Értekeztek a választások előtt a megyei jegyzők + FOTÓK

Értekezletet tartott október 9-én a Csongrád Megyei Kormányhivatal a megye illetékességi területén működő önkormányzatok jegyzőinek.

A jegyzők számára mind az országgyűlési, mind a helyi önkormányzati választások lebonyolítása jelentős többletmunkát jelent. Az október 12-i választás lezárultával és a jogerős eredmények megszületésével sem érnek véget a jegyzői feladatok; az új polgármesterek és az új képviselő-testületek megválasztása után több határidős feladat jogszerű végrehajtása is az ő feladatkörükbe tartozik. A tanácskozás napirendjén éppen ezért az önkormányzati választásokkal kapcsolatos jogszabályváltozások, és az azt követő jegyzői teendők szerepeltek. A fórumot

Juhász Tünde

kormánymegbízott nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta: bár a megyei kormányhivatalok az önkormányzatok törvényes, és az Alaptörvénnyel összhangban álló működésének őreivé is váltak, a felügyeletet ellátó főosztály mindig törekedett a szakmai segítségnyújtáson alapuló együttműködésre. Arra kérte a jelenlévőket, szorgalmazzák és segítsék ezt a törekvést, hogy - mint fogalmazott – közösen haladhassanak tovább az egyszerűbb, áttekinthetőbb, és a törvényesség szabályainak is megfelelően működő közigazgatás felé vezető úton. A téma fontosságát igazolja, hogy a szakmai fórum teljes létszámban megjelent, minden helyi önkormányzat jegyzője jelen volt. A résztvevők négy előadást hallgathattak meg a kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti és Hatósági Főosztályának referenseitől a következő napok aktuális teendőiről. Az értekezleten elhangzott: az új választott képviselők és polgármesterek a választópolgárok bizalmából kapott felhatalmazás alapján döntenek a helyi közösséget érintő ügyekben. Ahhoz, hogy ezt a tevékenységüket felelősséggel, a köz érdekében és külső befolyástól mentesen lássák el, a jogszabályok többféle előírást határoznak meg működésükkel, tevékenységükkel kapcsolatban. Ennek törvényes előkészítésében jegyzőkre hárul a legtöbb feladat. Íme ezek közül a legfontosabbak: 1. A választás eredményét megállapító választási bizottság a választás eredményének jogerőssé válását követő három napon belül átadja a megbízólevelet a megválasztott képviselőknek. A törvényi határidő betartásának biztosítása a választási bizottság mellett a jegyzőnek, mint a helyi választási iroda vezetőjének a kötelezettsége. 2. Azokon a településeken, ahol október 12. után új polgármester tölti be a tisztséget, polgármesteri munkakörátadást kell tartani. A munkakörátadáshoz jogszabályban tételesen meghatározott dokumentumokat és egyéb iratokat kell előkészíteni, ezek teljes körű és határidőben történő biztosítása a jegyzők feladata. A munkakörátadáson a leköszönő és az újonnan megválasztott polgármester, valamint a jegyző mellett a kormányhivatal képviselője is jelen van; a munkakör átadása pedig jegyzőkönyv aláírása mellett kerül dokumentálásra. 3. A választást követő 15 napon belül minden helyi önkormányzatnál – függetlenül attól, hogy történt-e változás a polgármester és/vagy a képviselő-testület tagjainak személyében – alakuló ülést kell tartani. Az alakuló ülés előkészítéséért, az ülésen tárgyalandó napirendek, előterjesztések elkészítéséért a jegyző a felelős. A jegyző tanácskozási joggal részt vesz az alakuló ülésen; amennyiben az ülés során jogszabálysértést tapasztal, a törvényesség őreként a polgármester és a képviselő-testület felé jelzéssel él. 4. Az alakuló vagy azt követően ülésen a képviselő-testület kötelezettsége a helyi önkormányzat és a szervei szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata, illetve módosítása. Ezen önkormányzati rendelet előkészítése, jogszabályoknak való megfelelésének biztosítása szintén a jegyző feladatkörébe tartozik. A szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, illetve módosítása azért is nagy jelentőséggel bír, mert ebben az önkormányzati rendeletben kell rendelkezni az új képviselő-testület által kialakítani kívánt bizottsági rendszerről. A bizottsági elnökök és tagok megválasztására pedig a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet módosítását és jegyző által történő kihirdetését követően, az alakuló vagy azt követő ülésen kerülhet sor. 5. Az alakuló ülésről – ahogy a képviselő-testület valamennyi üléséről – jegyzőkönyv készül, amelyet a polgármester és a jegyző ír alá, aláírást követően pedig a jegyző feladata a jegyzőkönyv elektronikus formában történő felterjesztése 15 napon belül a kormányhivatal részére. 6. A választást követően a jegyzők feladata az újonnan mandátumot szerző képviselők és az újonnan megválasztott polgármesterek tájékoztatása az összeférhetetlenséget illető, irányadó jogszabályokról. A vonatkozó előírások jegyző általi ismertetésére akár már az alakuló ülésen sor kerülhet annak érdekében, hogy az esetleges összeférhetetlenségi helyzetek minél előbb, de legkésőbb a rendelkezésre álló 30 napos törvényi határidőn belül megszüntetésre kerülhessenek. 7. Az önkormányzati képviselők és a polgármesterek a megválasztásuktól, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Az érintettek a saját vagyonnyilatkozatukhoz csatolni kötelesek a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatait is. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó 30 napos határidőre tekintettel célszerű már az alakuló ülésen a jegyzőknek felhívni a polgármester és a képviselők figyelmét e kötelezettségre és részükre átadni a kitöltendő formanyomtatványokat. 8. Amennyiben az adott településen nemzetiségi önkormányzati választásokat is tartanak, azok érvényessége és eredményessége esetén az alakuló ülés megtartásával, az összeférhetetlenségi eljárással és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatok jogszerű előkészítéséért és biztosításáért szintén a jegyző felel. Juhász Tünde kormánymegbízott a jegyzői értekezleten hangsúlyozta: a kapcsolattartás eddigi ismert formái, mint például a jegyzői értekezletek, a Megyei Államigazgatási Kollégiumi ülések mellé újakat is ajánl a kormányhivatal: a járási hivatalvezetők ezen túl készséggel vesznek részt a hozzájuk tartozó települések közgyűlésein, képviselőtestületi ülésén, lakossági fórumokon vagy nyújtanak segítséget bármilyen ügyben, ami a helyi közösség érdekében áll.