Lázár: emelik a rendészeti területen dolgozó munkatársak bérét

Két lépcsőben emelik a rendészeti területen dolgozó adminisztratív munkavállalók bérét - jelentette be Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: azon rendészeti területen dolgozó közalkalmazottak, akik nem tartoznak a szolgálati törvény hatálya alá, azok 2015 július és 2016 január 1-jével kapnak béremelést, ennek mértéke 10 százalék. A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a szerdai - egész napos - kormányülésen felhatalmazták

Balog Zoltánt

, az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegyen javaslatot a szociális ágazatban dolgozók bérkiegészítésére. Tájékoztatott arról is: munkabizottságot hozott létre a kabinet azzal a céllal, hogy összehangolja a Kárpát-medencei magyarokkal kapcsolatos kormányzati munkát. Elmondta, az előző napi kormányülésen áttekintették a Kárpát-medencei magyarság helyzetét, azon belül a magyar kormány támogatáspolitikáját. Utóbbival kapcsolatban a kabinet úgy döntött: az új támogatási rendszer középpontjában a gyermekvállalásnak és az oktatás-nevelésnek kell állnia a határokon túl is - ismertette. A megújuló támogatáspolitikában a magyar kormány kiemelt szövetségesként tekint a határon túl működő történelmi egyházakra, azokra a településekre, ahol a magyarságnak sikerült megőriznie a demográfiai többséget, valamint a vállalkozói érdekképviseletekre - mondta

Lázár János

. Bevándorlásügyben - közölte - a kormány megerősítette azt az álláspontját, amely szerint a kérdésnek nemzeti hatáskörbe kell kerülnie. A halálbüntetéssel kapcsolatban a kabinet újra kifejezte azt a véleményét - folytatta a miniszter -, hogy Magyarországnak le kell folytatnia az erről szóló, eddig le nem zajlott vitát, ami akár évtizedeket is igénybe vehet. Megjegyezte, hogy a kormány első olvasatban meghallgatta Trócsányi László igazságügy-miniszter jelentését a három csapás intézményéről, amelyet sikeresnek, eredményesnek minősítettek, egyben úgy határoztak: meg kell vizsgálni, hogy alkalmazásának milyen korlátai alakultak ki az elmúlt években. Felsőoktatási kérdések is szóba kerültek a tájékoztatón. Lázár János elmondta: a kormány újabb, 37 milliárd forintos fejlesztést tervez a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, de egy ilyen beruházásnak akkor van értelme, ha elérik, hogy Magyarországon csak a közszolgálati egyetem biztosítson rendészeti, közigazgatási és államtudományi képzést. Lázár Jánost a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) budai campusának sorsáról, a kertészettudományi, élelmiszer-tudományi, tájépítészeti kar leválasztásáról szóló sajtóhírről is kérdezték. Erre reagálva a Miniszterelnökség vezetője közölte: a kormány semmilyen döntést nem hozott, nem is tárgyalt a BCE épületeinek jövőjéről. Azzal kapcsolatban, hogy az értesülések szerint Hódmezővásárhelyre költözhetne az egyetem egyik kara, a miniszter - aki egyben a város országgyűlési képviselője, korábbi polgármestere - azt mondta: még viccnek is rossz, hogy a Corvinus bármelyik egysége Hódmezővásárhelyre kerülne. Jelezte egyúttal, hogy a Corvinus kertészettudományi karának ő maga nagy támogatója. Hozzátette, ő is a várakozók álláspontján van azzal kapcsolatban, hogy a Corvinus egyetem vezetése és a felsőoktatási államtitkárság mikor teszi rendbe a kérdést. Lázár János közölte továbbá azt is: fideszes és KDNP-s képviselőtársaival közösen önálló indítványt terjesztenek a Ház elé a jövő héten, kárpótlást kezdeményezve annak a ma még élő mintegy 17-18 ezer II. világháborús magyar hadiárvának és hadiözvegynek - köztük, jelentkezés alapján, határon túl élőknek is -, akiket 1949-ben az akkori államhatalom megfosztott ettől a minősítéstől. Ők a tervek szerint havi 8000-8500 forintos nyugdíjkiegészítést kapnának a magyar államtól. A Magyar Paralimpiai Bizottság vezetésével kapcsolatos hírekre a Miniszterelnökség vezetője kérdésre úgy reagált: nem kívánnak beleszólni a testület belső ügyeibe, de személyes véleménye az, hogy egy sportvezetőnek az átlagosnál jobban kell ügyelnie társadalmi megbecsültsége megtartására. Szerinte egyébként az illető sportvezető elveszítette a bizalmat, és felmerül a méltatlanság kérdése is. Az azbeszttel szennyezett zagyvaszántói hulladékra vonatkozó kérdésre azt felelte: Várpalotára nem kerül szemét, tiszteletben tartják a helyiek tiltakozását és keresik a lehetőséget, hogy hol van olyan hulladékkezelő, amely alkalmas ekkora mennyiségű hulladék befogadására a következő hetekben, hónapokban. Lázár Jánost kérdezték arról is, hogy egy elsőfokú bírósági döntés szerint információkat kell adnia egy svájci és egy olasz útjáról. Azt felelte: a bíróság nem tudná ellenőrizni válasza valóságtartalmát, s ez nem is oldja meg a problémát. Az ország érdekeit az szolgálja, ha a tárgyalásokról, a résztvevőkről és a témáról nem kerül nyilvánosságra adat - szögezte le, alapvetően bizalmi kérdésnek minősítve a munkával kapcsolatos útjait. "Az a hízelgő szubtrópusi föltételezés, hogy csajozni mentem volna, ez még a feleségem számára is komolytalan állítás volt, mert nagyon jól tudja, hogy reggeltől estig dolgozom" - fogalmazott. Az M0-áson egy bolgár buszon talált csőbombával kapcsolatosan pedig azt felelte: nem került szóba a kormányülésen; nincs új biztonsági kockázat Magyarországon.

Olcsó gázt, áramot és távhőt biztosít majd a nemzeti közműcég

A következő két hétben olyan megállapodások várhatók, amelyekkel az Első Nemzeti Közműszolgáltató a gáz- után az áramszolgáltatást is megkezdheti a jövő félévben, és a távhőszolgáltatással kapcsolatban is megkezdődtek az egyeztetések - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Beszámolója szerint a távhőszolgáltatást érintő tárgyalások nyomán mintegy 90 önkormányzati vállalat került állami érdekkörbe. Így a nemzeti közműszolgáltató olcsó gázt, olcsó áramot és olcsó távhőt szolgáltathat majd - mondta Lázár János. A miniszter arról is szólt, hogy a társasházi gázmérőórák tervezett cseréje újabb rezsicsökkentést jelenthet. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a Főgáz átvételekor derült ki, hogy a cég - Magyarországon "talán nem egyedül" - évtizedeken át "manipulálta" a gázmérőórákat azzal, hogy a társasházakban az indokoltnál nagyobb mérőórákat üzemeltetett, így pedig magasabb volt az alapdíj. A mostani, az összes egyetemes szolgáltatóra vonatkozó kormányzati terv szerint minden társasházban olyan kapacitású gázmérőórát kell majd üzemeltetni, amely a ház fogyasztásának megfelelő - ismertette Lázár János. A Főgáz károsult ügyfeleinél a számlában írnák jóvá a visszajáró pénzt - jegyezte meg kérdésre a miniszter. A szerdai kormányülésen emellett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) átalakítása is téma volt, amely várhatóan nyáron zárul le, és amely új vállalatirányítási struktúrát, költségracionalizálást és profiltisztítást hoz az MFB-nél. A bank egyik fontos feladata a jövőben a visszatérítendő európai uniós források kiközvetítése lesz - tájékoztatott a Miniszterelnökség vezetője, megjegyezve, hogy bizonyos tevékenységekkel felhagy az MFB, és elsősorban csak a kiemelt, nagy fejlesztésekre fókuszál majd. A Magyar Posta helyzete is szóba került a kormány előző napi tanácskozásán, amelyen megállapították: a posta az elmúlt két évben többet fejlődött, mint az azt megelőző húsz év alatt - tájékoztatott Lázár János, megemlítve, hogy a tervek szerint a nemzeti közműszolgáltató helyi ügyfélszolgálati pontjaiként is működnek majd a posták. A közbeszerzési törvény parlament előtt fekvő javaslatával kapcsolatos kritikákat a miniszter úgy kommentálta: az ellenzéknek az Európai Bizottsággal kellene vitatkoznia, a kormány ugyanis a brüsszeli testület által elfogadott irányelvet terjesztette az Országgyűlés elé. Hozzátette, az indítvány zárószavazása ősszel várható. Lázár János azt is elmondta, hogy a szerdai kormányülésen áttekintették az

Eleni Tsakopoulos Kounalakis

volt amerikai nagykövet könyvében foglaltakat. Kijelentette: a kormány nem pályázatokat bírál el, hanem a fejlesztések irányáról dönt. A kormány kötelessége, hogy megtárgyalja az operatív programokat, az azok alapján készült akciótervek, pályázatok jóváhagyása azonban a nemzeti fejlesztési kormánybizottság feladata, az Európai Bizottság által jóváhagyott, kontrollált módon. A pályázati felhívásokat a tárcák főosztályai írják ki, s lezáráskor visszakerülnek még egyszer a bizottság elé az egymilliárd forint feletti pályázatok. A miniszterelnök minisztereivel nem hoz döntést, pályázatokat soha nem lát, a fejlesztéspolitikai döntéseit pedig a költségvetés teherbíró képességének figyelembe vételével hozza meg - hangoztatta a tárcavezető, aki arra is kitért: különbség van a közbeszerzési pályázatok kiválasztott nyertesei és az uniós fejlesztési programok kedvezményezettjei között. Utóbbiak az önkormányzatok, az állam, állami szervek, egyetemek és egyházak, amelyek kormánytól függetlenül bonyolítják le a közbeszerzési eljárásokat. A miniszter arról is beszélt, hogy ellenzéki pártok "mondvacsinált ügyekben" próbálják elhitelteleníteni a fejlesztéspolitikai intézményrendszert. Ezt annak tulajdonította, hogy közeledik a 2007 és 2013 közötti finanszírozási ciklus lezárása és idén még 2236 milliárd forintot kell kifizetni, ami a gazdasági növekedésben meghatározó jelentőségű. Leszögezte: 98 százalékban hibátlanul történik a források kifizetése, a 2 százalékos hibaarány pedig egybeesik a nemzetközi sztenderddel. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a várakozásoknál jobban visszaigazolódott a takarékszövetkezeti integráció helyessége; a kormány a hazai bíróságok és az Európai Bizottság előtt is megnyerte a csatát. A kilenc takarékszövetkezet közül, amelyek "kihúzták magukat" az integráció alól, már csak kettő van talpon - mondta. A tárcavezető azt is jelezte, hogy Magyarországon először minden hazai takarékszövetkezetet átvizsgáltak, az 1 millió 100 ezer ügyfél megtakarításai a legnagyobb biztonságban vannak. Jelezte, közel 30 intézetnél kellett tőkét pótolni, s a 121-ből több tucat volt, amelyet integráció nélkül csődhullám fenyegetett volna. A miniszter tájékoztatása szerint új termékekkel fognak a piacra lépni, ennek egy befektetési alap is része lesz, s az állam garanciával áll mögötte. Aki a takarékszövetkezethez viszi holnap reggel a pénzét, az állam által kiemelten támogatott egyesülésre bízza azt - magyarázta. Lázár János arról is beszámolt, hogy 6000 vállalati és 12 ezer 600 lakossági hitelt világítottak át, s bizonyos takarékszövetkezeteknél félvállról vették a pénzkezelést, ezért a törvényesség visszaállítását kérték. Kitért arra, hogy informatikai fejlesztést hagyott jóvá a kormány a takarékszövetkezetek számára, modernizálni fogják a rendszert, az intézetek zöld- és agrárbankként is működnek a továbbiakban, piaci alapon - tette hozzá. Lázár János arról is beszámolt, hogy állami ügynökség fogja megvásárolni a miskolci, debreceni és pécsi ipari parkok növeléséhez szükséges területeket, s átadják azokat vagyonkezelésbe.