Balog: a nemzetiségek szolgálata az egész nemzet szolgálata

Átadták a Nemzetiségekért díjakat csütörtökön Budapesten. Az ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: a díjjal arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a nemzetiségek szolgálata az egész nemzet közösségének és az egész országnak a szolgálata.

Hosszú, nehéz, szép és felemelő a Kárpát-medencében élők története - fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: bízik benne, hogy egy felemelő korszakhoz érkeztek, egy nagy közös és sok kis közös történet olyan fázisához, amikor egyre inkább magától értetődő, hogy vannak olyan népcsoportok közöttünk, akiknek kettős identitása van. Egyszerre büszkék arra, hogy Magyarországon élő magyarok és arra, hogy egy itteni nemzetiséghez tartoznak - mondta a miniszter, és azt kérte, ne kövessük el azt a hibát, hogy azt gondoljuk, "a globális utasítások" jegyében egyszerre befogadóbbak leszünk, mint korábban voltunk. A díj elnevezése is üzenetértékű, azt 2011-ben változtatták meg - idézte fel

Balog Zoltán

, hozzátéve: visszatértek a hagyományokhoz és újra nemzetiségeknek nevezik azokat a közösségeket, akik szeretik Magyarországot, de egyúttal fontosnak tartják saját identitásukat is. Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországon 13 nemzetiség él, egyenlő jogokkal - hangsúlyozta, üdvözölve, hogy egyre többen vállalják nemzetiségüket. Kiemelte: a kettős identitás lelki és szellemi tartalék egyaránt, Magyarországnak és a magyar kultúrának szüksége van arra a pluszra, amit adni tudnak. A nemzetiségek nemcsak állampolgárságuk jogán magyarok, hanem önmeghatározásuk, érzelmi kötődésük, feladatvállalásuk jogán is; fontos, hogy erősítsék azokat a közösségeket, személyeket, akik tesznek ezért a kettős identitásért - mondta Balog Zoltán. Kitért arra is, hogy mára hivatalos emléknapja van az elűzött magyarországi németeknek, és megemlékeznek a roma holokausztról is. Tovább kell adni a szép és szomorú történeteket egyaránt - mondta. A miniszter szólt arról, hogy 2014-től valamennyi nemzetiség részt vesz a szószólókon keresztül az Országgyűlés munkájában, és saját nyelvükön szólalhatnak fel a Házban.

Soltész Miklós

egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár kiemelte: a díjazottak és azok, akik egy-egy nemzetiségért tesznek, követei egy-egy népnek, nemzetiségnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzetiségek hitüket, kultúrájukat, nyelvüket meg tudják tartani a jövőben is, és a béke követei lesznek. A Nemzetiségekért díjat azok a személyek, szervezetek vagy nemzetiségi önkormányzatok vehetik át, akik, illetve amelyek példaértékű munkát végeztek a magyarországi nemzetiségek érdekében közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos területen vagy a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződésben. A díjat évente legfeljebb a nemzetiségekkel azonos számban, vagyis legfeljebb tizenhárman vehetik át. Idén tízen részesültek a díjban: a roma, illetve cigány kisebbség részéről

Lakatos Mónika

, a Rromanes Egyesület és

Tóth Tiborné;

a görögök képviseletében a Kariatidák Görög-Magyar Nők Kulturális Egyesülete, a lengyel nemzetiség képviseletében

Bros Stanislaw Wojciechné

, a német nemzetiség részéről

Husztiné Nagy Ágnes

és

Gerhard-Dieter Seewann

, az örmények képviseletében az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület, a szerbek részéről az Opanke Szerb Hagyományőrző Kulturális Egyesület, a szlovák nemzetiségtől pedig

Sutyinszki János

. A szaktárca háttéranyaga szerint a kormány 1995. december 18-át, az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségekhez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját, a Kisebbségek Napjává nyilvánította. 2012-től a nap elnevezése Nemzetiségek Napjára változott. A Nemzetiségek Napjához kapcsolódva országszerte regionális, megyei és települési rendezvényekre, kiállításokra, kulturális bemutatókra, kitüntetések átadására kerül sor. 1995 óta megszakítás nélkül, minden évben ehhez a naphoz kapcsolódóan adják át a Kisebbségekért Díjat, majd 2012-től a Nemzetiségekért Díjakat.