Kothencz: Szeged főutcája, a Tisza az önkormányzat szívügye lesz

A Tisza Szeged főutcája, de voltaképpen a szégyenfoltja is. Döbbenetes, hogy milyen látvány tárul az ember elé, ha lesétál a partjára. A belvárosi szakasz kifejezetten koszos, szemetes, a természetes vízpart pedig kiaknázatlan lehetőségként kínálja magát évtizedek óta. Szeged önkormányzata nem, csupán a civil lakosság tekinti feladatának, hogy törődjön mind a folyó adta látványosságok, mind pedig az élővilága megmentésével, pedig ha végiggondoljuk, hogy turisztikai szempontból vagy az egészségmegőrzés, a szórakozás kapcsán micsoda kincsesbánya lehetne, csak azt mondhatjuk, a Tisza is egy kiaknázatlan erőforrás. Ez a helyzet elsősorban nem az itt élő embereket, hanem a városvezetést minősíti. A következő önkormányzati ciklusban meg kell változtatni – mondja Kothencz János.

Civilek a Tiszáért

A jobboldal polgármesterjelöltje az utóbbi napokban több olyan civil szervezettel is tárgyalt, amelyek a folyópartban meglátták a megvédendő értéket, a sportolásra, kikapcsolódásra, pihenésre teremtett, természet adta lehetőséget. „Mint megtapasztaltam, ők nemcsak hogy tisztában vannak azzal, milyen különlegesség, ha egy települést a folyó szeli ketté, hanem képesek tenni azért, hogy a belváros közvetlen szomszédságában és a hullámtéri területeken is élvezhető legyen Magyarország második legnagyobb folyójának közelsége. A Tisza központi szerepet játszhatna a város lakóinak életében, és olyan természetes közösségi tér lehetne, ahol évszaktól függetlenül mindenki megtalálhatná a kikapcsolódást. Más városok nagyberuházásokkal segítik élhetőbbé tenni az ehhez hasonló szakaszokat” – fogalmazott. A gyakorlat azt mutatja, hogy az önkormányzat helyett a civilek, mint például a Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés, valamint három szegedi Rotary klub, illetve ifjúsági szervezetük, a Rotaract vette gondozásba a folyó városi szakaszát. Fejlesztési javaslatokat fogalmaznak meg, illetve véleményeznek, ezenkívül szemétgyűjtési akciókkal tisztítják a hullámteret. Elképezéseikről számoltak be a közelmúltban Kothencz Jánosnak, vázolták miként lehetne élhetővé és ezzel együtt a város életének részévé tenni a partszakaszt.

Ami kellene

„Egy kikötő, egy kulturált szabad strand, úszóházak, sétaút a túrázóknak és kerékpárút a bicajozás szerelmeseinek a hullámtérben – elsősorban ezek adják az elképzelések magját, de abban mindenki egyetért, hogy a civil közösségek bevonásán alapuló tervezési és rehabilitációs folyamat lenne kívánatos. Ezért arra kérte

Kothencz János

a Tisza szerelmeseit, összegezzék fejlesztési javaslataikat. „Azt vállaltam, hogy mindazokkal a közéleti szereplőkkel, akik meghatározóak lehetnek egy-egy ötlet vagy akár nagyobb forrást igénylő beruházás megvalósításában – gondoljunk csak az európai uniós pályázatok rendszerére –, közvetíteni fogok. Más tervek fogalmazódtak meg a Belvedere területétől egészen a Sárgáig, és megint másokat a Bertalan híd és a Maros-torkolat közötti újszegedi oldalon található értékes hullámtéri erdő kapcsán. Sokak számára fájó pont az újszegedi partfürdő pusztulása. Akik szeretik a tiszai strandolást, kényszerűségből a Fokára és a Sárgára járnak illegálisan fürdőzni, ami rengeteg veszélyt rejt magában.

Azonban nem találjuk gyermekkorunk biztonságos úszóházait. Ugye emlékszünk még azokra az úszóházakra, ahol még gömb fagyit mértek? Nem nagyméretű komplexumokra vágynak a szegediek, hanem kisebb és olcsóbb úszóházak kellenének. Ha ezekhez – úgy, mint régen – úszó kosarakat kapcsolunk, biztosítható az élő folyóban a biztonságos fürdőzés. Az úszóházak számának növekedésével nemcsak a vízi élet pezsdülhetne meg, hanem azok is részesedhetnének a folyó szépségeiből, akik jövedelemviszonyaik miatt jelenleg ettől el vannak zárva. S ha részesednek szépségeiből várhatóan jobban meg fogják becsülni, mint ma. A Tiszában rejlő lehetőségeket a jelenleginél sokkal jobban ki kellene használni” – összegezte a találkozók tapasztalatait Kothencz János. „Magam is ennek a közös gondolkodásnak a részeseként azon leszek, hogy a Tisza ne szégyenfolt, hanem Szeged vonzereje lehessen.”

Az önkormányzat szívügye lehetne

A folyó teljes területe a magyar állam tulajdonában áll, a vagyonkezelési feladatokat a dél-alföldi szakaszon az ATIVIZIG látja el. A folyó a város életének központi eleme volt a történelem során mindig, azonban napjainkra háttérbe szorult. Felmerülhet a kérdés, hogyan válhatna Szeged önkormányzata megkerülhetetlen tényezővé a folyó várost átszelő szakaszának fejlesztésében. „Nincs akadálya annak, hogy az önkormányzat jelképes összegért, akár egy forintért bérbe vegye az államtól ezt a területet – ugyanúgy, mint ahogyan Csongrád is ’gazdája’ a Körös-toroki résznek. Ma is van lehetőség egyes területek bérlésére, de csakis közösségi vagy sport céllal. Számos ilyen szerződés van életben, de ezek nem akadályozzák a közösségi használatot. A lehetőség tehát adott a terület ésszerű, mindenki érdekeit figyelembe vevő hasznosítására. A civil ötletek, javaslatok áttekintése után neki fogunk látni annak, hogy élhető, szép Tisza-partot teremtsünk Szegeden. Ez a következő önkormányzat szívügye lesz” – zárta Kothencz János polgármesterjelölt.