Klímapolitika – jövőképek és cselekvési tervek

A klímaváltozás hatásait már nem lehet elkerülni – hangzott el az Informatóriumban rendezett konferencián, amelyen a klímaváltozás elleni küzdelem jövőképét is felvázolták a szakemberek.

A „Klímapolitika: a klímaváltozás elleni küzdelem jövőképe” című, a Europe Direct Szeged által rendezett konferenciának egyik fő célja az volt, hogy megvizsgálja a téma globális, európai és magyarországi összefüggéseit, sajátosságait. „Az Európa 2020 stratégia eleme, hogy a megújuló energiaforrások használatának 20%-os növelését írja elő 2020-ig, ezen felül az energiahatékonyság javítását. A konferencia a globális kihívások mellett a nemzeti stratégiákat is számba veszi” – fogalmazott

Sulyok Márton

, az SZTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszék tanársegédje. Hozzátette, a célkitűzések teljesítéséhez fel kell mérni az uniós tagállamok erőforrásait és sajátosságokat. Ezen a területen Szeged három projekttel, beruházással is büszkélkedhet: az SZTE a világ legkörnyezettudatosabb intézményeinek rangsorában a 35. helyen áll, mag a hazai egyetemek rangsorában pedig az első. Ezen felül a Zöldforrás Biogázerőmű és a geotermikus kaszkádrendszer jelentős beruházás, mellyel a közintézményeket fogják geotermikus energiával fűteni.

„Az a trend, amit a kormány 2010-2030-as energiapolitikai célként kitűzött, ma is érvényes, vagyis meghatározó lesz az atom-szén-zöld hármasára épülő magyar energetika. Ezen belül arra számítok, hogy ezekből a zöld és az atom aránya fog megnőni a jövőben” – tájékoztatott

Nyikos Attila

, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese. A SZEGEDma.hu-nak elmondta, Magyarország nagyhatalomnak számít a geotermia területén, és óriási lehetőségeink vannak a biomassza, valamint a napelemmel történő villanyáram termelésben is. A lakosság szempontjából az energiahatékonyság növelését és a fűtéskorszerűsítést emelte ki, amire támogatások is rendelkezésre fognak állni. „Ez az ami a rezsicsökkentés folytatásaként tekinthető, ezáltal a lakosság a fogyasztásának a volumenét fogja tudni lecsökkenteni” – tette hozzá. A lakóházak energetikai állapotával kapcsolatban Nyikos Attila megjegyezte, a házak 85%-a E kategóriába sorolható, ami a legrosszabb, ez is indokolja a korszerűsítéseket.

Ma már nem lehet elkerülni a klímaváltozás hatásait – állítja

Radics Kornélia

, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Mint elmondta, a légkörbe juttatott széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok sokáig maradnak meg a légkörben, így hatásukat évtizedekig, sőt egy egész évszázadig is kifejtik. A globális klímaváltozás első jelei hazánkban is megfigyelhetőek, amit egy laikus is észrevehet, ha figyeli az időjárást, hiszen egyre intenzívebbek a hőhullámok nyaranta és a szélsőséges csapadékeloszlás is ezt jelzi. A hőmérsékleti adatsorokból kitűnik, hogy hazánkban a 20. század elejétől kezdve beszélhetünk a klíma változásáról, ami egyértelműen emelkedő tendenciát mutat. A szakember elmondta, az ENSZ klímaváltozással foglalkozó testülete, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) tavaly novemberben adta ki helyzetértékelő jelentését, melyben 95%-os bizonyossággal állítják, hogy az emberi tevékenység okozza a klímaváltozást, az üvegházhatású gázok kibocsátásával. „Úgy látom, Magyarországon tájékozottak az emberek ebben a kérdésben és a politika is kellőképpen az ügy mellett áll, de sajnos lokális hatások nem tudják megoldani a globális méreteket öltő problémát, vagyis összefogásra van szükség” – hangsúlyozta Radics Kornélia. A szakember szerint nem érdemes megvárni azt, hogy teljes mértékben bizonyítást nyerjen, hogy az ember tehet a globális felmelegedésről, hiszen minél többet várunk, annál többet változik az éghajlatunk, és bizonyos régiók végleges sérüléseket szenvedhetnek.