Fodor Csaba: „Jól vizsgáztak a közvélemény-kutatók”

A választási eredmények megjósolásáról, a lehetséges kormányváltókról, a kormányt érintő botrányokról és a második ciklus veszélyeiről beszélt Fodor Csaba a Szegedma.hu-nak adott interjújában.

A Nézőpont Intézet ügyvezetőjét a Móra Ferenc Szakkollégiumban tartott, választási rendszerrel foglalkozó

kerekasztal-beszélgetés

kapcsán kérdeztük a 2014-es választásokról a közvélemény-kutatási szempontból.

- Akadnak, akik nem hisznek a közvélemény-kutatásoknak, szemfényvesztésnek tartják, azonban fontosságuk mégis tagadhatatlan a politikai életben. Ön hogyan értékeli a közvélemény-kutatások teljesítményét ebben a sűrű választási évben?

- Statisztikai szempontból minden közvélemény-kutató jól vizsgázott tavasszal, sikerült hibahatáron belüli eltérésekkel eltalálni a választási eredményeket. 2002-ben mindenki arról beszélt, hogy a közvélemény-kutatók nem képesek megfelelően mérni a potenciális erősviszonyokat, de mára ez a tétel megdőlt. Megdőlt már 2010-ben is, de most vizsgáztunk igazán jól, mert 2010-ben könnyű volt előre jelezni a nagyarányú Fidesz-győzelmet, idén azonban nagyobb kihívásnak bizonyult beazonosítani a választási eredményeket. Az országgyűlési választások mellett az Európai Parlamenti választásokon is jól szerepeltünk, bár májusban annyival nehezebb volt, hogy a három baloldali párt, az MSZP, a DK és az Együtt-PM külön indult, így nem volt könnyű meghatározni a módszertani elemeket, amelyekkel következtetni lehetett a konkrét eredményekre. A három baloldali párt esetében a sorrendet ismertük, azonban a tényleges támogatottságot nem, például a DK-t mindenki alábecsülte. Hozzá kell tenni, hogy az EP választás esetében az alacsony részvétel miatt nehéz volt pontos eredményt jósolni.

- Az országgyűlési választások nagy kérdése volt, hogy sikerül-e a Lehet Más a Politikának elérni a parlamenti küszöb eléréséhez szükséges szavazatszámot. Ön mire számított?

- Az LMP-t billenőnek mértük, 2011-ben és 2012-ben jó számokat produkált a párt, 2014-ben pedig 4-6% között mozgott, vagyis az 5%-os küszöb környékén, az Országgyűlésbe végül az alacsony részvételi arány juttatta be a zöld pártot. Az idei választások részvételi aránya alacsonyabb volt, mint az átlag, de nem mondhatjuk krónikusan alacsonynak, ahhoz elégnek bizonyult, hogy segítséget nyújtson a Lehet Más a Politikának.

- A baloldal közös indulása sokáig viták tárgyát képezte, azonban a hosszú egyezkedések eredménye nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mi lehet ennek az oka?

- Nehéz megmondani, a kampányszervezés szempontjából nem nevezhetjük közös indulásnak a történteket, lélektanilag nem állt össze a baloldal, közösen felépített, jól végiggondolt stratégia helyett káosz és széthúzás határozta meg a kampányt, ez látszik a választási eredményen is, függetlenül a közös indulás technikai jellemzőitől.

- A Jobbik Magyarországért Mozgalom a kormányra kerülést tűzte ki céljául az országgyűlési választásokon, amit nem sikerült elérnie. Mekkora az esélye annak, hogy a Jobbik kormányváltó párttá válik?

- A Jobbik kommunikációjában kettősséget vélek felfedezni: nem világos, hogy a túlzott radikalizmus vagy a kormányképesség, a mérsékelt alternatívaépítés-e cél. Amíg ez nem egyértelmű, addig van egy plafon a Jobbik szavazótáborának növekedésében, amíg a kormányképesség célkitűzéséről nem tudják eldönteni a szavazók, hogy politikai kalandorság vagy tényleges cél, addig nincs felszívó hatása a Jobbik körüli kommunikációs hullámnak, hiányzik az egyértelmű célkitűzés és stratégia-megjelölés. A Jobbik támogatói egy jelentősebb részben a 18-25 közti korosztályból kerülnek ki, az középtávon előny, de a fiatalokat a legnehezebb politikailag motiválni. Az alapvető kérdéseket kell rendezni ahhoz, hogy a Jobbik a Fidesz-KDNP váltópártja lehessen, azonban jelenleg ennek feltételei nem adottak.

- A közelmúltban számos botrány pattant ki a kormány körül, mint az internetadó, kitiltás-ügy, vasárnapi zárva tartás. Ezek a botrányok mekkora mértékben befolyásolják a kormánypárt népszerűségét?

- Megfigyelhető lemorzsolódás, de ez nem jelentős, a Fidesz-KDNP támogatottsága a választások óta visszakorrigált a választás előtti szintre. A kampányhangulat elmúltával az eredmények ismét 30% körüliek a kormánypártnál, de ez tovább nem csökken, ami még mindig jelentős előny az ellenzékhez képest. A botrányok óvatosságra intenek, de amíg a Fidesztől elfordulók nem váltanak pártot, hanem a bizonytalanok táborát erősítik, addig nincs túl nagy jelentősége a lemorzsolódásnak. Korábban az eredetileg is bizonytalanok kisebb részben a Jobbikhoz és az LMP-hez húztak, de ennek hatása egyelőre elhanyagolhatónak tűnik.

- Második alkalommal fordul elő, hogy egy kormánypárt „duplázni” tudott, ebbe a második Gyurcsány-kormány belebukott. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a másik oldal is „megfárad” a második ciklusban?

- A jelenlegi helyzet nem összehasonlítható 2006-al, akkor a kormányzó MSZP-SZDSZ koalíciótól egyik napról a másikra elfordult a szavazóbázisa, ami legitimációs válságot okozott, most viszont, bár vannak megosztó kérdések, mint az internetadó vagy a vasárnapi zárva tartás, de ezek a viták nem adnak alapot arra, hogy megtörjön a kormány legitimációs bázisa. Amíg az ellenzéki oldalon nem jelentkezik olyan felszívó erő, ami tudná integrálni, majd artikulálni a kormánnyal szembeni változatos ellenérdekeket, addig nem változik a helyzet, ha nem következik be elementáris jellegű változás, akkor a mostani erőviszonyok stabilizálódására lehet számítani.