A devizahitelek forintosítását kezdi tárgyalni az Országgyűlés

A kormány devizahitelek forintosításáról, valamint a fair bankokról szóló javaslatainak összevont általános vitájával kezdődik az Országgyűlés mai ülése, amelyen a képviselők a jövő évi költségvetés összesen több mint 30 órás időkerettel rendelkező általános vitájának végére is érnek.

A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, első napirendi pontként a devizahitelesek helyzetével foglalkozó kormányzati előterjesztések kerülnek terítékre. A kormány indítványa alapján a devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. Az említett időszakban az euró árfolyama 308,97, a svájci franké 256,60, a japán jené pedig 2,163 forint volt. A forintosításról szóló javaslat szerint a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintra átváltása esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz, a három hónapos BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat. A kabinet fair bankokról szóló törvényjavaslata a kormány szándéka alapján hatékonyabbá teheti a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket.

Rogán Antal

, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a törvényi változásokkal a devizahitelesek több mint 90 százaléka határozottan jobban jár, törlesztőrészleteik 25-30 százalékkal csökkennek majd, és stabilan úgy is maradnak. Az ülésnap másik napirendi pontja a jövő évi költségvetés általános vitájának lezárása. A képviselők szerdától péntekig összesen több mint 30 órában tárgyalják a 2015-ös büdzsét, amelyet a kabinet korábban a banki elszámoltatás költségvetésének nevezett. A kormány a javaslatban 2,5 százalékos GDP-növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol, a költségvetési hiány a GDP 2,4 százalékát teheti ki, az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökkenhet.