A szegediséget ünnepelték: Balogh Elemér a város díszpolgára + FOTÓK

„Mire Európa valóban ideért, Szeged már Európa volt” – fogalmazott Botka László a Szeged-napi díszközgyűlésen, ahol Balogh Elemér jogtörténész, korábbi alkotmánybíró vette át a díszpolgári címet, és átadták a Pro Urbe és a Szegedért Emlékérmeket is.

„Minden nyugodt volt itt, minden biztos és erős. Méltóságteljes, mint folyója, a Tisza. És minden pezsgő volt, csillogó, és elegáns – mint a fürge mellékfolyók sokasága” idézett ünnepi beszédének elején

Botka László

polgármester egy utazót, aki a múlt század elején fogalmazott is a napfény városáról. Majd egy nyugdíjas óvónő gondolatit osztotta meg, aki a napokban nyilatkozta, hogy 15 éve él itt, de befogadták, és Szegeden lett magyarból magyarabb. Botka úgy értékelte, hogy ebben a két idézetben sok minden benne van, amit a szegediek hisznek magukról, szellemiségükről, lokálpatriotizmusuk lényegéről. „Szeretjük hinni, hogy ezen a tájon van egy sajátos, különös értékrend, van egy jelenség, amit úgy hívunk: szegediség” – fogalmazott. Beszédében felelevenítette a város történelmének néhány fontosabb eseményét, így például a királyi adománylevelet, melynek eredményeként 296 éve Szeged visszakerült a szabad királyi városok rangos családjába. Egy 500 évvel ezelőtti feljegyzést is idézett, mely az itt élő polgárságot, annak önállóságát és szabadságjogait méltatta. A 18. században egy történész azt emelte ki, hogy a környéken egyedül Szegeden van értelmiség, csak itt találhatók népjóléti és közegészségügyi intézmények, orvosok és patika. Van gimnázium, színjáték, könyvkultúra és vendégfogadók. „Nem véletlen, hogy Szeged neve a szigetből származtatik, szigetként emelkedik ki környezetéből. Nem csak gazdaságával és gazdagságával, de szemléletével, fejlett közigazgatásával, műveltségével és szabadságával” – idézte a történészt a városvezető. Kiemelte, hogy Szeged a saját erejéből, a maga emberségéből építkezett mindig is, a szabadság, az önrendelkezés, a felelősségtudat és a közösség jótékony megtartó ereje segítette keresztül a küzdelmeken.

„Összeszorított ököllel nem lehet kezet nyújtani”

Botka László beszédében mérföldkőnek nevezte, amikor „a szabad királyi városok vágyott közössége után magához ölelte a másik, még nagyobb közösség, az európai városok nagy családja”. Elmondta, Szegeden a kezdetektől a Tiszán nemcsak árut szállítottak, hanem más nyelet, szokást és világlátást, ami felnyitotta a szemeket és szélesebbre tárták a világ kapuit. „Mire Európa ideért Szeged már Európa volt” – összegzett. A polgármester szerint az EU nélkül nem lehetne Szeged az ország legsikeresebb uniós városa, majd sorolta a fejlesztéseket: két autópálya, modernizált tömegközlekedés, felújított lakótelepek, megújult intézmények és közterek. Ezen kívül iskolafejlesztések valósultak meg 10 milliárd forint értékben, új klinika épület és a lézerközpont is részben uniós források felhasználásával valósul meg.

A jelenre áttérve forgószélről, háborús retorikáról, ellenséggyártó kényszerképzetekről beszélt Botka, a hatalom önmagán túl terjeszkedő pöffeszkedéséről, ami jogaink, szabadságunk módszeres megnyirbálását jelenti a szocialista városvezető szerint. „Hogyan legyünk úrrá a döbbeneten, amikor a hatalom immár sokadszor Kazahsztánt ajánlja nekünk Európa helyett, és egyre nyíltabban dicséri az autokráciát, a tekintélyelvű ország irányítást? Hová fellebezzünk, ha belegázolnak önkormányzatiságunkba, tanulmányainkba, utcáink és iskoláink nevébe, magánéletünkbe?” – sorolta a kérdéseket. Botka közölte, Szeged nem teheti meg, hogy nem válaszolt, és nem hagyhatja magát. Ahogy fogalmazott, tudnunk kell a szemébe nézni a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertnek, a tudós rabbinak, a fesztiválteremtő színházi embernek. Ságvárinak és Ortutaynak, akiknek „ellopják a nevét” és azoknak is, akiknek nincs is neve. Így azoknak az árusoknak, akik a nagyárvíz után piacot tartottak, vagy például a ferenceseknek, akik kitárták a templomuk kapuit. A szenátusnak is, amely engedélyezte, hogy bármely nyelvű és vallású egyén kereskedhessen Szegeden.

A szegediség idei kitüntetettjei

Szeged város tizenharmadik díszpolgára lett Balogh Elemér jogászprofesszor, volt alkotmánybíró. „Egyrészt a jogtudóst köszöntjük, a magyar és az európai jogtörténetünk egyik legkiválóbb oktatója. Az alkotmánybírót köszöntjük, aki minden döntésével – az elmúlt években már csak többnyire kisebbségi véleményével – az európai magyar jogállamot építette” – fogalmazott Botka László az ünnepségen. Egykori tanáraként is, illetve a 2002-es választáson indult ellenjelöltjeként is köszöntötte kiemelve, hogy demokrata versengés zajlott akkor a polgármesteri tisztségért. Hozzátette, három évvel később örömmel szavazta meg alkotmánybírónak Balogh Elemért a parlamentben, mert tudta, jó kezekben lesznek nála közös értékeink, alkotmányosságunk és a demokrácia védelme.

A városháza dísztermében Pro Urbe díjat vehetett

Bódi György

, a Szegedért Alapítvány titkára és

Pál Attila

tanszékvezető egyetemi tanár, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ korábbi elnöke. Szegedért Emlékérmet kapott

Erdélyi Ágnes

, a Grand Café vezetője,

Sófi József

biológus, az SZTE Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány alapítója,

Andrejcsik István

operaénekes,

Takács Kata

, a Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány elnöke és

Barok István

sportújságíró, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium tanára. Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért elismerésben pedig

Szabó Tibor

egyetemi tanár és

Visy Csaba

egyetemi tanár részesült.