A Fidesz a keményen dolgozókról, a DK az elfeledettekről, Vona a halálbüntetésről beszélt május elsején

A Fidesz szerint ma a keményen dolgozó emberek figyelmet és támogatást kapnak a kormánytól, Gyurcsány azonban úgy fogalmazott május 1-jén: a rendszerváltozás óta elfeledett hatmillió embernek igazságot kell adni. Az LMP szerint a legalsóbb rétegnek is biztosítani kellene a létminimumot, Vona Gábor pedig a halálbüntetés kapcsán kezdeményezne parlamenti vitanapot.

Fidesz: a kormány következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit

A Fidesz-kormány 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit - közölte a Fidesz pénteken az MTI-vel. A párt hangsúlyozta: ma a keményen dolgozó emberek figyelmet és támogatást kapnak a kormánytól. "Igazságos, egykulcsos, alacsony személyi jövedelemadót vezettünk be és visszaállítottuk a családi adókedvezményt. Ezzel összesen 3600 milliárd forintot hagytunk a családok zsebében, 1300 milliárd forintot csak a családi adókedvezménynek köszönhetően" - írta közleményében a nagyobbik kormánypárt. Hozzátették: támogatják a munkahelyteremtő beruházásokat, elindították a munkahelyvédelmi akciót, a legnehezebb helyzetben lévőknek a közfoglalkoztatás keretében biztosítanak munkát. "Emeltük a minimálbért és megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, sőt az alacsony inflációval növeltük is. Csökkentettük a rezsit és végigvisszük a bankok elszámoltatását" - idézte fel a Fidesz közleménye. Felhívták a figyelmet arra, 2016-ban tovább csökkentik a személyi jövedelemadót, a kétgyermekes családok újabb segítséget kapnak a családi adókedvezmény növelésével valamint jelentősen csökkentik a sertés tőkehús áfáját és egyes közszolgáltatási díjak mértékét. "A Fidesz célja, hogy 2016-ban minden magyar család léphessen egyet előre!" - közölte a párt.

Vona: a Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről

A Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről - jelentette be

Vona Gábor

pénteken a párt budapesti majálisán. A pártelnök a Hajógyári-szigeten tartott rendezvényen - egy Tagok legyünk vagy szabadok? feliratú molinó alatt - a nemzetközi egyezményeket nem tartotta akadálynak, ugyanakkor jelezte, hogy a Jobbikon belül is van, aki ellenzi a halálbüntetést. A kaposvári gyilkosságról és Szita Bence esetéről szólva azt hangoztatta, hogy ő maga a társadalmi igazságtétel és a visszatartó erő miatt a halálbüntetést jogosnak tartja. A megtelt rendezvénysátorban azt is megfogalmazta, hogy az Európai Unióból nem lehetne azonnal kilépni, mert Magyarország csődhelyzetbe kerülne. Szót emelt az Egyesült Államok és az Európai Unió között készülő szabadkereskedelmi egyezmény ellen, és kifogásolta, hogy a kormány "nem veri a tamtamot" amiatt, hogy tőkeerős amerikai vállalatok "letarolhatják Európát". Vona Gábor működésképtelennek nevezte az uniót, és megemlítette, hogy a közeljövőben levélben fordul a kelet- és közép-európai országok pártjaihoz, azt kérve, pártpolitikai különbségeket félretéve lépjenek fel közösen annak érdekében, hogy az EU más irányt vegyen, és például bizonyos szektorokban piacvédelmet lehessen elérni. A bevándorláspolitikáról szólva azt mondta: ha a kormány fel akar lépni az ügyben, akkor támogatják, de tartanak tőle, hogy ez csak blöff. Álláspontja szerint Magyarországnak egyáltalán nem kellenek menekültek, ugyanakkor arra fel kell készülni, hogy mi lesz, ha kárpátaljai magyarok érkeznek menekültként. A Jobbik elnöke beszélt arról is, hogy pártja kormányon a munkahelyteremtést helyezné a fókuszba, de aki nem dolgozik, az ne várjon plusztámogatást. "Nem hatnak meg a jogvédő szervezetek könnyes elemzései" - mondta, hozzátéve, hogy egy ország működtetéséhez világos viszonyokat tart szükségesnek. Vona Gábor kitért "a cigány-magyar együttélés" kérdésére is. Bírálta, hogy más pártok úgy oldják meg a problémát, hogy "beválasztanak egy díszcigányt a soraik közé", és a társadalom előítéletességére fogják a gondokat. Azt mondta, nem etnikai alapon van probléma, hanem amiatt, hogy széles rétegek "törvényen kívüli életformára rendezkedtek be", és szerinte innen kell kezdeni a vitát. A pártelnök a néppártosodásról szólva kijelentette, hogy alapvető céljaik, értékrendjük megőrzése mellett programjukkal a legszélesebb társadalmi rétegeket kívánják megszólítani. Az MSZP-t és a Fideszt a 20., míg a Jobbikot és az LMP-t a 21. század pártjaiként jellemezte, és hangsúlyozta azt is: egyik párttal sem lépnének koalícióra, mert nem közösek a célok és a jövőképek, és kisebbségben is megpróbálnának kormányozni. Egyúttal szóvá tette, hogy a kormánypártok igyekeznek jobbikos témákat átvállalni, de a cselekvésig nem jutnak el. A Budapesti nemzeti majális elnevezésű rendezvényen felszólal a Jobbik több alelnöke is, emellett gyerekprogramokat és hagyományőrző bemutatókat tartanak. A majálison pénzt gyűjtenek a nehézsorsú kárpátaljai magyar családok megsegítésére, és "magyar vért a magyar rászorulóknak" mottóval véradást is tartanak. A rendezvényen Hungarica, az Ismerős Arcok, a Lord és a Romantikus Erőszak ad koncertet.

LMP: a legkevesebbet keresőknek is meg kell adni a létminimumot

Az LMP szerint a legkevesebbet keresőknek is biztosítani kell a létminimumot. Ezt is tartalmazza a pártnak a dolgozói szegénység felszámolására tett hétpontos javaslata, amelyet

Schiffer András

társelnök ismertetett pénteken, a párt majálisán, a budapesti Városligetben. A társelnök hangsúlyozta: nem a mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel, hanem a munkaerő képzettségével kell felvenni a versenyt más országokkal. Közölte azt is, hogy emelnék a béreket a közszférában, csökkentenék a gyermekeket nevelők és az induló kisvállalkozások terheit, valamint a helyben termelt élelmiszerek áfáját, átalakítanák a közfoglalkoztatás rendszerét, és nemet mondanának az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre. Schiffer András, bírálva, hogy az adózók fele kevesebb mint nettó 87 ezer forintot keres. Kifejtette: többkulcsos adórendszerrel és a munkavállalói járulékok csökkentésével a minimálbér nettó értékét 35 százalékkal, az átlagbérét 24 százalékkal emelnék, ezzel 3 millió forintos éves jövedelemig mindenki jól járna. Növelnék a közszférában hetedik éve befagyasztott béreket, mivel ott egyharmados a dolgozói szegénység. Az állami, önkormányzati cégek munkavállalói esetében is kötelezővé tennék a bérajánlások végrehajtását, továbbá a pedagógiai asszisztensek, az egészségügyi szakdolgozók és a szociális dolgozók jövedelmét is megemelnék, utóbbiakét 30 százalékkal. Az egyetemi, főiskolai tanulmányok megkönnyítéséért a tanulmányok végéig, de legfeljebb a gyermek 24 éves koráig biztosítanák a szülőknek a családi adókedvezményt és a családi pótlékot. Az induló mikro- és kisvállalkozásoknál az LMP 6,5 százalékos járulékcsökkentést vezetne be, a hosszú távú cél pedig az, hogy adó- és járulékterheik he haladják meg bevételeik felét. Az LMP emellett a helyi gazdaságok „felpörgetéséért” 5 százalékra csökkentené a helyben termelt alapvető élelmiszerek áfáját - folytatta Schiffer András. A társelnök részletezte azt is, miként alakítanák át a közfoglalkoztatást úgy, hogy az abban dolgozók visszaléphessenek a munkaerőpiarca. Minimálbért fizetnének a közfoglalkoztatottaknak, és azoknak tartanák fenn ezen állásokat, akik nem képesek visszakerülni a munkaerőpiacra. A közfoglalkoztatottakat is képeznék, nekik is biztosítanák a munkaerő-piaci szolgáltatásokat, a közfoglalkoztatást pedig az alapanyag-termeléstől a feldolgozás irányába mozdítanák el. Schiffer András szégyennek nevezte, hogy jelenleg a második legnagyobb közfoglalkoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, szerinte ezzel a kormányzat mesterségesen tartja alacsonyan a közszféra béreit. Az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban Schiffer András egyebek mellett azt kifogásolta, hogy az ellentételezés nélkül engedné be az amerikai cégeket az európai közbeszerzési piacra. Az LMP majálisán részt vevők kerekasztal-beszélgetéseket is meghallgathatnak a dolgozói szegénységgel, valamint a Városliget jövőjével kapcsolatban. Előbbit Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökének részvételével szervezték, míg utóbbin Beliczai Erzsébet (Levegő Munkacsoport), Majkó Zsuzsanna, az ujjealigetben.blog.hu szerzője, Garay Klára, a Városliget Baráti Kör vezetője és Pozsár Péter építész szerepel.

PM: az alapjövedelem megélhetést biztosít és méltóságot ad

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az általuk kezdeményezett alapjövedelem bevezetése a megélhetés biztosítása mellett méltóságot is ad azoknak, akiknek nem jut munka.

Tordai Bence

, a PM szóvivője a párt budapesti május elsejei rendezvényén az MTI-nek azt mondta, a jövőben biztosan szükség lesz olyan megoldásra, amely azoknak is megélhetést biztosít, akik munka nélkül maradnak, és a kiszolgáltatottságnak is véget kell vetni. Hozzátette: egyetértenek a szakszervezetek azon követelésével, hogy a minimálbérnek el kell érnie a létminimumot, de ma csaknem egymillió ember fizetése ezalatt marad, és ezt a helyzetet is orvosolná az alapjövedelem. Hangsúlyozta, nem segélyről van szó, nem vész el, ha munkába áll az ember, hanem támogatja a keveset keresőket is. Szerinte a legtöbb embernek az az érdeke, hogy az alapjövedelmet valamilyen formában bevezessék, ezért a baloldali pártok mellett a szakszervezeteket is bevonnák az erről szóló, már elkezdődött társadalmi párbeszédbe.

Gyurcsány: a rendszerváltozás óta elfeledett hatmillió embernek kell igazságot adni

A Demokratikus Koalíció szerint a rendszerváltozás óta eltelt huszonöt év legalább az ország kétharmadának adósa maradt, ezért ennek az "elfeledett hatmillió" embernek kell igazságot adni. A DK olyan programot készít, amely rájuk hívja fel a figyelmet, és amikor a párt kormányra kerül, ezek az emberek az ország tisztességesen megfizetett, megbecsült tagjai lesznek - mondta Gyurcsány Ferenc pártelnök a DK május elsejei rendezvényén a budapesti Városligetben, Az elfeledett hatmillió ember programja című elképzeléseiket ismertetve.

Gyurcsány Ferenc

azt mondta, ha méltóképpen akarjuk ünnepelni május elsejét, szeretnénk megteremteni a munka becsületét és sikeres részei akarunk lenni az európai nemzetek közösségének, akkor előfeltétel, hogy "Orbánnak és kormányának mennie kell". Szavai szerint a kormányon lévők minden nap ártanak hazánknak, ezért ha kell, minden nap elmondják, előrehozott választásokat akarnak. A pártelnök a rendszerváltozást nagyszerű történelmi teljesítménynek nevezte, de hangsúlyozta, hogy sok ember nem sikerként éli meg elmúlt huszonöt év nagyobbik részét. Kijelentette, hogy kormányra kerülve "nyakunkba fog szakadni" egy ország, amelyik "fáradt, csalódott és reménytelen". Hangsúlyozta, hogy 1956 és a rendszerváltozás között csaknem háromszorosára nőtt az emberek reáljövedelme, ami viszont azóta gyakorlatilag nem növekedett. Az állam által megállapított létminimum 93 ezer forint annyira elég, hogy ebből egy felnőtt enni, lakni tudjon. Eközben az állam szerint legális ennél kevesebbért, 67 ezer forintért napi nyolc órában dolgoztatni egy embert - emelte ki. Kormányra kerülésük után öt éven belül szeretnék elérni, hogy a minimálbér ne legyen kevesebb a mindenkori létminimumnál - mondta. Hozzátette, ezt úgy kell megtenni, hogy az ország működőképes maradjon. Nem a vállalkozásokat akarják tönkretenni a magasabb bérrel, hanem azt akarják, hogy a vállalkozások és az állam tegyenek erőfeszítést arra, hogy mindenki emberhez méltó életet éljen és ha dolgozik, akkor fizessék meg - fogalmazott. Aki dolgoztat, az fizessen is - jelentette ki, hangsúlyozva, azt tapasztalja, sokan még a jogos bérüket sem kapják meg, arra hivatkozva, hogy rosszul megy az őket foglalkoztató cégnek. Emlékeztetett arra, hogy a cégek vezetői és tulajdonosai már jelenleg is teljes vagyonukkal felelnek a környezeti károkozásért. A DK részvételével létrejövő kormány megvalósítja majd, hogy a gazdasági társaságok vezetői és tulajdonosai teljes vagyonukkal, korlátlan mértékben feleljenek a munkásoknak járó bérért is - folytatta. "Számoljunk le a rezsihazugsággal és teremtsünk rezsiigazságot" - fogalmazott. Visszautalt arra, hogy miközben a rendszerváltozás óta a reáljövedelmek lényégében nem nőttek, a rezsiköltségek jelentősen magasabbak lettek. A kormány intézkedései miatt a magasabb jövedelműek többet kaptak, az alacsony jövedelműek kevesebbet, a közműszolgáltatók pedig tönkrementek - mondta. Az emberi élet minimumához szükséges legalapvetőbb javakhoz, némi vízhez és áramhoz mindenki ingyen jusson hozzá - javasolta. Gyurcsány Ferenc szerint "lopásra és gazemberségre épül ez a kormányzat", rokonok, haverok, bennfentesek gazdagodnak, miközben a többség belefárad a küzdelembe. A kabinet a legrosszabb ösztönökre játszva szeretné rávenni az embereket, hogy "zárják be" az országot; az élet urának és Istennek képzelik magukat, úgy gondolják, hogy ha "szerezhetnek három szavazatot", akkor szívesen napirendre veszik a halálbüntetést - fogalmazott. A DK elnöke kijelentette, hogy megfojtja az országot a korrupció. A politikai korrupció sokáig nem válogatott oldalak között, mértékben lehetett különbség, de ma már minőségben is van - mondta. Hozzátette, nincsen új Magyarország, amíg a törvényalkotók lopnak. Aki hozzányúl a közöshöz, aki önmagát gazdagítja, azzal szemben nem lesz megbocsátás - szögezte le.

Thürmer: vagyonadót a milliárdosoknak, kétszázezres minimálbért a dolgozóknak

A milliárdos vagyonok egyszeri, 40 százalékos megadóztatását, legalább 200 ezer forintos minimálbért, nyolcórás munkáért megélhetést biztosító fizetést, a tényleges sztrájkjog visszaállítását, a vasárnapi pihenőnap megadását követelte május elsejei beszédében a Magyar Munkáspárt elnöke. "Erős Munkáspártot! Ki az utcára! Be a parlamentbe!" - adta ki a jelszót mintegy száztagú, nagyrészt idősek alkotta hallgatóságának a Kodály köröndön

Thürmer Gyula

. A szónok szerint ha az Orbán-kabinet talán elődeinél többet tett is a dolgozók életkörülményeinek javításáért, azzal az volt a célja, hogy az emberek ne lázadjanak, ne akarják megdönteni a kormányt, a kapitalizmust. A nemzeti színű és vörös zászlók mellett venezuelai lobogót,

Hugo Chávez

egykori és

Nicolás Maduro

jelenlegi államfő, valamint

Simón Bolívár

dél-amerikai szabadsághős képét is a magasba emelő közönsége előtt Thürmer Gyula arról beszélt, "a forradalom központja ma Latin-Amerikában van". Arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszert lehet jobbá, kényelmesebbé tenni, de az attól még kapitalizmus marad.

Tóbiás: ellehetetlenült az érdekképviselet, emelni kell a minimálbért

A munka törvénykönyvének (Mt.) igazságtalanságait, az érdekképviselet ellehetetlenülését, a minimálbér emelését vetették fel problémaként a szakszervezetek az MSZP elnök-frakcióvezetőjének pénteken Budapesten a Városligetben tartott szakszervezeti majálison.

Tóbiás József

, miután több szakszervezet sátrát is felkereste, az MTI-nek elmondta, a szakszervezetek arról beszéltek neki, hogy hatályos munka törvénykönyve miatt sok visszaélés történik a munkaadói oldalon, teljes mértékben ellehetetlenül az érdekképviselet. Hozzátette: a minimálbér összegének 50 százalékos nettó emelését szorgalmazták a szakszervezetek, de felvetették a túlórák kérdését is. Mint mondta, a vasárnapi zárva tartás ügyében a szakszervezetek osztják az MSZP azon álláspontját, hogy mindaddig, amíg az emberek heti öt nap alatt nem tudják megkeresni a megélhetéshez szükséges pénzt, szükség van a plusz munkanapokra. Ha valaki többletmunkát végez hétvégén, 200 százalékos bérpótlék jár neki arra a napra - javasolta Tóbiás József.