Már papíron Szeged jövője + FOTÓK
Odessza városrész fejlesztése már „leírva”, az ITS mutatja az irányt, és csakis az ELI szomszédságában születhet meg az új jövőkép. Mi lesz veled, Szeged?
Röviden, tömören: azért kezdődött meg most Szeged közép- és hosszú távú városfejlesztési stratégiájának a korrekt, tudományos alaposságú megtervezése, mert megváltoztak az uniós pályáztatás feltételei, és lényegében az önkormányzatoknak maguknak kell megjelölni azokat a területeket, irányokat, melyek mentén a helyi területi, gazdasági, humán adottságokat, lehetőségeket figyelembe véve a jövőre nézve a leghatékonyabban tudnak elkölteni sok pénzt. A tervezésnek azonban ad némi – aktuális kifejezéssel élve – unortodox jelleget az, hogy még egyáltalán nem ismertek a 2014-2020 közötti uniós finanszírozás pályáztatásának a peremfeltételei, a konkrét szabályozások, és az sem többek között, hogy jelen esetben Csongrád megye (amely funkciója szerint fejlesztési forrásokat szabályozó, meghatározó intézmény is) és a megyei jogú Szeged miként és hogyan tud együttműködni. Ezeket a kérdéseket egy a tervek bemutatására szervezett konferencia és kerekasztal-beszélgetés vitaindító előadásában
Tóth Róbert,
a szegedi fejlesztési tervet készítő szakmai csoport egyik tagja érintette a közelmúltban a SZAB-székházban. A tervezés egyébként tavaly nyár óta folyik, ami először a szegedi közgyűlés által elfogadott városfejlesztési irányvonalak vizsgálatával indult. A
17 pontot határozott meg stratégiájában, ennek is lesz egy felülvizsgálata a szakmai csoport irányításával, ez készülhet el idén júniusig, ami már az önkormányzat pályázati aktivitásának fog utat mutatni. Tóth Róbert az eddig elkészült terveket ismertette egy kis gyorstalpaló kurzust is adva a városfejlesztési mérnökök szaknyelvezetéhez. A lényegi pontokat azonban jól körülrajzolta a bemutató, vagyis azokat a sarkpontokat, melyek közé biztosan fonható egy várost magasba emelő fejlesztési háló.
Az ITS mutatja meg merre-tovább szegedi jövendő
Lényegében egy három elemből álló dokumentációs stratégiát alkottak meg. E három elem: a megalapozó vizsgálat, egy ebből kibomló hosszú távú településfejlesztési koncepció és ennek lényegében a közeljövőben végrehajtható Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS). Ez utóbbi alapján lehet azokhoz az uniós pályázati irányokhoz eljutni, melyek Szeged adottságai alapján a legnagyobb biztonsággal jelentik a város fejlődését. A tanulmány a legszélesebb körű feltárást alkalmazta, mint a településhálózati összefüggéseket, a regionális, megyei szintű intézményrendszert, a közlekedést, az egészségügyi ellátórendszert, a kulturális, az oktatási adottságokat, a foglalkoztatáspolitikát, az ingatlanhelyzetet, a turizmust stb. A tervek szakmai véleményezéseken estek át, többször bemutatták azokat. A részletes, több száz oldalas dokumentációkat, tervanyagokat egyébként
lehet böngészni.
Odesszára csoroghatnak majd az eurómilliók
A részletek közé merülve érdekességként kiragadható a szegedi fejlesztésre alkotott szlogen – egy város, tíz városrész, négy akcióterület – mögötti konkrétum. Eszerint a 2014 után lehívandó uniós milliárdok a következő területeken kaphatnak majd ilyen-olyan formákat. A városrészi rehabilitáció - tehát az utcakövezésekkel szépített területi korszerűsítés - Odessza felé tolódik, az újszegediek számíthatnak a legtöbb parkosításra, épület-, térkorszerűsítésre, úthálózat-fejlesztésre. Folytatódik, növekszik tovább a Biopolisz is, amelyet gazdaságfejlesztés és innováció akcióterületeként jelöltek meg, és egy átlag szegedi nem biztos, hogy tudja, ez mit is takar: 2014 előtt az úgynevezett Biopolisz-terv keretében valósult meg a Semmelweis utca, később a Dugonics és Árpád tér rehabilitációja is, a projekt az egyetemhez tartozó közterületek és tágabb környezetük megújítását jelentette eddig a
. A harmadik irányvonala a szegedi jövőbe fektetett pénzeknek a Korzó-városközpont-Tisza tengely korszerűsítése, amely az előadó szerint a Partfürdő fejlesztését is magába foglalja, és végül természetesen az ELI mint ipari-innovációs akcióterület szerepel még a fejlesztési főútvonalak között.
A felméréseknél a pártpreferenciák néha fontosabbak, mint a szociális adatok
A szimpózium a meghívott vendégek problémaelemzésével, hozzászólásival folytatódott, vagy inkább egészült ki, hiszen a várostervezéstől, az egyetem és az iparkamara vezetésen át a statisztikai hivatalig bezárólag több tudományos, gazdasági terület képviseltette magát. Szeged főépítésze,
Sz. Fehér Éva
szerint sok a behozandó hátrány az évtizedek óta fennálló problémák miatt, mint például az elhagyott ipartelepek, elhanyagolt infrastruktúra, de a kevés parkolóhely miatt is gyakori a zúgolódás. A főépítész szerint megoldást kellene találni arra is, hogy visszahozzuk az életet a belvárosba. „Sajnos az a tapasztalat, hogy a különböző területeken felmerülő ügyek rendezésében nem mindig működnek együtt kellő hatékonysággal az érintettek” - tette hozzá. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora,
Szabó Gábor
arról beszélt, hogy Szeged előnyös helyzetben van egyrészről, mert nagy a potenciál, és hátrányosban másrészről, mivel ebből a potenciálból alig használ fel valamit. Véleménye szerint az SZTE kulcsszereplője a regionális gazdaságfejlesztésnek, hiszen 72 milliárdos költségvetésével a nagyvállalkozások közé tartozik, erre vezet az innováció felé vivő út is, az pedig kétségtelen, hogy az említette potenciál kihasználásának a lézerközpont, az ELI mellé tervezett tudásközpont, a science park lesz a hívószava. Szabó Gábor egy stratégai
megállapodásról született szerződést
is megemlített mint fontos lépést a város és az egyetem kapcsolatában. Az iparkamara elnöke,
Nemesi Pál
szívesen látná a tervek között a megújuló energia felhasználásának további elképzeléseit is, és a helyi vállalkozásoknak elképzelt kedvező környezet kialakítását, előkészítését. Kritikaként elhangzott az is, hogy a kutatási innovációra lehívott pályázatok aránya a megyében elég magas, de az ebből született eredményeké, szabadalmaké, licence-szerződéseké igen alacsony. Érdekes kutatási eredményekről számolt be
Feleky Gábor
, az SZTE Szociológiai Tanszékének vezetője, akinek az irányításával már több mint tíz éve végeznek felméréseket Szegeden, többek között megkérdezik azt is, hogy a városlakók mit tartanak legfontosabbnak, legsürgetőbbnek. A hosszú távú tervekkel kapcsolatban már 2005-ben nagy arányban érkezett a válaszadóktól a munkahelyteremtés igénye. Az egyetemi docens szerint érdemes a tervezésnél a szegediek véleményét is beintegrálni. Viszont sajnálatos tapasztalat volt az is, hogy mikor az éves kutatási eredményeknél kapcsolatba kerültek a városvezetéssel, akkor a pártpreferenciák voltak kiemelten érdekesek, a közszereplők ismertsége, és nem az például, hogy mennyi szegény ember él köztünk... A terv tehát készül, célegyenesben Szeged jövője, dokumentumszinten mindenképpen, de az, hogy mi valósul meg mindebből - 2020-ig biztosan kiderül, várjuk türelemmel.
