Szerdán közmeghallgatás – fókuszban az ivóvízminőség-javítás

December harmadikára hirdettek közmeghallgatást, a lakosságot délután négy órára várják a házasságkötő terembe, ahol fő napirendként az ivóvízminőség-javító programról is tartanak tájékoztatót.

A fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatos állampolgári észrevételek, a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői által felvetett egyéb közérdekű kérdések és javaslatok – ezt tartalmazza a szerdára meghirdetett

közmeghallgatás

napirendje. A tavaly novemberben indult és várhatóan 2015 májusában záruló nettó 3,2 milliárd forintos „Szeged-Algyő” Ivóvízminőség-javító projekt keretében öt vízmű-telep technológiai fejlesztése zajlik, illetve mintegy ötezer folyóméter új ivóvízvezetéket fektetnek le. Ezen felül a hálózat mechanikai tisztítását is elvégzik, és az ivóvíz hálózat 11 kilométeres szakaszának rekonstrukciója is megvalósul.

Nagy Sándor

alpolgármester arról tájékoztatott, azért ez a beruházás a közmeghallgatás központi témája, mert minden szegedit érint, ráadásul az önkormányzati alap feladatellátás részét képezi az ivóvízellátás. „Erről a projektről fajsúlyához mérten viszonylag kevés szó esett, de a második napirendi pontban minden egyéb lakossági észrevétel elhangozhat” – közölte. Kérdésünkre elmondta, részben időponttorlódások miatt hirdették meg szerdán 16 órára a közmeghallgatást, a helyszín is ezért lett a házasságkötő terem a díszterem helyett. Hozzátette, az irodavezetők ezúttal is jelen lesznek, s megválaszolják a lakosság kérdéseit.

Az LMP továbbra is valódi közmeghallgatást szeretne

„Visszarendeződés figyelhető meg, a választás után most ismét egy kevésbé frekventált helyen és időpontban tartanak közmeghallgatást” – jegyezte meg

Szentistványi István

. Az LMP-s önkormányzati képviselő úgy értékelte, évről-évre olyan központi témát vet fel a városvezetés, ami sok vitát nem generál, ilyen volt például az ELI lézeres kutatóközpont vagy éppen a partfal-rekonstrukció, mely szintén központi témája volt egy-egy korábbi közmeghallgatásnak. Ebből pedig az is következik a politikus szerint, hogy viszonylag kevesen mennek el, és nem is tesznek fel kérdéseket. „Tegyük hozzá, vannak olyan kérdések is, melyeket minimum kellemetlen helyben az élő televíziós adásban megválaszolni, s ezt nem is szereti a városvezetés, nem érdekük, hogy a közmeghallgatás valódi funkcióját betöltse” – közölte. Szentistványi nem számít arra, hogy pozitív elmozdulás lesz ezen a téren, mint elmondta, a visszarendeződés figyelhető meg a városvezetés részéről, a szükséges minimumot tartják, de annál többet nem. A jogszabályok szerint évente egy közmeghallgatást kell tartani, ahol a lakosoknak is lehetőséget kell biztosítani a kérdésfelvetésre. Éppen ezért olyan pont szerepel a közmeghallgatások elején, ami konszenzusos, s az LMP-s politikus szerint így elsikkadnak a valós problémák.