Semjén: napirenden van a választási eljárás korszerűsítése

Napirenden van a választási eljárás korszerűsítése, egyszerűsítése a külhoni magyarság voksolásával összefüggésben. Erről Semjén Zsolt beszélt tárca nélküli miniszterjelölti meghallgatásán kedden az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága előtt.

A kormánypárti politikus szerint az elmúlt időszak legnagyobb sikere, hogy az állampolgárság, a kapcsolódó szavazati jog és az autonómia területén a politikai mellett társadalmi konszenzust is sikerült teremteni.

Semjén Zsolt

, aki az előző ciklushoz hasonlóan a nemzetpolitikai területért lesz felelős, kiemelte: a nemzetpolitika célja és értelme, hogy a nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A legjelentősebb sikere az elmúlt ciklusnak, hogy a három legnagyobb kérdésben, mint az állampolgárság, a vele járó szavazati jog és az autonómia, nemcsak a parlamenti pártok között, hanem a társadalomban is konszenzus van. Ez öt éve még elképzelhetetlen lett volna - mutatott rá. Ebből értelmezése szerint az következik, hogy csak olyan dolgokat szabad rögzíteni külhoni vonatkozásban, ami a magyar társadalom számára is elfogadható. Az egész nemzet egysége a cél, és minden magyar egyaránt fontos függetlenül felekezettől, politikai felfogásától - szögezte le a miniszterjelölt közel két és fél órás meghallgatásán. Megjegyezte: ez azonban azokra nem vonatkozik, akik vállalhatatlan szélsőséget képviselnek. A honosításról úgy fogalmazott: "az maga a történelem". Kitért az eljárás radikális átalakítására, ami szavai szerint lehetővé tette, hogy 550 ezer új magyar állampolgár esküt tegyen a választásokra. Jelen pillanatban már meghaladták a 630 ezer kérelmet, 580 ezren pedig már esküt tettek. Megismételte, hogy a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár. Most a munka nehezebb része következik, "ki kell menni utánuk minden kistelepülésre". A tapasztalatok alapján ugyanakkor magát a választási eljárást radikálisan egyszerűsíteni kell - mondta. Jelezte: a vonatkozó javaslatok már megszülettek. Szólt arról is, hogy a kormány ismét rendszeressé tette a Magyar Állandó Értekezlet üléseit, amelyre a magyar politikai pártok is meghívást kaptak. Konszenzussal elfogadták a nemzetstratégia keretdokumentumát, és a külhoni magyar szervezetek javasolhatnak nemzeti jelentőségű programot, intézményeket - jelezte. Újítás a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozása, amelyen tavaly már több mint hetven szervezet vett részt. Felidézte a tematikus, oktatást támogató programok elindítását, amelyek anyagi alapját a Bethlen Gábor alap teremti meg. A legfontosabb helyekre korábban soha nem látott anyagi támogatást biztosítottak, és példaként említette az erdélyi Sapientia és a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola segítését. Rendkívül sikeres a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program is: idén több mint 17 ezer diák utazhat, a keretet háromszorosára bővítették. Kitért a Kisebbségi Jogvédő Intézet létrehozására és a nemzeti regiszter elindítására, utóbbi a személyes kapcsolattartást teszi lehetővé, s több mint 100 ezer tagja van. Mint mondta, a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjnak akkora sikere volt, hogy a kiutazók számát és a keretet is megduplázták, ez utóbbit egymilliárd forintra növelve. Az oktatás-nevelési támogatásokról azt mondta: évente 5,5 milliárdot osztanak szét erre a célra. Fontosnak nevezte, hogy óvodások után is jár. Azon kell elgondolkodni, hogy esetleg a nehezebb helyzetű nemzetrészeket preferálják-e - jelezte, s felvidéki, kárpátaljai iskolákat hozott példaként. Végül kijelentette: amit teljesítettek, messze meghaladja azt, amit négy éve ígért, és készen áll a nemzet szolgálatára.

Kiss László

(MSZP) szerint a Fidesz kisajátította a nemzeti jelzőt és megosztásra törekedett, külső- és belső ellenségképeket épített fel. Hidegháborút folytatott a külhoni magyar szervezetek kapcsán - hangoztatta, hozzátéve: nem segíti a külhoni magyarok ügyét, ha a belpolitikai problémákat exportálják, és partneri viszonyra kell törekedni velük. Az autonómia szükségességét illetően konszenzus van, de felmerül, mit tett ebben az ügyben a kormányzat - mondta.

Ander Balázs

(Jobbik) "az elszakított területeken" tapasztalható népességfogyásról beszélt. A pozitív törekvések kevesek ahhoz, hogy a határon túli közösségeket megtartsák, ennek alapvető pillére az autonómia. Mivel tudják kikényszeríteni ezt? - kérdezte, és arra is kíváncsi volt a moldvai magyarsággal összefüggésben milyen koncepciót dolgoztak ki. Párttársa,

Szávay István

szerint a nemzetpolitika kirekesztő, arrogáns volt.

Pánczél Károly

(Fidesz) az MSZP-re utalva azt kérdezte, hogyan nevezhetné magát nemzetinek egy olyan párt, amelyik néhány éve még a kettős állampolgárság ellen kampányolt és 23 millió románnal riogatott. A magyarság megmaradása oktatási, kulturális és gazdasági kérdés egyaránt - vélte, s a Határtalanul program forrásainak növelését javasolta.

Szászfalvi László

(KDNP) szerint a szocialisták ami volt, azt le is lerombolták e területen. Lényegi kérdésnek nevezte a demográfiai trendek megfordítását. Semjén Zsolt a szóváltásoktól sem mentes ülésen a kérdésekre válaszolva kiemelte: ha hidegháború lett volna, nem kaptak volna 95,5 százalékot a külhoniaktól. Rögzítette: a külhoni magyarság akkor tud megmaradni, ha a lelki és anyagi keretei egyszerre biztosítottak, de azt nem innen akarják megmondani, hogy milyen autonómia-koncepció kívánatos az egyes külhoni területeken. Kérdésre rögzítette: a védhatalmi státusz

Tőkés László

álláspontja, nem a magyar kormányé. A testület 6 igen és 2 nem szavazattal támogatta a jelöltet.