Hencz Péter: Újabb szegedi szent a láthatáron

Boldoggá avathatják Kiss Szaléz Ferencet. Az 1946-ban meggyilkolt szegedi pap életét Hencz Péter mutatja be szerkesztőségünkhöz eljuttatott írásában, amelyet változtatás nélkül közlünk.

A 20. szd. a vértanúk százada volt, egyben a hit és az embertársak iránti szeretet győzelme is. A vértanúk életüket adták testvéreikért, hivatásukért. Példájuk erőt ad a hűségre, kitartásra a testvéri szeretet küzdelmeiben, a hivatásokban, a házasságban, a papság és a szerzetesi élet gyakorlásában. (Fr.

Kálmán Peregrin

) Közéjük tartozik az a hét ferences vértanú, akiknek boldoggá és szentté történő avatását

Erdő Péter

bíboros, esztergomi érsek kezdeményezte 2011-ben:

Körösztös Krizosztom

(1900-1944),

Kovács Kristóf

(1914-1944),

Krisztin Rafael

(1898-1952),

Hajnal Zénó

(1900-1945),

Kiss Szaléz Ferenc

(1904-1946),

Lukács Pelbárt

(1916-1948),

Károlyi Bernát

(1892-1954). Négyen a kiépülő szovjet típusú hatalmi rendszer, hárman a partizáncsoportok áldozatai. Mindnyájan önkéntesen vállalták a kegyetlen megkínzásokat és a halált, de nem hagyták el híveiket és egyházukat. Pax et Bonum! Az Úr békéje és áldása kísérje őket! Kiss Szaléz Ferenc szegedi volt; illő, hogy megismerjük. 1904. július 27.-én született Szegeden tíz gyerekes családban, édesapja cipészmester. 1920-ban lépett be a ferences rendbe. Az egri ciszterciták majd a pécsi jezsuiták gimnáziumában tanult. 1928-ban szentelték pappá. Jászberényben filozófia tanár. Nemzeti elkötelezettségből élesen bírálja kora társadalmi viszonyait, beleértve az egyházi vezetést is. Ez is közrejátszott abban, hogy 1937-ben az USA-ba küldik, ahol idegennek érezte magát, 1942-ben hazatér. Akkor, amikor mindenki menekült Európából. Itthon legfontosabb feladatának az ifjúsággal való foglalkozást tekintette. Felfigyel rá a Gestapo, majd a szovjethatalom és a baloldali diktatúra vezetése: „Kereszténységünk és magyarságunk egyaránt szent nekünk” – vallja. 1945-1946 folyamán, Gyöngyösön és környékén több szovjet katonát megöltek. Az ellenállás tizenéves vezetőjének édesanyját szeme láttára megerőszakolták a felszabadítók. (Becslések szerint négyszázezer és nyolcszázezer közé tehető a hasonló, tragikus sorsú, meggyalázott magyar nők száma.) A nyomozás jó alkalmat jelentett arra, hogy Kiss Szaléz Ferencet is belekeverjék. Az volt a vád ellene, hogy a gyónások alkalmával a fiatalokat ellenállásra buzdította. A nyilasokhoz hasonló kegyetlenséggel kínozták, majd átadták a szovjeteknek, akik agyonlőtték. Sírja ismeretlen. A ferences vértanúk emléktáblája az alsóvárosi ferences kolostor falán látható.

Bálint Sándor

mellett Kiss Szaléz Ferenc lehet a másik szegedi boldog (szent). „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13)

Dr. Hencz Péter főorvos