Venezuelai nagykövet: erősíteni kell a magyar-venezuelai kapcsolatokat

A Venezuelai Bolivári Köztársaság nagykövete azt szeretné elérni, hogy magasabb szinten működjenek a magyar-venezuelai kapcsolatok.

Raul José Betancourt Seeland

a Lakiteleki Népfőiskolán, az Ibero-Amerikai Kollégium diákjai előtt tartott előadásában szombaton azt mondta, fontosnak tartja a magyar-venezuelai kapcsolatok bővítését, mert 6-8 ezer magyar származású állampolgára van országának. A nagykövet a 2013-ban elhunyt

Hugo Chavez

elnököt kiemelkedő államférfinak, az első olyan venezuelai elnöknek nevezte, aki kivívta, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya is tisztelje. "Chavez nem fogadta el, hogy külföldről mondják meg neki, mit tegyen, azt tette, amit a nép akart" – fogalmazott. A nagykövet beszélt azokról a reformokról, amelyeket az írástudatlanság felszámolása, az egészségügyi ellátás javítása terén az utóbbi időszakban elértek. Kiemelte: Kubával együtt csinálták meg az egészségügyi missziót, a legszegényebb negyedekben is orvosi ellátást szerveztek, és mind a 23 szövetségi államban ingyenes egyetemeket hoztak létre.

Medveczky Iván

, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Latin-Amerika főosztályának vezetője előadásában arról beszélt, hogy Latin-Amerika társadalma mélyreható változáson megy át. Az elmúlt tíz év fontos eredményének nevezte a középosztály megerősödését, mert 40-60 millióan kerültek ki a mélyszegénységből. Megnőtt a térség nemzetközi és világgazdasági súlya, globális stratégiai jelentősége, Ázsia mellett a legnagyobb fejlődést produkálja, Latin-Amerikában a világ GDP-jének 8 százalékát állítják elő – összegezte a térség jelentőségét. A főosztályvezető utalt arra, hogy Magyarország és Latin-Amerika kapcsolata a 90-es évek óta nagyon visszaesett, egyre kevesebb figyelem irányult a térségre. 2010-re tizenkettőről négyre csökkent a magyar képviseletek száma - tette hozzá. Medveczky Iván 2014-et a fordulat évének nevezte, mert újranyílt a követség Santiago de Chilében és Sao Paulóban, ebben az évben pedig Ecuadorban nyílik meg a követség. A gazdasági kapcsolatok bővülnek – mondta. Úgy fogalmazott: a keleti nyitás politikája lényegében az elfeledett térségek újrafelfedezése Délkelet-Ázsiában, Közép-Ázsiában, a posztszovjet térségben, Afrikában és Latin-Amerikában. A további kapcsolatépítés szempontjából fontos esemény lesz a második Magyarország-Latin–Amerika Fórum, amelyet október 15-16-án Budapesten rendeznek.

Bartos Mónika

(Fidesz) országgyűlési képviselő az MTI-nek elmondta: a Lakiteleki Népfőiskola Ibero-Amerikai Kollégiuma egy éve indult és 2016-ban zárul. Az ország minden részéből, sőt a határon túlról is érkeztek hallgatók. Negyedévente tartanak foglalkozásokat, valamint a Kárpát-medencei Szabadegyetem idején, amely öt-hat napig tart.