Fordulat jöhet a magyar állattenyésztésben

Sorsdöntő fordulat előtt áll a magyarországi állattenyésztés, mivel a következő hetekben dőlnek el a magyar állattenyésztési támogatási jogcímek és feltételek a 2015-2020 közötti időszakra. Erről cserélnek véleményt a szakemberek október 29-én tudományos tanácskozáson Budapesten - közölte a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, az egyik szervező az MTI-vel pénteken.

A Tenyésztés-szervezés Magyarországon: múltunk és jövőnk című konferencia fő védnöke

Fazekas Sándor

földművelésügyi miniszter, szervezői a Magyar Tudományos Akadémia Állattenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottsága, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége közleményében kiemeli: a húsmarha-, és a juhágazat szempontjából sorsdöntő, hogyan alakulnak a legeltetéses állattartásnak nyújtott támogatások. A szervezők szerint a sertéságazatnak meg kell felelnie a megváltozott állatjóléti előírásoknak és szembe kell néznie a globalizált genetikára alapozott tömegtermeléssel is. A tejkvótarendszer megszűnése jövőre a tejágazatnak is komoly próbatételt jelent. Továbbra is egyre fokozódó problémát jelent az ágazatok külföldi tenyésztő cégeknek való kitettsége - írja a közlemény, hozzátéve: a tejtermelés és a sertéshús-előállítás mintegy 50-60 százalékban külföldi genetikától függ, a baromfi esetén pedig még ennél is rosszabb a helyzet. A külföldi függés csökkentésének egyetlen lehetséges módja a nemzeti keretek között történő tenyésztés megerősítése, a magyar tenyészállatokkal előállított állati termékek arányának növelése - olvasható a tájékoztatásban. "Válaszút előtt áll a magyar állattenyésztés. Nem mindegy, hogy a külföldi genetika szimpla végfelhasználója lesz, vagy sikerül olyan nemzeti tenyésztési programokat megvalósítani, amelyek életképes alternatívát tudnak nyújtani az olcsó tömegáru előállításával szemben" - idézi a közlemény

Wagenhoffer Zsombort

, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatóját.