EU-tisztújítás - Megválasztották Junckert az Európai Bizottság elnökének

Megválasztotta kedden Strasbourgban az Európai Parlament (EP) Jean-Claude Juncker néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt az elkövetkező öt évre az Európai Bizottság elnökének. David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellene szavazott.

Az 59 éves Junckert a 751 tagú EP-ben titkos szavazás során, 422 szavazattal, 250 ellenében, 47 tartózkodás mellett választották meg az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjévé. Tíz leadott szavazat érvénytelen volt. A szabályok értelmében az EP-képviselők - tehát nem csak a szavazásban részt vevők, hanem az összes képviselő - egyszerű többsége, 376 voks is elég lett volna a megválasztáshoz.

Jean-Claude Juncker

a szintén néppárti, portugál José Manuel Barrosót váltja az Európai Bizottság élén. Barroso kétszer öt éven át vezette az intézményt. Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek testülete, az Európai Tanács június 27-én Brüsszelben döntött úgy -

David Cameron

brit és

Orbán Viktor

magyar miniszterelnök ellenszavazata mellett -, hogy Luxemburg 18 éven át volt, keresztényszociális pártállású miniszterelnökét jelöli a tisztségre. A tagállami csúcsvezetők jelölésének elnyeréséhez minősített többségre volt szükség a Lisszaboni Szerződés értelmében. E szerződés - amelynek a szabályai alapján most először választottak európai bizottsági elnököt - kimondja, hogy a tagállami csúcsvezetőknek az EP-választások eredményének figyelembe vételével, a megfelelő konzultációk lefolytatása után kell bizottsági elnököt jelölniük. A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt márciusban, az idei EP-választási kampány előtt Junckert választotta meg csúcsjelöltjének, a május 22-25-i EP-választásokon pedig a néppártiak szerezték meg a legtöbb EP-mandátumot.

A szavazás előtti vitában

Manfred Weber

, a néppárti frakció vezetője úgy vélekedett: "Jean-Claude Juncker a megfelelő ember a megfelelő időben, aki a konszenzust testesíti meg". Weber szerint a néppártiak négy fő célkitűzése a következő öt évre a növekedés, a monetáris stabilitás, a nemzeti parlamentek szélesebb körű bevonása, valamint a határain túlra is tekintő Európai Unió lesz. A szocialisták részéről

Gianni Pittella

frakcióvezető támogatásáról biztosította Junckert, ám hozzátette, hogy e támogatás nem feltétlen. Szerinte "meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a pénzügyi stabilitás biztosítása és a szükséges befektetések között". Azt mondta, hogy a növekedéshez és az új munkahelyek teremtéséhez több befektetésre, szociális téren erősebb Európára és nagyobb szolidaritásra van szükség - ez utóbbira különösen a bevándorlók kapcsán. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióvezetője, a brit Syed Kamall szerint "az elvileg a háttéralkukat kizáró választás a gyakorlatban a háttéralkuk iskolapéldájává vált", ezért a frakció már az eljárás miatt sem támogatja Juncker kinevezését. A konzervatívok és reformerek azért is elutasítják a jelöltet, mert nem hiszik, hogy ő a megfelelő ember Európa élén a következő években - tette hozzá. A liberálisok frakcióvezetője,

Guy Verhofstadt

szerint a Juncker ellen szavazók "az Európa-ellenesekkel árulnak egy gyékényen, és becsapják szavazóikat, hiszen a háttéralkuk mellett teszik le a voksot". A gazdasággal kapcsolatban Verhofstadt kijelentette: el kell felejteni a megszorítások és a növekedés közti választási kényszert. "Remélem, hogy Ön mindkettőt alkalmazni fogja, hiszen pénzügyi szigor nélkül nincs növekedés, viszont a szigoron túl egy növekedésösztönző csomagra is szükség van" - mondta a liberális politikus, Junckerhez fordulva. A radikális baloldali frakciót vezető

Gabriela Zimmer

kijelentette: nem osztozik a közös eufóriában. Szerinte "a demokrácia elbukott", hiszen az EP-választásokon "három és félszer annyian szavaztak a konzervatívok ellen, mint mellettük". A zöld frakció társelnöke,

Philippe Lamberts

úgy fogalmazott, Junckerhez intézve szavait: "igazán szeretnék hinni Önnek, és a képviselőcsoportból többen támogatni szeretnék Önt, mert úgy látjuk, a ma bemutatott tervek egyértelműen szerény lépést, de lépést jelentek a demokratikusabb Európa felé. Más tagjaink viszont nem bíznak abban, hogy Ön végre is hajtja a szükséges reformokat." A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakciót vezető

Nigel Farage

kijelentette: nem támogatják Juncker megválasztását. Szerinte "az Egyesült Királyságban senki sem tudta, hogy a választásnak bármi köze is lenne az Európai Bizottság elnökjelöltjéhez".

A magyar képviselők véleménye szembemegy egymással

Pelczné Juncker megválasztása után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a fideszesek részéről elvi álláspontról és nem személyi kérdésről volt szó. "Nagyon kényes az egyensúly az európai uniós intézmények között, és fontos, hogy erre az egyensúlyra figyeljünk" - mondta . Utalt arra, hogy az EP-ben képviselt frakciók előre megnevezték csúcsjelöltjüket, és az EP-választáson a legtöbb mandátumot szerző frakció csúcsjelöltje maradt lényegében az egyetlen lehetséges személy, akit a tagországok állam-, illetve kormányfői megnevezhettek, mint az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt politikust. "Egy ilyen automatizmus, ami ebben az eljárásban érvényesült, képes megbontani, felülírni ezt az egyensúlyt. Ezt nem tudtuk elfogadni" - szögezte le a magyar néppárti politikus. Hozzátette: olyan Európai Unió építésében érdekeltek, "amely erős tagállamokról szól". A néppárti frakció - tette hozzá - elfogadta az ő álláspontjukat és véleménynyilvánítási jogukat, miként ők is elfogadják a többség álláspontját a jövőt illetően. Arra a riporteri kérdésre, hogy milyen együttműködésre lehet számítani azután, hogy a fideszesek által nem preferált személy lett a brüsszeli bizottsági elnök,

Pelczné Gáll Ildikó

azt válaszolta: "azt a rendszert, ami arról szól, hogy mindenki egy irányba megy (...), én nem tudom elfogadni". Felhívta a figyelmet arra, hogy a fideszesek úgy nyertek el az elmúlt hetekben fontos EP-pozíciókat, hogy a Junckerrel kapcsolatos álláspontjuk már nyilvánvaló volt. "Egyfajta néppárti bosszútól nem hiszem, hogy tartanunk kellene" - tette hozzá. Kitért arra is, hogy a Juncker által ismertetett program legnagyobb részével egyetértenek a fideszes EP-képviselők. E tekintetben külön kiemelte, hogy az újraiparosítás, amit Juncker most európai szinten szorgalmaz, Magyarországon már régebben fontos törekvésnek számít. "Itt a bizonyíték, hogy Európa a Fidesz nélkül is működik" - kommentálta újságíróknak a választás eredményét

Szanyi Tibor

szocialista EP-képviselő. Szerinte Juncker a szavazás előtti vitában nagyon bátor, sok szociális elemet tartalmazó beszédet mondott, ugyanakkor "senkinek nem kereste a kegyeit". "Rengeteg konfliktust felvállalt, mi több, az eurót nevezte meg Európa legnagyobb véderejének" - hívta fel a figyelmet Szanyi a Juncker-beszéd egyes tartalmi jellemzőire. Ebből az MSZP-s politikus azt a következtetést vonta le, hogy "Európának ezáltal elég erős vezetője született". Szanyi Tibor megjegyezte, hogy a szavazási eredmények tanúsága szerint Junckerre nem csupán a néppárti-szocialista "nagykoalíció" képviselői, hanem más pártcsaládok tagjai is voksoltak.

Ujhelyi István

, a másik MSZP-s EP-képviselő úgy fogalmazott: Juncker megválasztása jó hír Magyarországon azoknak, akik új munkahelyeket akarnak, Európa és benne Magyarország újraiparosítására törekednek, illetve a szociális kérdések megoldásán, a munkanélküliség és a szegénység felszámolásán dolgoznak. "És rossz hír azoknak a politikusoknak - köztük a rezsim fejének -, akik viszont az európai értékekből és a közös demokratikus szabályokból rendszeresen kilógnak" - tette hozzá. A DK két EP-képviselője,

Molnár Csaba

és

Niedermüller Péter

közleményben tudatta: megszavazta, hogy Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke. "Bár a DK korábban a szociáldemokrata

Martin Schulz

megválasztását támogatta, a mai napot az európai demokrácia győzelmeként ünnepli: a legtöbb szavazatot szerzett európai pártcsalád jelöltjének megválasztásával az európai polgárok akarata érvényesült" - olvasható a közleményben. Molnár és Niedermüller kitért arra: biztosítékot kaptak Junckertől, "hogy az EU a jövőben sem hagyja szó nélkül, ha egy uniós tagállamban sérül a demokrácia, a jogállamiság vagy a médiaszabadság". A DK közleménye szerint Magyarország csak az EU tagjaként lehet sikeres, és az EP baloldali frakciójának tagjaiként "nem hagyják, hogy Magyarország még jobban elszigetelődjék kormánya miatt".

Balczó Zoltán

a Jobbik EP-delegációja által kiadott közleményében úgy fogalmazott: Juncker egész politikai pályafutása az integráció elmélyítéséhez, "egy föderatív Európai Egyesült Államok létrehozásához" kapcsolódik, és számos megfogalmazása a nemzeti önrendelkezés felszámolásának tervéről árulkodik. Juncker emellett az elkövetkező évtizedekben Európa problémáinak megoldását a jogszerű bevándorlás növelésében látja, "vagyis Európát a bevándorlók kontinensévé tenné, ezzel alapvetően megváltoztatva az etnikai arányokat". Az Európai Bizottság új elnöke ugyanakkor - olvasható Balczó közleményében - "említést sem tett az unió legnagyobb problémájáról, az úgynevezett centrum országok és a periféria közötti egyre növekvő szakadékról".

Nagy József

, a Most-Híd nevű szlovákiai szlovák-magyar párt EP-képviselője közleményében méltatta, hogy programbeszédében Juncker jelezte: várhatóan indítványozni fogja a nemzetiségi kisebbségek jogvédelmének uniós felvállalását.