Trócsányi a halálbüntetésről: Magyarországnak kötelezettségei vannak

A jog szilárd és a jogból egyértelműen következik, hogy Magyarországnak milyen kötelezettségei vannak – szögezte le Trócsányi László a halálbüntetéssel kapcsolatban. Az igazságügy-miniszter kijelentette, hazánk az áldozatok pártján áll és a bűnmegelőzésre helyez nagy hangsúlyt az új büntetőeljárási törvény is.

„Magyarország elfogadta a Lisszaboni Szerződést 325 igenszavazattal, 4 nem és 14 tartózkodás mellett, és ez a mai napig hatályban van. Ez kötelezi hazánkat, az Alapjogi Chartát is alkalmazzuk, fontosnak tartjuk az abban megfogalmazott értékeket. Másrészt az Emberi Jogok Európai Egyezményének a 6-os számú jegyzőkönyve is a magyar jog része 1993 óta, vagyis a jog szilárd, a jog a helyén van, és a jogból egyértelműen következik, hogy Magyarországnak milyen kötelezettségei vannak” – jelentette ki

Trócsányi László

igazságügy-miniszter Szegeden újságírói kérdésre válaszolva. A tárcavezető hozzátette, elsősorban a jogászok között a jogtudomány szintjén van vita a halálbüntetésről, mellyel a tudományos szakirodalom is foglalkozik, de ettől független az, hogy egy ország mit tekint irányadónak. Emlékeztetett, hogy az Európai Unióról szóló szerződése és az Európa Tanácsnak a jegyzőkönyve hatályban van hazánkban, amit az országnak figyelembe kell vennie. „Magyarország az áldozatok pártján áll a büntetési tételeket illetően és a büntetőjogban, vagyis a bűnmegelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, azt tartom a legfontosabbnak, hogy alapvetően kerüljük el a súlyos bűncselekményeket. Hazánk büntetőpolitikájának másik alapja, hogy az áldozatoknak megfelelő védelmet nyújtson és a új büntetőeljárási törvény is ezt tűzi ki célul” – közölte a miniszter. Trócsányi emlékeztetett, volt olyan időszak hazánkban, amikor embereket politikai okokból ítéltek halálra, s kifejezte reményét, hogy ez sosem fog visszatérni Magyarországra.

Előzmények:

, hogy néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést. Ezeknek a visszatartó ereje azonban önmagában nem volt elegendő, ezért a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani – fogalmazott. „Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget tettei megbánására” – erről már

Rétvári Bence

, a KDNP alelnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériumának politikai államtitkára nyilatkozott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön. Mint elmondta, a Btk. szigorítását a KDNP támogatja, „ugyanakkor nekem személyesen, keresztény emberként az az álláspontom, hogy magát az életet nem mi adjuk másnak, hanem a Jóistentől kapjuk, és amit ő ad, azt ember ne vegye el” – fogalmazott Rétvári. A KDNP alelnöke a halálbüntetésről szóló társadalmi vitáról azt mondta, szükségesnek tartja, azért, hogy mindenki kialakíthassa álláspontját e kérdésben. Az MTI arról is ír, hogy a jövő héten az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) meg fogja vitatni Orbán Viktor javaslatát a migrációval és a halálbüntetéssel kapcsolatban. A javaslat megvitatásáról – olvasható

Ujhelyi István

MSZP-s EP-képviselő tájékoztatásában – az EP frakcióvezetőinek strasbourgi tanácsülésén, az úgynevezett „elnökök értekezletén” döntöttek. Ujhelyi szerint a frakcióvezetők fontosnak tartják, hogy az európai közösség vizsgálja meg, mit jelentene a halálbüntetés esetleges bevezetése egy uniós tagállamban.