Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

A 25 évvel ezelőtti fekete márciusra emlékeztek szegedi KDNP-sek + FOTÓK

A 25 évvel ezelőtti fekete márciusra emlékeztek szegedi KDNP-sek + FOTÓK

2015. március 21., szombat
A 25 évvel ezelőtti fekete márciusra emlékeztek szegedi KDNP-sek + FOTÓK
gyertyagyujtas_kdnp04_gs

A 25 évvel ezelőtti, marosvásárhelyi pogrom magyar áldozataiért gyújtottak gyertyát és mondtak imát pénteken Szegeden a Kereszténydemokrata Néppárt helyi vezetői, köztük Kalmár Ferenc megyei és Haág Zalán városi elnök.

Az Árpád téri Országzászlónál emlékezők közül többen Erdélyből származnak, s valamennyien kifejezték a magyar-román megbékélés iránti vágyukat, melynek alapvető feltétele lenne a kisebbségi magyarság közösségi és nyelvi jogainak elismerése, a gyakorlatban történő alkalmazása, és a székelyföldi területi autonómia megvalósulása.

A történtek háttere

25 évvel ezelőtt, 1990 márciusának ezekben a napjaiban több halottat és pár száz sebesültet eredményezett a román hatóságok által eltűrt – többek szerint szervezett – magyarellenes pogrom a székelyföldi Marosvásárhelyen. A pogrom kiváltó oka sokak szerint 1990. február 10-e, az erdélyi magyarság összefogásának, erődemonstrációjának leggyönyörűbb napja, a könyves, gyertyás megmozdulás volt. A március 15-i megemlékezések tovább erősítik a magyarság összetartozás-tudatát. Ennek hatására március 19-én következik az RMDSZ-székház románok általi ostroma, amit a jelenlevő katonák ölbe tett kézzel néztek végig. A mérleg:

Sütő András

író, az erdélyi magyar közösség egyik vezéregyénisége fél szemére megvakul, több bordája eltörik, bal karja zúzódásokat szenved.

Pogrom a magyarság ellen

Másnap az események hírére, a magyarok délre már a város főterén vannak. Pár óra alatt több tízezres tömeg verődik össze a város főterén, követelik Kincses Előd polgármesteri tisztségbe történő visszaállítását, a magyar anyanyelvű oktatást. A déli óráktól a románok is gyülekezni kezdtek. Aztán elszabadult a pokol: a feltűnően gyéren felállított rendőrségi kordont a románok áttörik, és rátámadnak a magyarokra. Kezeikben fejszék, dorongok, vasvillák. Vérző fejű magyarok rohannak a főtér felső irányába, őket a vérszomjas – nagyrészt vidékről ide szállított – felheccelt román tömeg üldözi. És ekkor megtörténik a csoda. Ami akkor történt, azt sokan Csaba királyfi szellemének tulajdonítják és talán nem véletlenül. A főtéri parkon át menekülő magyarok megállnak, villámgyorsan szétkapják a fából ácsolt padokat és máris kész a fegyver. A román tömeg először megtorpan, majd menekülni kezd, a magyarok ismét elfoglalják a polgármesteri hivatal előtti területet és kialakul az állóháború! A harc tovább fokozódik, a román tömeg Molotov-koktélokat, köveket hajigál a magyarokra. Valahonnan egy tűzoltóslagot szereznek a magyarok, akik rákötik a hivatal vízcsapjára és a románokra irányítják. A hatás felülmúlja a várakozásokat, a románok sorai megritkulnak, a harc azonban még mindig egyenlőtlen. Végül megérkeznek a Marosvásárhely környéki, magyarajkú cigányok is, 30-40 fős csoportokban „Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!" csatakiáltással. A helyzet mintegy két óra alatt az ellenkezőjére fordul, mivel ekkora megérkezik a Nyárád-menti székely erősítés is. A város hajnalra „magyarrá” válik, a tömeg a magyar és a székely himnuszt énekli, a Városházán megjelenik a magyar zászló is.

Következmények

Másnap a magyarok, vezetőik tanácsára, nagy nehezen hazamennek. Kérdés: mi lett volna, ha maradnak? Ma Marosvásárhely egy „békés, nyugodt”, de nem magyar hangulatú város. A polgármester román nemzetiségű. A városban alig látni magyar feliratokat, legalábbis a lakosság nemzetiségi összetételét tekintve, feltűnően keveset. A nem olyan rég magyar többségű (1992: 83 ezer magyar, 74 ezer román) majd többnyire fele-fele arányban (2002: 63 ezer román, 61 ezer magyar) magyarok és románok által lakott város magyarságának létszáma mára a románok létszáma alá süllyedt (2011: 57 ezer magyar, 66 ezer román). Sokan azonban abban bíznak, hogy a fentiek ellenére Marosvásárhely – Székelyföld potenciális fővárosa – még nincs elveszve a magyarság számára.
BejegyzésSzegedma Hírportál által
székely KDNP Szeged határon túli magyarság Marosvásárhely Erdély

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo