840 ezer kiló könyvvel nyitott meg a TIK egy évtizede + FOTÓK
2014. december 9., kedd
Tizedik születésnapját ünnepelte kedden a József Attila Tanulmányi és Információs Központ. Az egyetemi könyvtárnak is helyet adó épületet sokoldalú közösségi térnek alakították ki, amelyet először a Dugonics, majd a Honvéd térre álmodtak meg tervezői. Még disznóvágás miatt is vizsgálódott itt az ÁNTSZ.
Pontosan tíz esztendeje nyitotta meg kapuját Szegeden a József Attila Tanulmányi és Információs Központ épülete. Az Ady tér üvegpalotája nem csak a Szegedi Tudományegyetem, de a város egyik ékessége és legkomolyabb felsőoktatási beruházása egyben, amely egy évtizeddel a háta mögött is korszerű berendezésekkel szolgálja ki látogatóit. Folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően az épület egyetemi könyvtárát
foglalkoztunk már, az évforduló hivatalos ünnepségén
Szabó Gábor
rektor,
Majó Zoltán
, az intézmény fejlesztési igazgatója, valamint
Mader Béla
, az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár nyugalmazott főigazgatója is megosztotta gondolatait.
Kulturális rendezvények voltak, disznóvágás nem
Kevés olyan alaposan megtervezett beruházás volt eddig, mint amilyen a TIK - hangsúlyozta köszöntőjében Szabó Gábor. Évekig tartott a tervezési folyamat, mely során a befogadótér nagysága, épület struktúrája is komoly viták tárgyát képezte. Elsőnek azonban a helyszínt kellett megválasztani, melyre több terv is született. Először a Dugonics tér mögött, a Toldy utcai óvoda helyére álmodták meg, melyet egy újabb "sóhajok hídjával" kötöttek volna össze a főépülettel. Mivel azonban az óvodába nagy érdekérvényesítéssel bíró szülők gyermekei jártak, így elálltak ettől az ötlettől. Ezután a Honvéd téri épület átalakításáról készítettek terveket, az itt élő lakók kiköltöztetése azonban hosszas jogi procedúrát vont volna magával. Maradt hát az Ady tér, ahol az ott lévő sportcentrum beáldozásával kezdődhetett meg az építkezés. Ugyan a sportcentrum elbontását sokan fájó szívvel nézték, Szabó Gábor szerint a végeredmény végül kárpótolhatott mindenkit. "A TIK az egyetem egyik égköve lett, annak szíve és agya is egyben. Ez elsősorban mégsem a fejlesztések, modernizálások érdeme, az itt dolgozók emelték erre a rangra" - mondta el a rektor.
"A tervezők egy nyitott intézmény koncepcióját vázolták fel, az első ezzel kapcsolatos szenátusi határozat pedig úgy fogalmazott: több tér találkozását kell itt biztosítani. A tanulás, kutatás, oktatás és konferenciaturizmus számára egyaránt helyet biztosíthat ez az épület." - Majó Zoltán. Sokoldalúságát számos egyetemi és tudományos rendezvény, jótékonysági és kulturális program igazolta az évek során, a fejlesztési igazgató szerint azonban sokszor nem várt események is próbára tették a vezetőséget. Az egyik ilyen néhány évvel ezelőtt az ÁNTSZ munkatársainak váratlan megjelenése volt, akik az épületben zajló disznóvágás nyomait keresték, egy névtelen bejelentésre hivatkozva. Ugyan az épületet keresztül-kasul átjárták, rémfára és disznótorra nem leltek, utólag pedig kiderült, hogy csupán az egyik ott dolgozó árusította a hurka és a kolbász miatt jött az ellenőrzés.
Rekordsebességgel költöztettek át 840 ezer kiló könyvet
Mader Béla, az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár nyugalmazott főigazgatója szerint több Guiness-rekordot is beállíthattak volna az egyetemi könyvtárba történt költöztetés során. Mint mondta, a Dugonics téri épületbe költöztetett könyvtárról már a kilencvenes években is úgy gondolták, hogy nem megfelelő egy ilyen típusú intézménynek. Először 1996-ban jelent meg az universitas tervében egy új könyvtár igénye, majd egy tervpályázat is született a megvalósítására. "Végül behordtunk az épületbe 42 kilométernyi dokumentumot, körülbelül 840 ezer kiló könyvet, és a jó szervezésnek köszönhetően a nagyon szoros határidők ellenére is időben a helyén volt minden" - emlékezett vissza Mader Béla. A megnyitót követően a sajtó képviselőit egy bejárásra is invitálták, mely során az épület energiamegtakarításáért felelős műszaki megoldásait ismertették a közönséggel. Szűcs Sándor műszaki munkatárs szerint megnyitása óta kevesebb, mint a felére sikerült csökkenteni az épület energiafogyasztását. A villamosenergia-fogyasztás 2005-ben 3 millió 868 ezer kWh volt, az ideit azonban már 1 millió 784 ezer kWh-ra becsülik. Gázfogyasztásból még látványosabban sikerült visszavenni 2005 óta, az akkori 346 ezer köbméterről 109 ezerre. Ehhez hozzájárult az épület tetejére telepített, 206 darab napelem is, amely az épület éves elektromos energiaigényének 2,5%-át fedezi. Külön gépészet kezeli a TIK ritka könyvek gyűjteményének a termét, hiszen az ott tárolt, több évszázados ritkaságok számára állandó száraz levegőt és megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani. Az épület fűtését, hűtését, de még a világítását is egy háromtagú csapat vezényli egy eldugott irodából, akik a rendezvény látogatottságához igazítják annak hőmérsékletét. Egyéni igényekre tekintettel az irodák hőfokát is egy gombnyomással szabályozhatják az épület munkatársai a központból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.