A kormány 40-ről 50 százalékra javasolja emelni a reklámadó legmagasabb kulcsát

A kormány 40-ről 50 százalékra javasolja emelni a reklámadó legmagasabb kulcsát - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén.

Pankucsi Zoltán

a bizottság előtt lévő adótörvényekhez benyújtott háttéranyagot szóban kiegészítve közölte, felülvizsgálták a reklámadó kulcsait, és ezután döntöttek a legmagasabb kulcs emeléséről. Elmondta azt is, hogy csökkentenék a reklámadót fizetők adminisztratív terheit. Emlékeztetett arra, hogy a hirdetőknek jelenleg 20 százalékos adófizetési kötelezettségük van akkor, ha nincs igazolásuk a közzétevőtől arról, hogy a megkapott bevételből a közzétevő a reklámadó kötelezettséget teljesítette. A helyettes államtitkár elmondása szerint azt tapasztalták, hogy sok esetben nem adnak ki ilyen igazolást a közzétevők vagy rossz tartalommal adják ki. Az egyik megoldás ezt a helyzetet úgy kezelné - folytatta - , hogy létrehoznának egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kezelt adatbázist az adót megfizetőkből. Ha egy megrendelő a reklámcélú közzétételét egy, a listán szereplő adózótól rendeli meg, akkor eleve nem is kellene igazolást kérnie. Pankucsi Zoltán közölte, a másik lehetőség az lenne, ha a megrendelő hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy kért, de nem kapott igazolást a reklámadó teljesítéséről. Hozzátette: ebben az esetben a bizonyítékot a NAV-hoz kell eljuttatnia. Pankucsi Zoltán ismertetése szerint a cafeteria rendszert úgy változtatnák meg, hogy 200 ezer forintig lényegében változatlan formában, elemekkel és adóterheléssel lehetne nyújtani a jövőben is. Közölte, 200 ezer és 450 ezer forint között SZÉP-kártya formájában lehetne a ma ismert adóteher mellett cafeteria juttatásokat nyújtani, 450 ezer forint felett 51,3 százalékos lesz az adóteher. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy az adótörvények "talán legtöbb vitát" kiváltó pontja a távközlési adó kiterjesztése volt. Mint mondta, ennek visszavonására mind a gazdasági, mind a törvényalkotási bizottság benyújtott egy javaslatot. Hozzátette: azt is kezdeményezik, kerüljön ki a távközlési adóból az a rendelkezés is, amely lehetővé tette a társasági adó beszámítását a távközlésiadó-kötelezettségbe az érintett szolgáltatók számára. Pankucsi Zoltán beszámolt arról, hogy további vizsgálatokat tartanak szükségesnek, ezért egyelőre nem lesz előzetes kutatás-fejlesztési szakhatósági minősítés előírva társaságiadó-kedvezménynél.

Tállai András

, a NGM parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy valóban terjedelmes módosításokról van szó, de kevés benne az érdemi, mindössze néhány ilyen van csak. A módosító javaslatok jelentős része az állami támogatások európai uniós besorolásának változásából ered - jegyezte meg.

Szilágyi György

(Jobbik) azt firtatta, milyen hatástanulmányok készültek a jövedéki biztosítékok megváltoztatásáról. Mind a jobbikos, mind az MSZP-s képviselők kifogásolták, hogy a terjedelmes háttéranyagokat az éjszaka folyamán kapták meg, ezért a szocialisták többször is kezdeményezték, hogy az adótörvényekkel összefüggő módosításokat ne a nap folyamán tárgyalja a bizottság.

Tóth Bertalan

(MSZP) közölte, hogy párttársaival együtt kivonul a bizottság üléséről. Ezt azzal indokolta, hogy nem lehet az országgyűlési képviselőket olyan helyzetbe hozni, hogy egy hajnalban kiküldött háttéranyaggal kapcsolatban csak kormány érvelését vegyék figyelembe, mert nincs idejük arra, hogy azt szakértőkkel megvitassák. Hiányolta, hogy a kormány képviselői nem beszéltek arról, Norvégiával miért szűnik meg az áfavisszatérítési viszonosság. Nem támogatják sem a módosításokat, sem az eljárást - közölte, majd képviselőtársaival elhagyta a termet. A bizottsági ülés végén döntöttek "a módosítási szándékokról", amelyek többségét támogatta a testület.

Gulyás Gergely

fideszes bizottsági elnök szóban jelentette be, hogyan változtassanak meg egy módosítót. Úgy tette fel szavazásra a jövedéki biztosítékokkal kapcsolatos egyik módosító javaslatot, hogy "ha éves nettó árbevétele magasabb, mint 300 millió forint, de nem haladja meg a 600 millió forintot a jövedéki biztosíték összege 40 millió forint". Az eredeti javaslat szerint 60 millió forint lett volna - jegyezte meg. Ekkor Szilágyi György szót kért és azt javasolta, hogy ha így megy a kodifikációs munka, akkor ne 40 millió, hanem 30 millió legyen a jövedéki biztosíték.