Mellár Tamás Szegeden: Megújul-e a közgazdasági szemlélet?

Megismétlődhet-e az 1929-es gazdasági világválságot követő közgazdaság-tudományi paradigmaváltás ma, a 2008-as gazdasági válság után? Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem oktatója szerint igen, a szakértő erről, illetve a főáramú közgazdaság-tudomány logikai hibáiról tartott előadást nemrégiben a SZAB-székházban Szegeden.

"Az 1929-ben kitört gazdasági világválságra az akkori közgazdaság-tudomány nem tudott választ adni, és ez ugyanígy történt 2008-ban is" - szögezte le

Mellár Tamás

"Új paradigma felé?" című előadása kezdetén. A közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt századi nagy összeomlás után új irányzat bontakozott ki a közgazdaságtanban, a

John Maynard Keynes

nevéhez köthető szemlélet, a modern makroökonómia megszületése. Az akkor helyzethez hasonlóan 2008-ban is váratlanul robbant ki a válság, és a közgazdászok számára sem világos annak oka, típusa, vagy, hogy milyen lépéseket kellene tenni a megoldáshoz, és ha érvényes az 1929-es forgatókönyv, most is paradigmaváltásnak kell bekövetkeznie. Mellár Tamás szerint beindult egyfajta erjedés az ügyben, azonban nem lehet látni az új paradigmát, azonban évek múltán kikristályosodhat egy új irányvonal. Mellár Tamás a jelenlegi, mainstream közgazdaságtan logikátlansági miatt is tartja valószínűnek a paradigmaváltást, ugyanis a fő irányvonal több logikai buktatóval is rendelkezik. Elsőként emelte ki, hogy közgazdaságtan egy "puha" tudomány, a társadalomtudományok körébe tartozik, nem pedig a "kemény" természettudományok közé, mint ahogy azt sokan láttatni szeretnék. Másodsorban fontos látnunk, hogy a gazdaság egy komplex, bonyolult összefüggésrendszer, amely az alkotóelemeinek összeillesztésével nem érhető meg, a gazdaság egésze több, mint a részek mechanikus összege, és ezzel sok közgazdász sincs tisztában. További hiba Mellár Tamás szerint az, hogy a mainstream felfogás szerint a gazdaság egyensúlyra törekvő, a piac pedig egy önszabályozó rendszer, miközben nincs egyensúlyi helyzet, a gazdaság egy dinamikus folyamat, leginkább a történelemhez hasonlítható.

Értékelvek nélkül nincs közgazdaságtan

"Nem létezik egy közgazdaságtani igazság, ez nem egy objektív tudomány" - jelentette ki a PTE oktatója, a közgazdaságtan nem semleges, hanem értékelkötelezett, értékfüggő, mindenki értékek mentén szemléli a gazdaságot. A neoklasszikus közgazdaságtan a gazdasági növekedés, a versenypiaci hatékonyság és az önérdek alapján épít fel egy alternatív értékrendet, azonban Mellár Tamás szerint más alapokból is ki lehet indulni, például a fenntartható fejlődést, a kiegyensúlyozott népesedést vagy az esélyegyenlőséget szem előtt tartva. "Nem csak egy nézőpont létezik" - hívta fel a figyelmet, példaként hozva a marxizmust, amelyet a szocializmus időszakában kizárólagos és objektív szemléletként tartottak számon, ami ma már nevetségesnek hangzik.

A mainstream paradigma része a racionális gazdasági szereplők feltételezése, akik tisztában vannak a gazdaságban elfoglalt helyzetükkel, lehetőségeikkel, korlátaikkal, azonban - ahogy a mindennapokban is láthatjuk - ez nem fedi a valóságot, korlátozott racionalitás, információhiány jellemzi a gazdaság szereplőit, sőt az irracionalitás is, gondoljunk a hitelek által túlköltekezőkre, akik saját magukat verték adósságba meggondolatlanságukkal. A gazdasági szereplők jellemzésének másik hibája az átlagos szereplő alkalmazása, ugyanis ilyen nem létezik, egy átlagolt érték nem reprezentálhat mindenkit, főként annak tudatában, hogy a világban egyre nőnek a jövedelemkülönbségek, nincs egyensúlyra törekvés a gazdaságban.

Miért nem látni a láthatatlan kezet?

A piacon belül nincs egyensúlyteremtő mechanizmus, nem létezik a sokak által emlegetett "láthatatlan kéz", ami biztosítja az egyensúlyi helyzetet, a viszonyok folyamatosan változnak, sosem jön létre hosszabb távon stabilitás. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a véletlen sem, amelyet a fő irányvonal jól kezelhetőnek tart, nulla értékű változónak, amely után a gazdaság visszatér eredeti állapotában, de a változások kiszámíthatatlan mértéke és jelentősége miatt a váratlan események, vad véletlenek oly mértékben befolyásolhatják a gazdaságot, melyet nem minden esetben tudunk kezelni. "A mainsream közgazdaságtan hibái miatt valószínűsíthető a paradigmaváltás, amely azonban mág nem látható tisztán, de az új irányzatok szerepe jelentős, mint például az intézményi, az evolúciós és a viselkedési közgazdaságtanra, illetve az ágens alapú szimulációs modellezésre is érdemes figyelmet szentelni" - fejtette ki Mellár Tamás, aki szerint még nincs integráló paradigma, de lehet, és ha lesz, ezen irányzatok közül kerül majd ki. "Ha a közgazdaságtan valóban el akarja foglalni a társadalomtudományok királynője szerepet, meg kell erősítenie társadalomtudományi jellegét" - zárta gondolatait Mellár Tamás.