Bárdos: a vértanúk kitartásából meríthet erőt mindennapi küzdelmeihez a felvidéki magyarság

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak elhivatottságából és kitartásából meríthet erőt mindennapi küzdelmeihez a felvidéki magyarság annak érdekében, hogy következő nemzedékei is magyarként maradhassanak meg szülőföldjükön - jelentette ki Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke hétfőn Pozsonyban.

A felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének elnöke, aki korábban az első szlovákiai magyar államfőjelölt volt, erről a nemzeti gyásznap alkalmából rendezett pozsonyi megemlékezésen beszélt.

Bárdos Gyula

hangsúlyozta: a forradalom és szabadságharc ismert és névtelen hőseinek tettei és önfeláldozó szellemisége máig hat, s a felvidéki magyar közösség az ő elhivatottságukból és kitartásukból meríthet erőt mindennapi küzdelmeihez, hogy az elkövetkezendő időszakban "ne találtasson könnyűnek", s következő nemzedékei is szülőföldjükön és magyarként maradhassanak meg. A pozsonyi magyarság október hatodikán hagyományosan a kecskekapui temetőben, a vértanú halált halt báró Jeszenák János és Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál idézi fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét. A Csemadok városi választmánya a Pozsonyi Magyar Intézet, valamint több felvidéki magyar szervezet által rendezett megemlékezésen a helyi magyar közösségen kívül a felvidéki magyar politika és közélet számos szereplője, illetve Magyarország pozsonyi nagykövetségének és az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselője is részt vett. Az aradi vértanúkra Pozsony mellett Felvidék-szerte több tucat helyszínen emlékeztek hétfőn és már a nemzeti gyásznapot megelőző hétvégén is. A Magyar Közösség Pártja (MKP) vasárnap este Ógyallán (Hurbanovo) tartotta központi megemlékezését. A rendezvényen mondott beszédében Berényi József a felvidéki magyar párt elnöke azt hangoztatta: a forradalom és szabadságharc idején olyan kárpát-medencei összefogás jött létre, amelynek tagjai azonosultak a magyar szabadságharc eszméivel, még akkor is, ha sokan közülük nem is tudtak magyarul. "Ez csodálatos teljesítmény volt, amire fel kell tekintenünk" - szögezte le a magyar párt elnöke, aki szerint ennek üzenete mindennapjainkra is érvényes. A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, német szülők gyermekeként Pozsonyban született, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György, aki később a hadügyminisztérium Tüzérségi és Felfegyverzési Osztályát vezette, a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) született, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messzi Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.