Mennyit ér hazánkban egy állat élete?

Évente több mint 200 állatkínzással kapcsolatos esetet regisztrálnak, melynek kivizsgálását az egész országban csupán tizenegy állategészségügyi igazságügyi szakértő végzi el. Míg Németországban törvényt szegünk azzal is, ha néhány órára magára hagyunk egy kölyökkutyát, nálunk egy állat életének kioltása is legfeljebb felfüggesztett börtönbüntetést von maga után. Extrém példákkal is találkozott már a szerkesztőségünknek nyilatkozó, szegedi szakember, Deim Zoltán igazságügyi állatorvos.

Tudta ön, hogy ha élve teszi a csomagtartóba a kifogott halakat, akkor állatkínzó? Hogy súlyos testi sértés vádjával is állhat a bíróság elé úgy, hogy egy ujjal sem ér a sértetthez, csak kutyája támadja meg? Illetve a kutya, amelyik megtépi a kerékpáron menekülő postás nadrágját, még csak veszélyes, de nem harapós eb?

Deim Zoltán

egyike annak a tizenegy állategészségügyi igazságügyi szakértőnek Magyarországon, akik véleményét ezekben az ügyekben kikérik. Bár a jog világában feketén-fehéren le van fektetve, hogy mi minősül szabálysértésnek, illetve bűncselekménynek, sokszor nehéz megállapítani a gazda felelősségét, illetve az állatot ért sérelem mértékét.

Csongrád megyében átlag alatti az elkövetések száma

Szeptember első hetén nyolc esetben is kihívták a szakembert, aki országszerte mér fel állatkínzással kapcsolatos bűneseteket. Évente körülbelül kétszáz regisztrált eset történik, Csongrád megyében szerencsére jóval az országos átlag alatti az ilyen elkövetések száma. 2012-ben nőtt az állatkínzáshoz köthető bírósági ügyek mértéke, azelőtt csak akkor indult eljárás, ha az állat kimúlt, vagy jól látható, maradandó egészségkárosodást szenvedett. Most már az is elég, ha az állattal való bánásmód alkalmas annak elpusztulására, károsodására – például ha az ebnek 3-5 napig nem adunk enni és lesoványodik. Állatkínzás egyébként a horgászás után a csomagtartóba tenni a halakat is, hiszen éppen olyan élhetetlen körülmények közé kerül, mint a víz alá nyomott macska. Egészen extrém esethez hívták ki a szakértőt a közelmúltban: néhány fiatal éhesen ért haza éjszaka a diszkóból, majd észrevették a kertjük végében pihenő vadkacsákat. Az egyik fiatal egy téglával a kezében megközelítette, majd agyoncsapta az állatot, ezután megpucolták és megsütötték azt. Elvben letölthető börtönbüntetést is érne az eset, hiszen két bűncselekmény történt: Ha a vadkacsa életét táplálkozás céljából ki szeretnénk oltani, akkor előzőleg szén-dioxidos, vagy elektromos kábítást kell alkalmaznunk, majd ezt követően szabad csak elvéreztetni – mivel ez elmaradt, az eset állatkínzásnak minősül. Emellett a vadkacsa halálra sújtása miatt engedély nélküli orvvadászatért is felelniük kell a fiataloknak.

Jórészt felfüggesztettet ér egy-egy eset

Rácsok mögé azért valószínűleg nem jutnak, a gyakorlatban az állatkínzásos esetek töredéke jut el a bíróságig, és ezeknek is csupán elenyésző hányada ér letöltendő fogház- vagy börtönbüntetést. “Jórészt elítélik őket, inkább azonban csak felfüggesztett fogházbüntetést szabnak ki rájuk. Abban az esetben ültetik le ténylegesen az embert, ha más egyéb bűncselekményt is elkövettek – ha például súlyos testi sértést is elkövetett el a feleségével szemben, majd a kutyáját is kidobta az emeletről. Egy ilyen esetben körülbelül fél évvel dobja meg a büntetési tételt az eb elpusztítása” – mondta el Deim Zoltán Attól is függ a büntetés, hogy szükségtelen fájdalom érte-e az állatot halála előtt – egyetlen, halált okozó ütés még nem minősített eset, ha azonban kimúlása előtt percekig ütlegelik, már súlyosbító körülménynek számít.

Jóval bonyolultabb jogilag megítélni egy kutyát, amely az ösztönei szerint cselekszik, és sokszor az általa őrzött terület mértékét is kiterjeszti a kerítésen túlra. “Az eb veszélyesnek minősül, ha indoklás nélkül támad emberre, ha azonban ez a saját udvarában történik, akkor csupán területvédelemről volt szó. A kutyának persze nem mindig jelenti a terület határát egy kerítés, nagyjából harminc méterrel tőle is érezheti úgy, hogy nincs ott keresni valónk” – magyarázta. Ha kiszabadult az állat és úgy harap meg valakit, a felelősség a gazdát terheli, hiszen nem gondoskodott az eb elzárásáról. Nem mentség az sem, ha a kutyánk olyan okos, hogy ki tudja nyitni a kaput – nyolc napon túl gyógyuló sérülés esetén súlyos testi sértést követünk el, eszközünk pedig a kutya volt. A nyugati országokban jóval komolyabban veszik az állatokkal szemben elkövetett bűncselekményeket, az Egyesült Államokban akár tíz évet is kaphatnak egy kegyetlenkedésért az elkövetők. Németországban nem szabad négy óránál tovább magára hagyni egy kölyökkutyát még biztonságos, otthoni környezetben sem – ha egy ilyen esetre fény derül, az állatot elkobozzák és az elkövetőt is megbírságolják. Ha ez túlzásnak is tűnik, valahol a kettő között kellene egy ésszerű utat találni.