Kalmár Ferenc: mérföldkő lehet a nemzeti kisebbségekről szóló ET-jelentés

Az Európa Tanács elfogadta a nemzeti kisebbségek kollektív jogairól szóló paragrafusokat és az autonómia bevezetésének kérdéskörét – emelte ki Kalmár Ferenc, az ET magyar delegációjának tagja a most elfogadott dokumentum két fontos megállapítását.

Európában minden hetedik polgár tagja valamely etnikai kisebbségnek, ezért is készített „A hagyományos nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában” címmel jelentést az Európa Tanács, melyet a közelmúltban fogadott el az ET parlamenti közgyűlése. A határozatot és a hozzá kapcsolódó ajánlás alapjául szolgáló

jelentés

összeállításáért az ET magyar delegációjának tagja,

Kalmár Ferenc

felelt. „Igaz, az ET határozatai nem kötelező érvényűek, de sok államközi szerződésben hivatkoznak rájuk, s onnantól kezdve az adott országok számára kötelező érvényűek. Azt sem érdemes elfeledni, hogy az EU-n kívüli 19 ország számára ez a fórum ad iránymutatást” – hangsúlyozta Kalmár. A SZEGEDma.hu-nak nyilatkozva a jelentésből kiemelte, az ET elfogadta a kollektív jogokra való hivatkozást és a kollektív jogokról szóló paragrafusokat, valamint az autonómia bevezetésének kérdéskörét. Ez utóbbit ráadásul úgy, hogy javasolja is ezt, mert jó eszköznek tartják a kisebbségvédelemre. „A jelentésbe beletettem egy olyan passzust, ami az országok régiós átalakításáról szól, vagyis hogy vegyék figyelembe az országok a történelmi régiók hozzáadott értékét. Ehhez a paragrafushoz tartozik, hogy az országok intézményeik és hatóságaik átszervezésekor szintén vegyék figyelembe a kisebbségi jogokat és érdekeket” – tette hozzá. Ez utóbbit azért tartja fontosnak, mert Szerbiában megtörtént, hogy a bíróságok illetékességi területét úgy változtatták meg, hogy sok helyen nem tudják használni a kisebbségi nyelvet. A dokumentum kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos passzusai közül azt emelte, hogy azok a hivatalos nyelvvé történő promócióját is javasolja az ET helyi vagy regionális szinten. A közös történelemkönyv írásának kérdésére is kitér a jelentés, amire van példa, hiszen francia-német, német-olasz és horvát-szerb viszonylatban most készülnek ilyen kiadványok, és magyar-szerb viszonylatban is van hasonló kezdeményezés.

Harmincöt módosító indítvány érkezett a jelentéshez

Heves viták előzték meg a jelentés elfogadását, melyet végül 71 igen, 11 nem, illetve 11 tartózkodással támogatott a többség. Az eredeti javaslathoz benyújtott módosító indítványok két nagy csoportba oszthatóak, egyiket a román, míg a másikat a finn delegáció kezdeményezte. „Ezeken felül a délvidéki

Kovács Elvira

és a szlovákiai

Nagy József

indítványát is befogadta a bizottság, mely a többségi nyelv tanítására vonatkozott” – jegyezte meg. Több országban gondot okoz, hogy nincs külön módszer a többségi nyelv tanítására a kisebbségek számára, úgy oktatják például a szlovákiai magyarokat az államnyelvre, mintha az anyanyelvük lenne. Ennek azonban az a következménye sok esetben, hogy alig beszélik a többségi nyelvet a fiatalok, ami iskolaválasztásnál és magánál a tanulásnál is hátrányt jelent számukra. Példaként Kalmár Ferenc elmondta, Dél-Tirolban az olasz és német iskolák saját oktatási rendszer szerint dolgoznak, természetesen betartják az ország előírásait, igazodnak tanmenetéhez, de a tanítási módszerekben van bizonyos szabadságuk. „A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a Külügyminisztérium egyaránt üdvözölte az Európa Tanács határozott kiállását az európai nemzeti kisebbségek jogai mellett, mivel a szervezet által elfogadott dokumentumok olyan elveket állítanak az európai jogvédelem középpontjába, amelyekért a magyar kormány mindig következetesen kiállt” – olvasható a KIM közleményében. A határon túli magyar kisebbségek szempontjából jelentős, hogy a jelentés kiáll az autonómiák mellett, és azt is leszögezi a dokumentum, hogy a nemzeti kisebbségek védelme jótékony hatással van nemcsak e közösségekre, hanem stabilitást, gazdasági fejlődést és jólétet hoz mindenki számára. „E jelentés érdeme, hogy ráirányította az ET figyelmét az évszázadok óta ugyanazon a területen élő, közös azonosságtudatot ápoló nemzeti kisebbségek helyzetére és jogaik tiszteletben tartásának fontosságára” – olvasható a közleményben.

Románia nem támogatja a kollektív jogokat, az RMDSZ áttörésről beszél a jelentés kapcsán

„Románia a kollektív jogokkal foglalkozó paragrafusokat nem fogadja el, sőt olyan módosító javaslatot is benyújtottak, ami kimondta volna, hogy az országok nem kötelezhetőek a kollektív jogok elismerésére. Ez a javaslat nem ment át” – közölte. A jelentés kapcsán a finnek azt sérelmezték, hogy a romákkal nem foglalkozott volna eredetileg külön az anyag. Kalmár úgy vélte, hogy a romakérdésről külön anyagot érdemes készíteni, hiszen Európa-szerte 12 millióra tehető a roma népesség. Az ET magyar delegációjának tagja kiemelte, Kovács Elvirán és Nagy Józsefen kívül a jobbikos

Gaudi-Nagy Tamás

is konstruktív javaslatokkal segítette a végül 71 igenszavazattal elfogadott jelentés elkészítését. A jelentéstervezet összeállításában

Korodi Attilával

, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőjével folytatott szoros együttműködést Kalmár, így az erdélyi magyar közösség kisebbségvédelmi törekvéseinek számos eleme bekerült a végleges jelentésbe. Az RMDSZ honlapján

arról számolt be

, hogy

Kelemen Hunor

szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes példa nélkülinek nevezte az együttműködést a magyarországi politikai pártok képviselőivel a kisebbségvédelem terén. Áttörésnek nevezte az ET parlamenti közgyűlése által elfogadott jelentést, hiszen az az őshonos kisebbségek védelme érdekében konkrét javaslatokat fogalmaz meg. Az autonómiával kapcsolatos passzusokat is fontosnak értékelte, mivel az RMDSZ autonómiatervezete a dél-tiroli modellt alkalmazta kiindulási pontként, amit követendő példának tart az ET jelentése is.