A kamarai rendszer lehetőségeiről és új feladatairól, valamint a magyar gazdaság versenyképességéről is hangzottak el előadások a CSMKIK ünnepi küldöttgyűlésén.
Nemesi Pál
, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) elnöke köszöntőjében elmondta, a magyarországi kamaratörténet 1890-re nyúlik vissza, Csongrád megyében 1994 november negyedikén szervezték újjá a CSMKIK-et, melynek elmúlt két évtizedes történetét a kamara tiszteletbeli elnöke,
Szeri István
három korszakra bontotta. Mint elmondta, az első az ezredfordulóig tartó időszak, amikor is az úgynevezett német-típusú kamara közjogi, közigazgatási feladatokat látott el, majd 2000-ben megújultak, akkor vált szolgáltatói rendszerűvé a kamara. A jelenleg is tartó, harmadik korszak 2012-ben kezdődött, azóta Szeri István szerint újra azt a rálátását tudja biztosítani a gazdaság egészére a kamara, amivel korábban is rendelkezett. A CSMKIK életében Nemesi Pál a 2009-es évet nevezte mérföldkőnek, amikor is létrejött a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, s azóta is közösen dolgoznak. A kamara által végzett munkából kiemelte továbbá, hogy közreműködtek a szakképzés átalakításában, most pedig a duális képzés kidolgozásában segédkeznek. Nemesi úgy fogalmazott, hogy a kamarák méltó partnerei lehetnek az önkormányzatoknak, hiszen egyrészt a helyi vállalkozókról részletes adatbázisuk van, s így a gazdaságfejlesztési irányok kidolgozásában is közreműködhetnek.
Az ünnepi küldöttgyűlésen
Juhász Tünde
kormánymegbízott elmondta, a kormány ismételten nekivág az adminisztráció csökkentésének. Az előző ciklusban a közigazgatás szervezeti átalakítása megtörtént, most a szakmai tartalom egyszerűsítése fog zajlani. Juhász Tünde személyes segítségét is felajánlotta fel a kamara tagjainak, hogy a vállalkozók adminisztrációs terheit csökkenjenek, hogy a felesleges szabályok kikerüljenek a rendszerből. Arra kérte a résztvevőket, hogy gyűjtsék össze és juttassák el számára azoknak a szabályozóknak a sorát, amely felesleges, értelmét vesztette, s így csak a papírmunkát szaporítja. A kormánymegbízott emlékeztetett arra is, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban a magyar kormány döntése értelmében a hazánkba érkező EU-s források 60%-át a kis- és középvállalkozások támogatására, gazdaságélénkítésre fogják fordítani, ami nagy lehetőséget, s egyben felelősséget is jelent a szféra szereplőinek.
Botka László
polgármester köszöntőjében méltatta a CSMKIK által végzett munkát, hiszen taglétszámában és gazdasági súlyát tekintve az negyedik-ötödik legjelentősebb kamara az országban. Hozzátette, a legfejlettebbek közé tartozik a Szegedi Járás, itt a munkanélküliség a hazai átlag felét éri el. Botka a város gazdasági fejlődése szempontjából a kamarát és a vállalkozásokat nevezte a legfontosabb alapnak, s mint mondta, városi érdek a helyi cégek fejlesztési, bővülési terveinek támogatása. Azt ígérte, hogy – lehetőségeihez mérten – az önkormányzat minden segítséget és támogatást meg kíván adni a szegedi vállalkozásoknak.
A régió és ezen belül Szeged fejlődésében fontos szerepe lesz az ELI mellé települő tudásparknak – erről már
Szabó Gábor
, a Szegedi Tudományegyetem rektora beszélt. „A lézerközpont, az egyetem, a város és a kamara négyese fog elindulni egy új fejlődési irányba. A lézerközpontnak önmagában nem lesz jelentős gazdasági hatása jellegéből adódóan. Komoly gazdaságfejlesztést csak a mellé épülő tudáspark hozhat, ezt a projektet együtt kell megvalósítanunk” – közölte a rektor. Szabó Gábor az egyetem és a CSMKIK jövőbeni szorosabb együttműködését szorgalmazta, mint mondta, a közös munka kulcskérdés lesz az egész régió fejlődése szempontjából. A magyar gazdaság versenyképességét és annak befolyásoló tényezőit
Chikán Attila
közgazdász professzor elemezte előadásában. Az egyetemi tanár kitért arra, hogy hazánk a Világgazdasági Fórum 148 országot érintő globális versenyképességi rangsorában a volt szocialista országok többségéhez hasonlóan veszít pozícióiból. Igaz a tavalyi évhez képest valamelyest javítva a 60. helyre került az előző évi 63. helyről a 148 országot tartalmazó rangsorban, de 1990-ben még a rangsor élén álltunk. Chikán elmondta, a fokozatos romlás okai közé kell sorolni olyan hosszú távon ható örökölt tényezőket, mint például a korrupció, vagy a Kádár-rendszeri berögződések, a paternalista gondolkodás, és a túlzott újraelosztás. Megjegyezte, a politikusok gazdasági döntéseik meghozatalánál sem hosszú távon gondolkodnak, hanem inkább rövid távú politikai hasznot remélnek. A közgazdász professzor szerint alapvető változtatásokra lenne szükség, a versenyképesség javítása érdekében azonban átfogó koncepcióra van szükség, de a hosszú távú gondolkodást is hiányolta, s megjegyezte, hogy az általános érvényű gazdasági és társadalmi összefüggéseket, valamint a reálgazdaság viszonyait nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Az ünnepi rendezvényen a kamarai rendszer múltjáról, jelenéről és jövőjéről
Parragh László
, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartott előadást, melyben úgy értékelte, hogy a kamara kezd a helyére kerülni azzal, hogy európai szinten működik. A 20 éves jubileum alkalmából egy oklevél és egy érme átadásával köszönte meg a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége a határmenti partnerkamarák együttműködését. A közjogi kamara 20 éve alatt elnöki és alelnöki feladatokat vállaló, illetve a térségi szervezetek megalakulása óta elnöki tisztséget viselő személyeknek a kamarai emlékérem arany fokozatát megkapták: -
Bőhm Sándor
– 1994 és 2000 között a Csongrád Megyei Kézműves Kamara alelnöke volt; -
Dervarics Attila
– a CSMKIK ipari alelnöke volt 2000-2004 között; -
Domonkos László
– 2012 óta a CSMKIK kézműipari alelnöki tisztségét tölti be; -
Fehér Éva
– CSMKIK szolgáltatási alelnöke volt 2005-2008; -
Hampel Tamás
– 2000-től, vagyis a hódmezővásárhelyi térségi szervezet megalakulásától CSMKIK Hódmezővásárhelyi Városi Szervezetének elnöke; -
Horváth István
– a szentesi térségi szervezet megalakulásától, vagyis 2003-tól a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szentes Térségi elnöke; -
Horváth Lajos
- 1994-től 2008-ig a CSMKIK titkára, 2008-2012-ig szolgáltatási alelnöke, majd 2012-től az etikai bizottsági elnöke; -
Kiss Mihály
– CSMKIK elnöki tisztségét töltötte be 1994-2000-ig; -
Kőkuti Attila
– 2004-től CSMKIK ipari alelnöke; -
Martonosi István
– 1994-2000ig a CSMKIK kereskedelmi alelnöki tisztségét töltötte be, majd 2008-tól ismét kereskedelmi alelnökként tevékenykedik; -
Orcsik Sándor
– 1994-2000 között a CSMKIK alelnöke, majd 2000-2012 között a kamara kézműipari alelnöke volt; -
Tráser Ferenc
– 1994-2011 között a CSMKIK általános alelnöke volt; -
Varga Antal
– 2000-2008 között a CSMKIK kereskedelmi alelnöke, ezt követően 2012-től a kamara szolgáltatási alelnöke; -
Szeri István
– 1994-2008 között a CSMKIK elnöke, majd 2013-tól a tiszteletbeli elnöke; -
Nemesi Pál
– 2008 óta tölti be a CSMKIK elnöki tisztségét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.