Kovács Zoltán: a kormányablak-hálózat bővítését tervezi a kormány

A kormány elképzelései szerint a jelenlegi 71-el szemben 260 kormányablak működne a jövőben - jelentette ki a területi közigazgatásért felelős államtitkár szerdán Budapesten, a Napi Gazdaság és a Századvég közös, az önkormányzatiság jövőjéről Budapesten megrendezett szerdai konferenciáján.

Ezek szerint valamennyi járásszékhelyen, és a többi között 19 MÁV állomáson is nyílik majd kormányablak - közölte

Kovács Zoltán

az önkormányzati vezetők részvételével megtartott tanácskozáson. Hozzátette: ezzel párhuzamosan a jelenlegi 255 ügykörről 2000 ügykörre bővítenék a szolgáltatási területeket. Mint elmondta: a területi közigazgatás átalakítása során egy ügyfélközpontúbb, költséghatékonyabb közigazgatás kialakítása volt a cél; ezt szolgálja a 177 járás létrehozása. Ezek mentén integrálják ugyanis az államigazgatási feladatok ellátását, így közelebb kerül az emberekhez az ügyintézés és csökken a bürokrácia - fűzte hozzá. Szintén szükségesnek tartják az elektronikus közigazgatás fejlesztését annak érdekében, hogy a vállalkozások minél hamarabb az ügyfélkapun intézhessék az ügyeiket. Ez jótékony hatás gyakorolna a gazdaság fejlődésére - mondta Kovács Zoltán.

Pogácsás Tibor

, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára arról szólt: az önkormányzati rendszer folyamatos átalakításának az a célja, hogy miközben erősödik a helyi közösségek önszervezése, mindez költséghatékonyan történjen. Felidézte, hogy a rendszerváltáskor a helyi demokratikus irányítás megteremtése kapta a fő hangsúlyt és a finanszírozási szempontokra kevésbé koncentráltak. Ennek igen súlyos költségvetési hatásai voltak, és igen hamar kiderült, hogy nem fenntartható a rendszer finanszírozása. Ugyanakkor 2003 után drasztikusan megnőtt az önkormányzatok adósságállománya, és 2011-re olyan mértékűvé vált az eladósodás, hogy a települések működőképességét veszélyeztette. Ezért vállalta át az állam az adósságtömeget - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Úgy vélekedett: egy kistelepüléstől nem várható el, hogy térségben gondolkodjon, ezért vált állami feladattá a szakképzés, a középiskolai képzés szervezése, vagy a kórházak működtetése. Továbbá az általános iskolák működtetése is sokszor meghaladta a települések erejét és nem volt esély a köznevelés, közoktatás megújítására - mondta Pogácsás Tibor.

Kósa Lajos

, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke az hangsúlyozta: a z MJVSZ üdvözli azt az elképzelést, amely szerint az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani a kormány. Ugyanis korábban sok olyan beruházás valósult meg a településeken, amelyekről később kiderült, hogy fenntartásuk meghaladja az önkormányzat erejét - tette hozzá. Közlése szerint a 23 megyei jogú város a magyar GDP 40 százalékát termeli meg, ezért beleszólást kérnek a fejlesztéspolitikai döntésekbe. Ennek érdekében - elképzeléseik szerint - olyan, úgynevezett pólusok mentén kellene felhasználni a forrásokat, amelyeket egy-egy megyei jogú város és az agglomerációjába tartozó települések alkotnak. Olyan fejlesztéseket érdemes támogatni, amelyek jövedelmet biztosítanak a helyben lakók számára és iparűzési adót produkálnak - mondta Kósa Lajos.