Kövér: az alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését

Az Országgyűlés elnöke szerint az elmúlt három és fél év tapasztalatai igazolják, hogy az új magyar alaptörvény minden tekintetben betölti rendeltetését.

Kövér László

erről az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából rendezett, Párbeszéd és identitás című kétnapos konferencia második napján beszélt pénteken, a Parlamentben. Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer minden szempontból bizonyította életképességét - jelentette ki a házelnök. Abban, hogy ez így lesz, nem kételkedtek, amikor elfogadták az alaptörvényt, az pedig, hogy valóban így is lett, világosan és egyértelműen cáfolt minden olyan hamis jogi köntösbe öltöztetett politikai kritikát, ami a jogállamiság és a demokrácia magyarországi lebontását vizionálta - fogalmazott. Kövér László azt mondta: azok, akik ezeket a kritikákat megfogalmazták, ugyanúgy vagy még inkább élnek az alkotmányos intézményrendszer nyújtotta védelemmel és az állam működése feletti - részben az alaptörvény által létrehozott - új ellenőrzési lehetőségekkel, mint azok, akik négy évvel ezelőtt Magyarország első demokratikusan elfogadott alkotmányának támogatói voltak. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: egy ország alkotmánya egy adott nemzet, politikai közösség együttélésének legalapvetőbb jogi és politikai alapdokumentuma, amely keretet biztosít ahhoz, hogy az adott közösség legfontosabb, saját sorsát meghatározó, és a mindennapi életét befolyásoló döntéseit meghozza. Kövér László felidézte, hogy az alaptörvény hatálya alatt demokratikus választásokra került sor, új kormány alakult, városok, falvak, megyék megválasztották új elöljáróikat. A politika napi vitáitól független intézmények a jogállami működés biztonságot adó rendjében végzik feladataikat - mondta és példaként említette, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti az alaptörvény-ellenesnek talált jogszabályokat, az alapvető jogok biztosa felemeli szavát, ha megítélése szerint az emberi jogok érvényesülését veszély fenyegeti, a bíróságok teljes szervezeti és ítélkezési függetlenség mellett a hatalmi ágak elválasztott működésének megfelelően végzik igazságszolgáltató-jogalkalmazó tevékenységüket. Kövér László szólt arról is, hogy az alkotmányjogi panasz, a közérdekű adatokhoz való minden eddiginél teljesebb körű hozzáférés, vagy az átláthatatlan tulajdonosi hátterű offshore cégek állami támogatásból való kizárása a mindenkori ellenzék jogi és politikai eszköztárát és a kormány ellenőrzését, elszámoltathatóságát erősítik. Hozzátette: az új alaptörvény nem csak államszervezeti és alapjogi kérdéseket szabályozó, a normahierarchia csúcsán álló jogszabály. Az alaptörvény összegzése is mindannak, amit Magyarországról, annak múltjáról és jövőjéről valamint a világban és Európában elfoglalt helyéről gondolunk - mutatott rá. Nemzeti hitvallása európai identitásunknak és mindazoknak az értékeknek, amelyek a magyar nemzet megmaradását jelentették ezeréves történelmünk során és jelentik ma is - tette hozzá. Kövér László szerint a négy évvel ezelőtti éles viták ellenére joggal mondható, hogy az alaptörvény preambuluma evidenciákat rögzít, de a magyar politikában sokan vannak, akik efölött is szeretnek hosszasan vitatkozni. Mégsem lehet megkérdőjelezni a Szent István-i államalapítást, a Szent Korona nemzeti egységet kifejező jelentőségét, a történeti alkotmány vívmányait, a kereszténység államalkotó és fenntartó szerepét, a magyar kultúra hozzájárulását az európai egység sokszínűségéhez - jegyezte meg. Kijelentette, a keresztény Európához tartozás, a magyar nyelv és kultúra, az itt élő nemzetiségek Magyarországot gazdagító nyelve és kultúrája hazánk szabadságának és függetlenségének megőrzése, az 56-os forradalom öröksége mind olyan értékek és adottságok, amelyek a legnagyobb közös nevezőt meghatározva valódi nemzetté formálják az eltérő társadalmi helyzetű, sokféle világnézetű és különböző hitű polgárok közösségét. Kitért arra is, hogy az alaptörvény gyakorlati érvényesülését folyamatosan vizsgálni kell, ez a jogalkalmazó, a jogtudósok és végső soron minden magyar ember feladata. Kövér László szerint az Európai Unióban ma is időszerű kérdés, feladathatóak-e vagy továbbadhatóak-e olyan alapvető nemzeti, részben az uniónak átengedett és a közösség államai által közösen is gyakorolt hatáskörök, mint például a bírósági joghatóság, amely kulcsfontosságú kérdése az USA-val a szabadkereskedelemről folytatott tárgyalásoknak. Utalva a tanácskozás címére azt mondta: a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd hozzájárul az identitás megőrzéséhez, míg a szilárd önazonosságtudat gyümölcsözővé teszi a párbeszédet. Egy politikai közösség identitása lényegileg határozza meg a cselekvés irányát, és ezért sajnálatos, hogy Európa számára saját önazonosságának tartalma alapvetően vált kérdésessé - tette hozzá. Kövér László szerint egyre többször tapasztalják, hogy Európa valódi, tradicionális értékeinek vállalása európai kritikához vezet, ráadásul éppen ezen értékekre való hivatkozással. Európa csak akkor tudja megőrizni szerepét a világ alakításában, ha megőrzi szellemi gyökereit és visszatér az alapító atyák eredeti szándékához - hívta fel a figyelmet az Országgyűlés elnöke.