Országgyűlés: Vida Ildikó nem jelent meg a költségvetési bizottság előtt

Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke nem jelent meg hétfőn a parlament költségvetési bizottsága előtt, levelében azt írta, nem kíván élni a meghallgatás lehetőségével.

Vida Ildikót

a NAV belső vizsgálatáról és annak eredményeiről kívánta meghallgatni a bizottság. A meghallgatást

Schmuck Erzsébet

(LMP),

Szelényi Zsuzsanna

(független),

Hegedűs Lórántné

(Jobbik) és

Burány Sándor

(MSZP) kezdeményezte. A Burány Sándor (MSZP) bizottsági elnök által ismertetett levél szerint a NAV elnöke azt írta: az adóhivatal minden kétséget kizáróan megállapította, hogy minden a legnagyobb rendben van, és a meghallgatás lehetőségével nem kíván élni. Érkezett egy másik levél is a kormánytöbbségtől a bizottsághoz, amely arról tájékoztatta a testületet, törölni kívánják a NAV-elnök meghallgatására vonatkozó napirendi pontot, amit a bizottság elfogadott.

Szűcs Lajos

(Fidesz), a bizottság alelnöke kifejtette: költségvetési szempontból a meghallgatásnak nincs relevanciája, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tud tájékoztatást adni a felelősségi körébe tartozó tevékenységekről. Ez elsősorban politikai jellegű ügy, a költségvetési bizottság pedig elsősorban szakmai jellegű beszámolókat, törvényjavaslatokat szokott meghallgatni. Schmuck Erzsébet, a bizottság alelnöke a távolmaradás miatt kifejezve nemtetszését emlékeztetett arra, hogy az LMP már több alkalommal kezdeményezte vizsgálóbizottság létrehozását, mert szükség volna egy sokkal mélyebb, alaposabb ellenőrzésre. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is több mint 60 problémát feltárt. Ha több mint 1500 milliárd forint hiányzik az áfából, az a költségvetést érinti, és a bizottságra tartozik - hangsúlyozta.

Vida Ildikó szerint a NAV jelentése minden releváns információt tartalmaz

"A lefolytatott belső vizsgálattal kapcsolatban - az Ön rendelkezésére bocsátott - összefoglaló jelentés minden általam ismert, relevanciával bíró információt tartalmaz, ezért az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti - egyébként a bizottság napirendi pontjaként még meg sem szavazott - meghallgatási lehetőséggel nem kívánok élni" - írja Vida Ildikó a parlament költségvetési bizottsági elnökének, Burány Sándornak (MSZP) címzett levelében. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét a hivatal belső vizsgálatáról és annak eredményeiről kívánta meghallgatni a bizottság, de Vida Ildikó nem jelent meg hétfőn a testület előtt. Vida Ildikó a levélben emlékeztet arra: a bizottság elnöke az amerikai érdekeltségű cégeknél elévülési időn belül lefolytatott adó- és vámhatósági eljárások felülvizsgálatáról készített összefoglaló jelentéssel kapcsolatban kérte őt arra, hogy március 24-én személyesen jelenjen meg a bizottság ülésén, és adjon tájékoztatást a belső vizsgálatról, illetve annak eredményéről. Hozzáteszi, az összefoglaló jelentés anonimizált változatát tájékoztatás és felhasználás céljából megküldi. A jelentés a levél szerint részletesen ismerteti a lefolytatott belső vizsgálat célját, tárgyát, a vizsgálattal érintett kört, a kiválasztási szempontrendszert, a vizsgálatban részt vevő szerveket, a vizsgálatnak az elrendelés szempontjából lényeges megállapításait. A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy az amerikai cégekkel kapcsolatban elévülési időn belül lefolytatott eljárások során az állami adó- és vámhatóság - az ellenőrzöttség szintjére, az informatikai lekérdezések jogosultságára és az adózói bejelentések kivizsgálására is tekintettel - milyen eljárási gyakorlatot folytatott, különös tekintettel azokra az akár egyedi, akár rendszer jelleggel tapasztalt hibákra, hiányosságokra, vagy esetleges jogszerűtlenségekre, amelyek a NAV által lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban törvényességi vagy szakszerűségi kifogásokat vethettek fel. A vizsgálat megközelítőleg 850 adózó tízezer ügyét érintette, és általános jelleggel kiterjedt a NAV hatáskörébe tartozó valamennyi eljárásra, azonban a megállapítások súlypontját a bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló adóellenőrzések képezték. A vizsgálat általános következtetésként megállapította, hogy az amerikai érdekeltséget mutató cégek adóhatósági kapcsolatai átlagosnak mondhatók a többi nem amerikai édekeltségű céghez képest, adóteljesítményüknek, működési kockázatuknak, stb. megfelelő - más adózókkal ekvivalens - adóhatósági bánásmódban részesültek - írja Vida Ildikó.