélykiáltásaira két piaci árus figyelt fel, akik rendőrrel fenyegették meg a bántalmazókat. Az eset végül tényleg eljutott a hatóságokig; többször is kihallgatták a lányt, a térfigyelő kamerafelvételek átvizsgálását követően viszont kiderült, senkivel sem találkozott a hazafelé vezető úton. Az említett poszt alatti hozzászólásokban rögtön farkas kiáltottak a szülők, újból szárnyra kaptak a fentebb is említett árkádos rémmesék is.

A cikkünkben taglaltak csak néhány a számos eset közül, melyeket a rendőrségnek ugyanúgy ki kell vizsgálnia és komolyan kell vennie. Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata május 6-án adott ki egy témába vágó közleményt, melyben azt írják: "Ezt a törekvésünket (

mármint a gyermekek védelmére irányulót - a szerk.

) azonban jelentősen nehezíti, ha az érintettek a valós, de a rendőrségre be nem jelentett eseményt a világhálón teszik közzé. Ezzel akaratlanul is megnehezítik a hatékony és mielőbbi reagálást. Az ügyek vizsgálatát nehezítheti az is, ha a felhasználók tényként állítanak valótlan értesüléseket és ezeket még meg is osztják a közösségi oldalakon." A hatóságok a felelős internethasználatra és az ilyen jellegű posztok kritikus kezelésére hívják fel a figyelmet.

Szabó Éva

pszichológus, a Szegedi Tudományegyetem Szociál- és Fejlődéspszichológiai tanszék vezetője portálunk érdeklődésére azt mondta, a közösségi médiában felbukkanó rémhírek akkor terjednek a leggyorsabban, ha sikerül rátapintani egy bizonyos réteg szorongásának tárgyára. „Az emberek félnek attól, hogy elveszítik a gyereküket, ezt a szálat pedig akármikor meg lehet pendíteni. Ez ahhoz hasonló, mint amikor az egészségünkre leselkedő veszélyekkel riogatnak vagy azzal, hogy a bankok tönkremennek. Az emberek részben szorongáscsökkentésből osztják meg egymással az ilyen híreket megnyugtató választ várva másoktól, vagy egy józan hangot, ami azt súgja nekik, hogy a leírtak nem fordulhatnak elő.” Mint arra rávilágított, a médiának, s azon belül is a közösségi portáloknak óriási felelősségük van a rémhírterjesztésben, hiszen az pillanatok alatt körbejár a felhasználók között. A pszichológus úgy véli, nem lehet csak a közösségi oldalakt, ez esetben a Facebookot hibáztatni a rémhírterjesztés miatt, hiszen akkor is ezen a felületen keresztül szólítják meg egymást a felhasználók, ha eltűnt személyeket, háziállatokat akarnak megtalálni, esetleg segítséget kérnének valamilyen karitatív kezdeményezéshez. „Létezik egy olyan énvédő jellegű megismerési sajátosság, mely szerint éberebben figyelünk a negatív hírekre, ennek pedig evolúciós gyökerei vannak.”