Schiffer beszélt a leghosszabban, Sallai R. és Tállai a legtöbbször, 10-en nem szólaltak fel a Parlamentben

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője beszélt a leghosszabban - több mint 11 órát -, frakciótársa, Sallai R. Benedek és a fideszes Tállai András pedig holtversenyben a legtöbbször - 138-szor - az Országgyűlés plenáris ülésein a Ház tavaly májusi megalakulása óta. Tíz képviselő egyszer sem szólalt fel az új ciklus 43 ülésnapja alatt.

A parlamenti honlap adatai szerint a felszólalások összidejét tekintve

Schiffer András

mögött a szintén LMP-s

Sallai R. Benedek

a második a sorban több mint tíz órával, őt pedig az MSZP-s

Kiss László

követi kilenc órát meghaladó idővel. Rajtuk kívül négy képviselő szónokolt többet hét óránál: a fideszes

Tállai András

, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára (8 óra 53 perc), a jobbikos

Z. Kárpát Dániel

(8 óra 10 perc), a KDNP-s

Rétvári Bence

, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára (8 óra 5 perc) és a jobbikos

Szilágyi György

(7 óra 42 perc). Ugyanezek a képviselők vezetik a legtöbbször felszólaló politikusok listáját is, csak más sorrendben. Ebben az összevetésben az élen holtverseny alakult ki Sallai R. Benedek és Tállai András között 138-138 megszólalással. A harmadik Schiffer András (133), a negyedik Rétvári Bence (129), az ötödik pedig Z. Kárpát Dániel (102) lett.

Áder János

köztársasági elnök ebben a ciklusban eddig kétszer mondott beszédet a parlamentben: az alakuló ülésen és októberben, amikor a klímaváltozás okozta gondok megoldása érdekében sürgetett összefogást.

Orbán Viktor

kormányfő 2014 májusa és decembere között 32 - összesen csaknem 2,5 órányi - felszólalással élt. A miniszterek közül a Miniszterelnökség vezetője,

Lázár János

volt a legaktívabb 83 felszólalással összesen 3 óra 40 percben. A jelenleg aktív képviselők közül a mostani ciklusban eddig tízen nem emelkedtek szólásra: a Fideszből az előző négy évben is szótlan

Bíró Márk

és

Kubatov Gábor

, továbbá

Farkas Flórián, Simonka György, Varga Gábor

és

Varga József, Jakab István

parlamenti alelnök pedig csak ülésvezetői minőségében beszélt, amit technikai megszólalásként jegyzőkönyvez a parlamenti rendszer. Hozzájuk hasonlóan az MSZP-s

Mesterházy Attila

és a DK-elnök

Gyurcsány Ferenc

sem nyilatkozott az ülésteremben. Nem jegyez felszólalást a szocialista

Horváth Imre

sem, igaz ő csak decemberben - az újpesti időközi választás megnyerése után - vette át mandátumát. A parlament májusi megalakulása óta nyolc képviselő mandátuma szűnt meg. A Szeged polgármesterévé újraválasztott - és ezért a képviselőségről lemondani kényszerült - MSZP-s

Botka László

helyét

Gőgös Zoltán

kapta, míg a kormányhivatal-vezetői posztja miatt szintén összeférhetetlenségi okokból lemondott fideszes

Rácz Róbertet Révész Máriusz

váltotta a Fidesz-frakcióban. Az elhunyt

Kiss Péter

újpesti körzetében a már említett Horváth Imre nyerte az időközi voksolást. Az európai parlamenti (EP-) képviselővé választott jobbikos

Balczó Zoltán

országgyűlési helye

Lukács László Györgyé

, a már már szintén EP-képviselőként dolgozó DK-s

Molnár Csaba

mandátuma pedig

Varju Lászlóé

lett.

Bajnai Gordon

már a ciklus elején jelezte, hogy nem kíván az Országgyűlésben politizálni, így az ő független országgyűlési képviselői helyét az Együtt politikusa,

Szelényi Zsuzsanna

kapta. Az európai uniós biztossá kinevezett

Navracsics Tibor

és a héten elhunyt

Lasztovicza Jenő

egyéni körzetében a közeljövőben tartanak majd időközi választást.