Szörényi Levente: "A színpadi műnek nem dolga, hogy hűen tükrözze a történelmet" + FOTÓK
A történelmi hézagokat, a rockoperák "szürke foltjait" szerette volna kifehéríteni, ezért történészek, műkedvelők és korabeli dokumentumok feljegyzései segítségével összeállította Színház és történelem című könyvét. Szörényi Levente a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalának épületében mesélt kutatásáról és a nagy történelmi miértekről.
"A színpadi műnek nem dolga, hogy hűen tükrözze a történelmet. Ott a dramaturgia számít" - vallja
Szörnyéi Levente
, azonban bevallásra szerint nem tudott túllépni azokon történelmi vakfoltokon, amelyek leghíresebb rockoperáit ihlették. A Kossuth-díjas zeneszerző ezért elemezésbe kezdett, s megbolygatta őseink rejtélyeit. Csütörtöki előadásában három rockopera történetét vette górcső alá, mégpedig a 2006-as Árpád népe, a csíksomlyói István, a király, valamint a 2000-es években színpadra állított Veled, Uram! kulisszatitkai mögé nyerhettünk betekintést. A három blokk egy-egy jellegzetes jelenet vetítésével kezdődött, így az első az Árpád fejedelem és a pozsonyi csata fejezetcímet kapta. A részletben
Miller Lajost
láthattuk és hallhattuk, amint álomképben vezérivel körbevéve énekel András fiának,
Kiss B. Attilának
. A könyv szerzője felhívta figyelmünket a Kiss B. kezei között szorongatott kardra, amellyel Attila fegyverét kívánták ábrázolni. Mint megtudtuk, a pallost minden valószínűség szerint Bécsben őrzik, egy múzeumi raktárban. A legenda szerint
I. András
felesége,
Anasztázia
ajándékozta a germánoknak a jelképet, hogy ezzel biztosítsa
Salamon
trónkövetelését.
Aki kicsit is elmélyedt már az Árpád-ház családfájában, számos pontosítatlan gallyat talál a lombkoronában. Szörényi szerint habár emberek millióit érintette meg az István, a király, valójában igen keveset tudunk a fejedelem leszármazottairól, így például a méltatlanul gonoszként ábrázolt
Koppányról
is. A pogány származása régóta vitatott kérdés a történészek között, egyes kutatók szerint Árpád-házi herceg volt, akit a mondvacsinált veszprémi csatában végeztek ki, nehogy fenyegesse
Sarolt
és
Géza
gyermekét, Istvánt. Az egymásnak ellentmondó írások nem tudják tisztázni Koppány kilétét, még olyan elképzelések is napvilágot láttak, hogy a pogány esetleg
Szár Lászlóként
is megjelent a krónikákban. A Képes Krónika lapjai viszont azt bizonyítják, Koppányt nem négybe vágták, hanem lefejezték. Mivel kiléte ennyi homályos, a rockoperában felbukkanó Réka sem valós történelmi személy, őt csupán bájos természete miatt írták a darabba.
Imre
herceg ugyancsak rejtélyes alakja a régmúltnak, ugyanis születési idejében nincs egyetértés a kutatók között, habár a halva született testvérek pontosan vannak datálva. Házas élete sem nevezhető nyitott könyvnek: szűz kapcsolatként tekintenek frigyére, mivel nem született gyermeke. Szörényi kutatási során érdekes magyarázatokra bukkant. Az egyik szerint azért próbálták már-már ráerőltetni a papi cölibátust, mert tisztázatlan körülmények között korán elhalálozott. Csupán egy német nyelvű krónika tesz említést vadkanhalálról, ami arra enged következtetni, hogy Imrét tőrbe csalták, mégpedig azért, hogy ne tehessen keresztbe a
II. Henrik
halála utáni bajor trónöröklésben.
