13 ülésnap, 22 törvény a tavaszi-nyári ülésszak alatt

Huszonkét törvényt fogadott el az Országgyűlés a 13 ülésnapos tavaszi-nyári ülésszakán, köztük a devizahiteleseket megsegítő jogszabályt, a reklámadótörvényt és az önkormányzati választási rendszer átszervezését. A parlamentnek két hónap alatt három új tagja lett.

A május 6-án megalakult új parlament június 11-éig tartó tavaszi rendes ülésszakában 9 napot, a július 4-éig hátralévő nyári rendkívüli időszakban pedig 4 alkalommal ülésezett. A Ház a két hónap alatt 22 törvényjavaslatot fogadott el: 11-et kormánypárti képviselők, 10-et a kormány, egyet pedig a magyarországi nemzetiségek bizottságának javaslatára. Több, az ülésszak utolsó napjaiban elfogadott indítvány ugyanakkor még nincs kihirdetve. A fideszes

L. Simon László

indítványára fogadták el a reklámadótörvényt - mindjárt kétszer, mert még a hatálybalépése előtt módosítottak rajta -, számos fideszes és KDNP-s képviselő kezdeményezésére hagyták jóvá az önkormányzati választási rendszer átszervezését, benne a Fővárosi Közgyűlés átalakításával, és egyéni képviselői indítvány volt -

Orbán Viktor

miniszterelnöké és helyetteséé, Semjén Zsolté, valamint a hozzájuk később csatlakozó frakciótársaiké - az új kormányszerkezetet rögzítő, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény is. A tavaszi-nyári ülésszak egyik legfontosabb törvényjavaslatát, a devizahiteleseket megsegítő jogszabályt

Trócsányi László

igazságügyi miniszter jegyezte, és kormányzati előterjesztés volt - Balog Zoltán emberierőforrás-miniszteré - a kancellári rendszer bevezetését tartalmazó oktatási törvénycsomag is. A 10 kormány-előterjesztésből a legtöbbet, hármat - a paksi erőműbővítéshez szükséges orosz-magyar hitelmegállapodásról szóló törvényt, a bankszanálási jogszabályt és egy nemzetközi megállapodást - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be. Az új ciklusban elfogadott első törvényjavaslat - amelyet még Navracsics Tibor kezdeményezett közigazgatási és igazságügyi miniszterként - a devizahitelesekre vonatkozó kilakoltatási moratórium meghosszabbítása volt. Az egyetlen nem kormányzati vagy kormánypárti javaslatra elfogadott indítvány a magyarországi nemzetiségek bizottságának kezdeményezésére jóváhagyott, a nemzetiségi választásokat érintő törvénymódosítás volt. Határozati javaslatból ötöt fogadott el a Ház, köztük egy ötpárti előterjesztést az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról. Az Országgyűlés emellett jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját az április 6-ai országgyűlési választásról. A parlamentnek két hónap alatt három új tagja lett. A Bajnai Gordon volt kormányfő által visszaadott független parlamenti mandátumot politikustársa, az Együtt-PM-es Szelényi Zsuzsanna kapta. Az európai parlamenti (EP-) képviselővé választása miatt mandátumáról lemondott jobbikos Balczó Zoltán helye Lukács László Györgyé lett, míg az ugyancsak EP-képviselőnek megválasztott, a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló Molnár Csaba helyére az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP közös listájáról Varju László DK-s politikus került be az Országgyűlésbe.