Szijjártó: Európa versenyképessége a munka becsületének visszaadásán múlik

"Közép-Európa példája azt bizonyítja, hogy Európa csak akkor lehet újra versenyképes, ha visszaadja a munka becsületét" - mondta Szijjártó Péter Lengyelországban, a krynicai Gazdasági Fórumon szerdán.

A rendezvényen

Janusz Piechocinski

lengyel gazdasági miniszterrel együtt előadó külgazdasági és külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy Európa csak akkor lehet újra versenyképes, ha véget vet a megszorítások politikájának és az eladósodásnak, munkaalapú társadalmakat épít, megadja a gazdaságpolitikai döntések szabadságát a tagállamoknak, és felgyorsítja a bővítést, valamint szorosabbra fűzi együttműködését a világ gyorsan fejlődő térségeivel. "Magyarország példája azt bizonyítja, hogy csak bátor és újfajta, a terhek méltányos elosztására irányuló, munkaalapú társadalmat létrehozó gazdaságpolitikával érhetünk el sikereket, csak így lehetünk erősebbek a válság után, mint voltunk előtte" - húzta alá az államtitkár. Elmondta: fenntarthatatlan helyzetet eredményezett az, hogy míg az Európai Unióban él a lakosság 7 százaléka, itt állítják elő a világ GDP-jének 18,6 százalékát, addig itt osztják szét a világ szociális kiadásainak felét. Szijjártó Péter szerint meg kell állítani azt a folyamatot is, hogy az EU tagországai naponta egymilliárd eurónyi új adósságot halmozzanak fel. Szerinte Magyarország bizonyította, hogy lehetséges egyszerre hosszú távú növekedési pályára állítani a gazdaságot és fegyelmezett költségvetési politikát folytatni. " A magyar gazdaság növekedése a leggyorsabb volt az első negyedévben, a beruházások 22 százalékkal nőttek, húszéves foglalkoztatási rekordot döntöttünk, közben pedig 3 százalék alatt tartjuk a költségvetés hiányát" - mondta.

Szijjártó Péter

kiemelte, hogy Közép-Európa lesz az európai növekedés motorja a jövőben, mert a visegrádi országok lehetőségként tekintettek a válságra, létrehozták a munkaalapú társadalmakat, erős iparosítási politikát folytatnak, és termelési oldalról szorosan kapcsolódnak a német gazdasághoz. "Gazdasági súlyunk folyamatos növekedése után,

Donald Tusk

az európai tanácsi elnökké választásával politikai súlyunk is megnőtt" - tette hozzá. Egy másik,

Boris Tadic

volt szerb elnökkel tartott előadásában Szijjártó Péter rámutatott, hogy az EU és Oroszország kölcsönös gazdasági szankciói naponta 70 millió forintnyi veszteséget okoznak a magyar gazdaságnak, ezért Magyarország a konfliktus gyors, tárgyalásos, politikai úton történő megoldását sürgeti. Szijjártó Péter kétoldalú tárgyalást folytatott

Janusz Piechocinski

lengyel gazdasági miniszterrel. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 2013-ban 10 éves csúcsot ért el, és megközelítette a 7 milliárd eurót, majd az idei év első félévében újabb 12 százalékkal növekedett. A tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy sikeres volt a visegrádi együttműködés kiterjesztése a gazdasági területre, a magyar kormány a továbblépés érdekében szorgalmazza egy 300 millió eurós hitelkeret megállapodás megkötését a két Eximbank között. Szijjártó Péter kiemelte a magyar-lengyel együttműködés fontosságát a közép-európai észak-dél irányú közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztések terén. "Amíg nem köti össze gázvezeték rendszer a Balti-tengert az Adriával, addig nem beszélhetünk igazi közép-európai energiabiztonságról" - mondta a külügyminiszter-helyettes, aki közölte: Magyarország ragaszkodik azon álláspontjához, amely szerint minden EU tagállam maga határozhat saját energiapolitikájáról, a nukleáris energiát pedig nem sújthatja negatív megkülönböztetés az uniós szabályozásban.